Best WordPress Hosting
 

Orbán Viktor stratégiai testülete vizsgálni fogja a Fico-merényletet

Kovács Árpád szerint a Szlovákiában történtek biztosan érinteni fogják a munkájukat a biztonságpolitikai problémák feltárása keretében a tanács következő, május végén esedékes ülésén.

A merényletért egyértelműen a politikai hangulatot tartja felelősnek, szerinte felfokozott állapotban van a kontinens, irányt keres, mint ahogy a tagországok is, és ilyenkor „a szélsőségesen gondolkodók világa élénkebb, mint egy nyugodt környezetben”. Mint mondta, az Európai Uniót békés üzemmódra találták ki, ami egy ideje nem áll fenn, s az ezzel járó zavaros helyzet magyarázza szerinte a centralizáció irányába tartó „furcsa törekvéseket” az EU központjában.

Álláspontja szerint Magyarországon nem fordulhat elő olyan fegyveres támadás vezető politikus ellen, mint Szlovákiában, mert a magyar politikai élet az összes vita ellenére teljesen más stílusú, mint a szlovák, és a magyar mentalitás is eltérő.

„Cudar év lesz az idei a mezőgazdaságban”

A legnagyobb gondot az eső hiánya jelenti: az ország egyes területein, ahol a jobb minőségű földek vannak, január óta alig valamivel több, mint 100 milliméter esett eddig. Árpából, búzából jóval alacsonyabb termésátlagra kell számítani, mint tavaly, az Alföldön hektáronként 4–5 tonna a kilátás – jelentette ki Raskó György.

Ami pedig a finanszírozást illeti, az alapkamat csökkenésével hiába lettek alacsonyabbak a piaci hitelkamatok itthon,

a környező országok gazdálkodói e téren továbbra is előnyben vannak, mert náluk még olcsóbb a hitel.

A magyar ügyészség a korrupciós rendszer működésének az Achilles-sarka

Ezen okból a múlt év végén bizottsági döntéssel felszabadított bő 10 milliárd euró sorsa sem tekinthető véglegesen rendezettnek a Corvinus Egyetem külsős adjunktusa szerint.

Egy friss felmérés szerint az Európai Unió éves szinten közel 1000 milliárd eurót bukik a közösség egészét érintő korrupció miatt. Ez a teljes éves magyar GDP ötszöröse, ami már szemmel látható összeg. Martin József Péter szerint ez alapvetően a tagállamok sara, de az uniós testületeknek is van dolguk a korrupció visszaszorításában. Rossz hír mindannyiunk számára, hogy sokat e téren nem lehet várni, mert bár folyamatban van az uniós antikorrupciós harmonizáció – a direktíva lepapírozásának legújabb határideje 2024 –, a részletek alapján nem a korrupciós ügyek feltárásának könnyítése kerül fókuszba, hanem a feltárt esetek büntethetősége.

Szóba került Magyar Péter hangfelvétele, mint bizonyíték a magyar jogszolgáltatás befolyásolhatóságára, ami újabb érv lehet az unió számára, hogy még körültekintőbben járjon el a pénzek felszabadításakor.

Lattmann Tamás: Orbán Viktorra a toporgás vár júliustól

Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely történetesen a magyaroké lesz – teljesen

hulladékperiódus lesz a közösség történetében.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.

Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél

Az energiaügyi miniszter a büdzsé ügyében a nagyobb súlyt inkább a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra helyezi – mint mondta, Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez, aminek a magyar költségvetési tartalékok megállapításakor lenne jelentősége. A feltételes mód indokolt, mert minderről Lantos Csaba szerint a kormánynak nincs biztos tudása, csak reménye. Abban is bíznak, hogy elnökváltás esetén új alapokra kerülhet az USA gazdasága, ami más olaj- és földgázpolitikát hozhat, ez pedig egy intenzívebb energiakereskedelemben nyilvánulhat meg, és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethet. Közvetlen haszna azonban nem származna Magyarországnak az energiakereskedelemből Trump győzelme esetén, ugyanis nincs Trump-Orbán deal egy kedvezményes árazású energiaimportról – jelentette ki műsorunkban.

