A szektor nehéz éven van túl, de a havi forgalmi adatok alapján úgy látják, megkezdődött a felívelés, az emberek reálértéken többet költenek már a boltokban, mint az előző év első felében. A szokásos év eleji áremelések idén elmaradtak a főtitkár szerint, a kiskereskedelmi volumencsökkenés inkább az árak mérséklésére kényszerítette a vállalkozásokat.
A tavalyi karácsony viszont nem hozta az ünnepektől megszokott nagy forgalmat, amit a szakértő részben a bázishatással magyaráz: 2022 végén – kiszabadulva a Covidból – az egyszeri költségvetési osztogatás után az emberek önfeledten költekeztek, ezt pedig nehéz lett volna megugrani egy évvel később.
Neubauer Katalin egyértelművé tette a beszélgetésben, hogy a kormányzati beavatkozások a rendes üzletmenetbe több kárral jártak, mint haszonnal, és ebből okulva reméli: a kötelező akciózást – amit egy politikai terméknek tart – június végével már tényleg kivezeti a kormány. Ennek a bevezetését kifejezetten megsínylették a kisboltok, amelyek nem tudják felvenni az árversenyt a nagyobb egységekkel, ahol képesek jobban optimalizálni a beszerzéseiket. Az egykor hatósági ár alá tartozó termékek esetében például előfordul 30 százalékos árkülönbség is, ennyivel olcsóbbak tudnak lenni a nagyok, ami döntő szempont a vásárlók számára. A kisebb vidéki boltok versenyhátránya abból is látszik, hogy tavaly 20 százalékkal több egységre kerülhetett lakat, mint a megelőző évben, és még az anyagilag jobb helyzetben lévő nyugati határszélen is zártak be boltok.