Best WordPress Hosting
 

Üdülőket veszélyeztet az árhullám Magyarországon

Lakóházak nincsenek veszélyben, ártérre épített üdülőterületek viszont igen, és a legnagyobb gond, hogy tartós lesz az árhullám – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője, Siklós Gabriella az M1-en kedd este.

A szóvivő elmondta: különösen bizonytalan volt az előrejelzés, minden modell mást mutatott, a hétfői és keddi csapadékra már egyáltalán nem számítottak. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső miatt Passauban például 29 centiméterrel magasabban tetőzött a Duna, mint ahogy várták – tette hozzá.

Azonban „már a mederben van minden”, biztosra vehető, hogy Nagybajcsnál meghaladják a harmadfokú árvízvédelmi készültségi szintű vízállást, Budapesten pedig 670 centiméter körüli tetőzés várható szombat éjjel – tudatta a szakember. A fővárosnál 621 cm jelenti az elsőfokú készültségi szintű vízállást, és 645 centiméternél önt ki a Duna a rakpartra.

Elkezdett visszaszorulni a Duna, egyre több helyen véget érhet az áradás

A karácsonyra érkezett dunai árhullám vasárnap reggel Mohácsnál 808 centiméteres vízállással tetőzött, és várhatóan elhagyja az országot, így az újév első napjaiban a Duna hazai szakaszán mindenhol vissza lehet vonni a készültséget – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vasárnap az MTI-vel.

Budapesten december 31-én már meg is nyitották az alsó rakpartokat.

A szakértők szerint az elkövetkező napokban a Duna magyarországi szakaszán további apadás várható, említésre méltó vízszintemelkedésre csak a jövő hét közepétől, a több helyen számottevő mennyiségű csapadék következtében van kilátás.

Holnapra levonulhat a Duna a rakpartokról

Pénteken éjjel a budapesti rakpart szintje alá csökkenhet a Duna vízállása a fővárosban, miután lassan, de folyamatosan apad a folyó vízállása Budapesten és a fölötte lévő szakaszokon – olvasható az Országos Vízügyi Igazgatóság pénteki közleményében.

Mint írják, a mai előrejelzés alapján az elkövetkező két napban számottevő csapadék nem várható, a napi középhőmérsékletek továbbra is döntően 0 Celsius-fok felett alakulnak. A jövő hét elején az érkező frontok következtében azonban újra csapadékosabb idő valószínű, ám ezek kevésbé érintik a Duna vízgyűjtőinek többségét, inkább csak a Dráva és a Felső-Tisza vízgyűjtőin van kilátás nagy mennyiségre.

A közlemény szerint Nagybajcsnál nagyon lassú az apadás, a vízszint várhatóan ma napközben az I. fokú készültség szintje alá csökken. Komárom és Esztergom térségében a ma reggeli adatok szerint zavartalan az apadás, Komáromnál szombat reggel, Esztergomban pedig kedvező esetben szombat este csökkenhet a vízszint az I. fokú készültség szintje alá. Győrben folyamatos, változó intenzitású apadás mellett ma reggelre az I. fokú készültség szintje alá csökkent a vízszint.

Lassul az árhullám levonulása a Dunán

A szigetközi mellékágrendszernek köszönhetően lassul az árhullám levonulása a Dunán – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság az MTI-vel. A közleményükben kifejtették, hogy a szlovákiai Duna-üzemvízcsatorna karbantartása miatt a folyón levonuló árhullám nagyobb része magyar területen, a Szigetközön keresztül folyik le.

Az erős sodrással és sok uszadékkal érkező vizet azonban a mellékágrendszer lelassítja, ezért sem az alsóbb szakaszokon, sem Budapesten nem kell árvízvédelmi készültségre számítani. Az előrejelzések szerint a csapadéknak és az árhullámnak a közeljövőben várhatóan nem lesz utánpótlása.

A Duna felső – bajor és osztrák – vízgyűjtőin az elmúlt négy-öt nap során területi átlagban 90-110 milliméter csapadék hullott, ami árhullámot indított el. Ennek tetőzése Pozsonyt szerda kora reggel hagyta el, pillanatnyilag a Szigetköz térségében tart.

Rekord árvízszintet jelentettek a Dráván

Ötvenegy éves árvízszint-rekord dőlt meg hétfőn a Dráván Őrtilosnál a Mura és a Dráva összefolyásánál – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-t.

A Dráván Őrtilosnál 493 centiméterrel dőlt meg az 1972-es árvízszint rekord hétfőn délben, amikor a korábbi legmagasabb vízállás (476 centiméter) felett 17 centiméterrel tetőzött a folyó – tartalmazza a közlemény.

A Dráva mellett a vízügyes szakembereknek hét olyan településnél is segíteniük kell, amelyeket nem véd állami védvonal, valamint meg kell védeniük azt a 31 települést is a Dráva bal partján, amelyek a terhelt árvízvédelmi töltésen túl találhatók – tették hozzá.

Rekordközeli árvíz jön több magyar folyón

Rekordközeli árhullámokat hoz a rendkívüli mennyiségű és kiszámíthatlan augusztusi csapadék a magyarországi folyókon, az elmúlt két napban hullott csapadék már árhullámokat indított el a Dunán, a Rábán, a Murán, a Dráván, a Sajón, a Tarnán és a Zagyva folyón is, közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Az MTI beszámolója szerint ma megkezdte működését a vízügy országos műszaki irányító törzse, mert több igazgatóság munkáját kell összehangolni a következő napokban, mivel több napig, több hullámban kell jelentős csapadékra számítani.

Az Országos Vízjelző Szolgálat számításai alapján a következő hat napban a Duna vízrendszerén a Dunán Nagybajcsnál az elsőfokú, a Rábán, a Murán és a Dráván a harmadfokú árvédelmi készültségi szintet meghaladó vízállás várható.

Önkormányzatok tiltakoznak a Balaton leeresztése ellen

A nyári turisztikai szezon megvédése érdekében halasszák őszre a Balaton vízszintcsökkentését, kéri az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól. Az MTI-hez is eljuttatott levélben arra hivatkoznak, hogy a Sió-zsilip 2023. június 13-i megnyitása kapcsán elkezdték a Balatoni Hajózási Zrt. új kompjainak és katamaránjainak felhozatalát a Sió-csatornán. A településvezetők úgy tudják, hogy az új hajók felhozatala a tóra legalább 15 centiméteres vízszintcsökkenésével járna.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a vízügy ezt azzal indokolta, hogy a magas vízszint veszélyeztet egyes balatoni településeket, azonban “a tóparti települések eddig nem jeleztek semmilyen a magas vízállásból fakadó kárt, vagy veszélyhelyzetet”.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője szerint “biztosítani tudják a szükséges mértékű vízeresztést ahhoz, hogy a Sió-csatorna hajózhatóvá váljon, és az új hajók eljuthassanak rendeltetési helyükre, a Balatonra.”