A kormány szerdán dönt a benzinárakról. A miniszter szerint arról kell dönteniük, indokolt-e egyáltalán a beavatkozás a piaci folyamatokba, amikor a régiós átlagárhoz képest 10–20 forinttal drágább az üzemanyag a magyar kutakon.

Ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz,

Nagyon megrázta a fát Magyar Péter

Tab fideszes polgármestere szerint Magyar Péter elsősorban az európai parlamenti választásra gyúrhat, de az önkormányzati szavazáson is elérhet legalább 10 százalékos eredményt. A saját és a TÖOSZ tagönkormányzatainak tapasztalata az, hogy Magyar megjelenése a közéletben átütötte a nagyvárosok falát, híre eljutott az egészen apró településekig, beszédtémát szolgáltat az utcán, a közösségi terekben. Ez szerinte egyben cáfolata annak, hogy a vidék Magyarországa csak a közmédiából tájékozódik, és az internetes platformok nem érnek el a határvidékekre.

A soron következő önkormányzati választás legfőbb kérdése azonban inkább az, hogy van-e még értelme autonómiáról beszélni, amikor a kormány szisztematikusan leépíti a települések jogköreit, elvéve igazgatási hatásköreiket. A helyzetet hasonlóképpen látja Schmidt Jenő, aki arra számít, hogy a választások után folytatódik a centralizáció a gyermekétkeztetéssel, illetve az óvodákkal, bölcsődékkel. Ezzel együtt szerinte még nem hunyt ki az autonómia lángja.

Beszéltünk továbbá arról, hogy egyes régiókban nem lehet megálljt parancsolni az elnéptelenedésnek, illetve arról, hogyan szakad ketté az ország az infrastrukturális felújítások mentén, és hogy miért nem lehet bevonni a fiatalokat a helyi közügyekbe a kisebb településeken.

Jaksity György: Arra nem számítottam, hogy mindez a nyakunkba is borul

A 2010-es évekről az a véleménye, hogy egy elvesztett évtized volt, mert a világ egyik legkellemesebb időszakában, az uniós pénzbőség idején lett volna lehetőség akár az oktatásban, akár az egészségügyben egy jobb minőséget eredményező megújulást megfinanszírozni, ehhez képest

itt nem történt tulajdonképpen semmi.

Ráadásul annak a jelét sem látja, hogy „valami történne az előttünk álló időszakban”. Ez az „aranykorszak” elmúlt, a mi életünkben nem jön már el egy hasonló lehetőség szerinte. Ami azt jelenti, hogy az elszalasztott humántőke-befektetések is csak jóval lassabban fognak termőre fordulni, mint fordultak volna, ha a kormány megragadja a múlt évtized esélyeit.

Ürge-Vorsatz Diána: Oroszország és Kanada lehet a jövőben a Föld élelmiszerraktára

Az európai időjárási viszonyok szempontjából kulcsfontosságú Golf-áramlat leállása egyre nagyobb valószínűséggel fenyeget már a mi életünkben is. Ez valahol 6–7 Celsius-fokkal csökkentheti az átlaghőmérsékletet, de lesznek olyan helyek is, ahol akár 20 fokkal is visszaeshet a hőmérséklet a legújabb kutatások alapján. Egyelőre azonban a felmelegedés okoz fejtörést: a szakértő szerint figyelmeztető jel az emberiség számára, hogy a földi hőmérséklet alakulását nyomon követő grafikonok skálázásába a tavalyi értékek már nem fértek bele,

a vonal elkezdett lemenni a képernyőről.

Ez még a tudósokat is kétségbe ejtette, akik nagyon bíznak benne, hogy az El Nino-jelenséggel lehet magyarázni az eseményeket, de egyelőre nincs megnyugtató válasz.

„A magánkórházak nélkül már összeomlott volna az egészségügy”

Ma megérkeztünk oda, hogy a magánszolgáltatók nélkül összeomlana az egészségügyi ellátás

– közölte a rideg tényt. A szakember szerint eljött az ideje annak, hogy a köz- és a magánellátás átfedésében folyó gyógyítás intézményesített legyen, vagyis a betegek a taj-kártyájukkal is igénybe vehessék a közfinanszírozott szolgáltatásokat a magánintézményekben, például a járóbeteg-ellátásban, a diagnosztikában.

Erről a nyitásról szól Takács Péter államtitkár terve, amelyet nemrég jelentett be, és amely érdemben befolyásolhatja a magánszolgáltatók idei eredményét is – Lancz Róbert 10–15 százalékos bővüléssel számol –, amennyiben rövid időn belül bevezetik. Sőt, az új helyzet elodázhatja a magánkórházakban elvégzett, közfinanszírozott ellátások felfüggesztését is, amit a jelenlegi, elégtelen ellentételezés miatt Kóka János helyezett kilátásba tavaly augusztusban a Dellának nyilatkozva. Ma egy protézisműtét veszteséges, de ha a NEAK-tól érkező finanszírozás kiegészülne például a bérkompenzációval, már boldogok lennénk – mondta a Primus elnöke, hozzátéve: a járóbeteg-ellátásnál egyes esetekben más a helyzet, ott ugyanis olyan alacsony a vizsgálatért fizetett díj, hogy szükség lenne a co-payment, vagyis a kiegészítő díj bevezetésére.

Idén is hat százalékig kúszhat a költségvetés hiánya

A szakértő szerint az óvatosságot indokolja az is, hogy idén az év végén tetőzhet 5,5 százalékon az infláció, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak az amerikai és európai csúcsintézményeken túl figyelnie kell a régiós jegybanki kamatokra is. Mivel a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, mint például a lengyel, ha túl közel kerülnek egymáshoz ezek az alapkamatszintek, azt büntetheti a piac – fejtette ki a Dellában.

Virovácz Péter szerint az idén februárban tapasztalt sebes árfolyamgyengülést alapvetően a gazdaságpolitikai cikkcakkok okozták, a befektetők ellentmondó információkat kaptak a kormány és a jegybank szándékairól, s nagyrészt ez a zavar vezetett a forint iránti bizalom megrendüléséhez. A nyárra azonban csitulhat a konfliktus a felek között, mivel a viták fő forrásának számító alapkamat olyan tartományba ér, ami a piaci kamatok normalizálódásán keresztül már nem gyengíti a kormány növekedésösztönző törekvéseit.

Az elemző szerint a bázishatások miatt az idén is elérheti a 6 százalékot az állami költségvetés hiánya,

A német-magyar kamaránál nem tudnak arról, hogy a német autógyártók kérték volna az akkugyártók betelepítését

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) érti a kormány gazdaságpolitikai szándékait, de azt fontosnak tartja – és erre rendre fel is hívják a kormányzat figyelmét –, hogy a piaci folyamatokra az európai uniós jogi normáknak megfelelően próbáljon hatni az Orbán-kormány. „Azt nem tartjuk helyes útnak, ha ez valamilyen nyomás alatt történik” – jelentette ki Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs vezetője. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, lehetségesnek tartja, hogy az osztrák SPAR-hoz hasonlóan más, a magyar kiskereskedelemben érdekelt, külföldi tulajdonban lévő vállalat is jogi útra tereli az ügyét, de hangsúlyozta, hogy ez a legvégső lépés lehet a vitarendezés során.

Az itteni német vállalatok most valamivel bizakodóbban tekintenek a jövőbe, mint tavaly ősszel – osztotta meg a kamara tavaszi konjunktúrajelentésének előzetes eredményét vendégünk (a végleges jelentésre áprilisig várni kell). Az idei évet az „óvatos optimizmus” jellemzi (ez konyhanyelven azt jelenti, hogy „legyünk már túl rajta valahogy”), s igazából a 2025-ös évtől várnak érdemi fellendülést a tagvállalatok. Rossz hír Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter számára, hogy főleg

az exportra termelő feldolgozóipari vállalatok terveznek visszafogott eredménnyel idén, a gazdaság egyik húzóágazata tehát nem most fogja berúgni a motort.

Milliárd dolláros bébi: nagyot robbant idén a magyar filmipar

Ezt a szektort sem hagyta érintetlenül az infláció: az elmúlt években 30–40 százalékkal drágultak a forgatások. A szektor több megrázkódtatáson esett át a közelmúltban:

előbb a Covid akasztotta meg a fejlődési ívét (amikor konkrétan evakuálni kellett innen a tengerentúli színészeket),

majd az orosz–ukrán háború közelsége adott okot aggodalomra (a térségről kevésbé tájékozott producereket az izgatta például, hogy a háborús zónából elhallatszanak-e a lövések a magyarországi forgatási helyszínekig),

„Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot”

Innen nézve nem világos, miért kezdte hangosan követelni a jegybanki alapkamat csökkentésének gyorsítását az elmúlt hetekben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), beállva a sorba Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Parragh László MKIK-elnök mögé. A VOSZ főtitkára szerint ők nem támadni akarták a jegybankot (hozzátéve, hogy több kérdésben is szoktak egyeztetni a kormányzattal és a kamarával), az alapkamat nagyobb ütemű csökkentése pedig egy olyan általános jellegű bizalomerősítő üzenet, ami túlmutat a piaci kamatok alakulásán. Éppen ezért üdvözölte az adásunk rögzítése időpontjában érkezett hírt a 100 bázispontos kamatvágásról, amit mérsékelt gyorsításnak nevezett.

Perlusz László szerint jót tenne az üzletmenetnek, ha a tanács tartaná ezt a tempót, és a nyár elejére elérnénk az 5 százalékos alapkamat alá. Attól nem tart, hogy a forint megsínyli a gyorsított kamatcsökkentéseket, azt sem tartaná bajnak, ha az árfolyam közelítene a 400-as értékhez, ez szerinte közelebb állna az egyensúlyi szinthez, mint a 350-hez közelebbi árfolyam.

Ami az idei kilátásokat illeti, a háttérszámításaik szerint a gazdaság 3–4 százalékkal bővülhet, de a tavaly év végi megtorpanás miatt szerinte indokolt lenne az óvatosabb becslés. Két százalék alá nem jutunk, de a 4 százalék elérése sem tűnik egyszerűnek. Nagy elrugaszkodást a tavalyihoz képest mindenesetre még nem tapasztaltak az év első hónapjaiban. Ebben közrejátszott, hogy hiába az ősztől beindult reálbér-emelkedés, az emberek óvatosságból nem költötték el a többlet bevételüket.

A rendőrök segítségét kérte az elszaporodott áruházi lopások miatt a kereskedelmi szövetség

A szektor nehéz éven van túl, de a havi forgalmi adatok alapján úgy látják, megkezdődött a felívelés, az emberek reálértéken többet költenek már a boltokban, mint az előző év első felében. A szokásos év eleji áremelések idén elmaradtak a főtitkár szerint, a kiskereskedelmi volumencsökkenés inkább az árak mérséklésére kényszerítette a vállalkozásokat.

A tavalyi karácsony viszont nem hozta az ünnepektől megszokott nagy forgalmat, amit a szakértő részben a bázishatással magyaráz: 2022 végén – kiszabadulva a Covidból – az egyszeri költségvetési osztogatás után az emberek önfeledten költekeztek, ezt pedig nehéz lett volna megugrani egy évvel később.

Neubauer Katalin egyértelművé tette a beszélgetésben, hogy a kormányzati beavatkozások a rendes üzletmenetbe több kárral jártak, mint haszonnal, és ebből okulva reméli: a kötelező akciózást – amit egy politikai terméknek tart – június végével már tényleg kivezeti a kormány. Ennek a bevezetését kifejezetten megsínylették a kisboltok, amelyek nem tudják felvenni az árversenyt a nagyobb egységekkel, ahol képesek jobban optimalizálni a beszerzéseiket. Az egykor hatósági ár alá tartozó termékek esetében például előfordul 30 százalékos árkülönbség is, ennyivel olcsóbbak tudnak lenni a nagyok, ami döntő szempont a vásárlók számára. A kisebb vidéki boltok versenyhátránya abból is látszik, hogy tavaly 20 százalékkal több egységre kerülhetett lakat, mint a megelőző évben, és még az anyagilag jobb helyzetben lévő nyugati határszélen is zártak be boltok.

Székely Tamás: A kormány egy tavalyi döntéssel nekirontott a munkavállalóknak

Azt szintén súlyos problémának nevezte Székely Tamás, hogy szeptembertől megszűnik a kötelező egészségügyi szűrés a munkahelyeken. „A magyar kormány ezzel nekirontott a munkavállalók egészségügyi helyzetének” – fogalmazott az érdekvédő. Azon túl, hogy az egészségügyileg kockázatos szakmákban – és a vegyipar ilyen, ahol a fizikai munkások átlagosan 62 évig élnek, tehát a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghalnak – fontos lenne a szűrések fenntartása, az elnök szerint egy „aljas ok” állhat a tavaly év végi döntés mögött: az, hogy egy újabb adminisztrációs akadályt elhárítsanak a harmadik országból érkező munkásokat alkalmazó cégek elől. Ezáltal viszont nő az egészségügyi kockázata annak, hogy különböző betegségeket hurcolnak be az országba a vendégmunkások. Vannak olyan országok, ahol a tbc elleni oltás nem kötelező – említett egy rizikófaktort a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Elhangzott az is, hogy a vendégmunkásokra vonatkozó, az idei év elején bevezetett felvételi stopra nem azért volt szükség tudomása szerint, mert a munkaerőpiaci folyamatok ezt indokolnák, hanem azért, mert az állami intézményrendszer lassan alkalmazkodik a vendégmunkások megváltozott szabályozásához, amelyben tavaly ősszel az idegenrendészeti szempontok kerültek előtérbe.

Beszéltünk még arról, hogy a CATL 2025-ben startoló debreceni akkumulátorgyárában most pörög fel a munkaerőfelvétel, tavasszal Kínából érkeznek szakemberek a munkafolyamatok betanítására. Kitértünk arra is, hogyan alakultak a munkahelyi balesetek az elmúlt időszakban az iparban: Székely Tamás ezzel kapcsolatban érdekes észrevételt tett az adásban, terepszemléje során ugyanis olyan balesetveszélyes jeleket észlelt az új kormányzati negyed építése során a Várban, amelyek miatt szükség lenne a munkaügyi ellenőrök helyszíni szemléjére. Kérdés, ez miért nem történt még meg.

Zsiday Viktor: Sokan el fogják adni az állampapírjaikat

A további kamatcsökkentésekkel járó forintgyengülés, a 10 százalék feletti béremelések mind ez ellen hatnak. Messzebbre nézve az állampapírpiacra lesz döntő hatással az infláció: Zsiday Viktor szerint az inflációkövető állampapírban megtakarítók közül sokan vissza fogják váltani ezeket a befektetéseiket azt követően, hogy 2025 után mérsékeltebb kamatbevételt ígérnek a gazdasági trendek. Erre reagálnia kell az Államadósság Kezelő Központnak, a szakember azt is kifejtette a műsorban, hogy miként.

Az sem áll össze neki, hogyan lehet magyar külpolitikát építeni Donald Trump visszatérésére, egyúttal a kínai tőke vonzására, mert a volt amerikai elnök újbóli nyeregbe kerülésével megint kemény Kína-ellenes intézkedések jöhetnek az Egyesült Államokban. Az sem világos, mi az irány az Orbán-kormány uniós politikájában, mert a nyereség oldalon semmi nem jelentkezik a dacosság hozadékaként, a veszteség oldalán viszont ott van évi több száz milliárd forint, amit a bizalom meggyengülése miatt kell kifizetnie Magyarországnak a többiekétől magasabb kamatok, kockázati prémiumok formájában.

Akikkel beszélek, befektetőkkel, körükben elég nagy a szkepszis, hogy mikor mennyi uniós pénz érkezhet Magyarországra

MNB-igazgató: Mindig rendőrökkel megyünk a jogosulatlan szolgáltatókhoz

Az igazgató szerint a pénzügyi ismeretek hiánya és a marketing tartja életben ezt az illegális tevékenységet, és nemcsak a kispénzű befektetők akadnak horogra: volt olyan esetük,

amikor egy aluljáróban cserélt gazdát befektetési céllal egy zacskóban százmillió forint.

A tőzsdén forgó, szabályozott körbe tartozó vállalkozások közt is akadnak tévelygők, esetükben a tőzsdei felfüggesztés, majd kizárás, illetve a rendőrségi feljelentés az erős eszköz a jegybank kezében. Barnóczki Péter állítja, ilyen esetekben – mint a lélegeztetőgép-üzleten kaszáló OTT-ONE és a SET Group – az MNB mindig időben lépett, sőt előfordult, hogy az indokoltnál hamarabb is, hogy megszűnjön a jogellenes állapot. Azt viszont az MNB nem tudja megítélni, hogy manipulatív ügyletek vagy a gazdasági környezet romlása vezetett ezekhez az ügyekhez – erre nem terjed ki a vizsgálatuk.

Aszódi Attila: Fontos fordulatot vett a paksi atomerőmű bővítése

A projekt 2023-ban fordulatot vett, a tényleges kivitelezés állapotába került, a munkagödrök kialakítása folyamatban van, februártól pedig az orosz fővállalkozó nekilát az egyik reaktortartály megépítésének. Ez általában három évet vesz igénybe, és Aszódi Attila szerint az orosz iparral szembeni szankciók, illetve az orosz gazdaság helyzete sem fogja érdemben lassítani a munkálatokat, de azzal kalkulálni kell, hogy a gyártás ellenőrzése, a magyar szakemberek kiutaztatásával járó mindennapi ügymenet megnehezülhet.

Ezzel együtt nem lehet biztosra mondani, hogy a beruházás elért addig a pontig, amikor már nem lehet visszafordulni: van olyan európai atomerőmű, amely kulcsrakész állapotig jutott, mégsem hozták működésbe. A szakember mindazonáltal arra fogadna, hogy az új paksi blokkok elkezdik a termelést a 2030-as évek elején.

Kérdés, hogy a teljes építési folyamatot, ami az oroszok gyakorlatában 8–10 év szokott lenni, hogyan lehet tartani a szankciók által nehezített környezetben

„Megalázó volt, ahogy az MNB fegyveresekkel vonult ki hozzánk”

Az engedélyköteles pénzkölcsönzési tevékenység megsértésével indokolt 300 millió forintos bírság méretét példa nélkülinek tartják a pénzügyi piacon, mert általában bankokra sem vetnek ki ekkora büntetést. Azt nem gondolják, hogy valamelyik versenytárs vetette volna ki a hálóját a Primus ügyfélkörére. A bizalmi vagyonkezelés piaca nem így működik – mondja erről a cég alapítója, aki szerint máshol kell keresni a jegybank motivációját.

Mint elmondta, megalázó helyzetbe kerültek, amikor az eljárás során az MNB munkatársai fegyveres kísérettel jelentek meg a Primus Trust irodáiban.

Ez indokolatlan erődemonstráció volt

Lentner Csaba Nagy Mártonról: „Ne akarjon Bokros Lajos sorsára jutni, ne akarjon elmagányosodni”

Arra számít, hogy az Európai Unió elindítja Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást, ami megrengeti a forintot, és benne van a pakliban, hogy le is minősítik Magyarországot. Akár még egy államcsőd közeli helyzet sem elképzelhetetlen a volt MIÉP-es országgyűlési képviselő szerint.

Lentner Csaba szerint 2020 után valami félrecsúszott a gazdaságpolitikában, a válságok miatt előálló új helyzetre nem a megfelelő válaszok születtek. Természetesen a műsorban nem maradtunk az „elhibázott brüsszeli szankciók” és az uniós források visszatartásának bírálata nélkül, ezzel együtt figyelemre méltó, ahogy

a jobboldali kurzus hívének számító közgazdász a holdudvarban megszokotthoz képest szokatlanul kritikus hangon beszélt a magyar állam pénzügyeiről, a gazdaságszervezés hibáiról,