Best WordPress Hosting
 

Több mint hatszázezer embert kellett kitelepíteni a brazíliai áradások miatt

Több mint 2,1 millió embert érintenek az április óta tartó, legkevesebb 137 halálos áldozattal járó heves esőzések Brazília déli részén – közölte az MTI a brazil katasztrófavédelem tájékoztatása alapján.

Eszerint a kitelepítettek száma meghaladta a 600 ezret, közülük 81 ezren még mindig a hatóságok által felhúzott táborokban élnek. A legrosszabb helyzet az Argentínával és Uruguay-jal határos, mezőgazdasági szempontból is fontos Rio Grande do Sul államban van, ahol legkevesebb 136 halottról és több mint 800 sérültről tudni, az esőzések pedig az állam körzeteinek 90 százalékát érintik.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szövetségi segítséget ígért az államnak a valaha tapasztalt legsúlyosabb éghajlati katasztrófájában. A többi halálos áldozatot a Rio Grande do Sullal határos Santa Catarina államból jelentették. Bár az esőzések kissé alábbhagytak csütörtökre, szombaton ismét nőtt a csapadékmennyiség.

A háztetőn ragadt egy ló az áradások miatt Brazíliában

Brazíliát soha nem látott árvíz sújtja, az áradások és a földcsuszamlások eddig legkevesebb 100 ember halálát okozták, és több, mint 160 ezer lakosnak kellett elhagynia az otthonát.

A hatalmas víztömeg az állatok dolgát is megnehezítette, egy ló például a tetőn rekedt Canoasban – közölte a Guardian.

A polgármester a GloboNews-nak elmondta, remélik, hogy helikopter segítségével sikerül kimenteni a lovat.

Elárasztotta a víz a világ egyik legmodernebb városát

Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaságszámba megy, területe egy igen meleg és rendkívül száraz szubtrópusi sivatag, ahol évente átlagosan csupán mintegy 140–200 milliméter hullik. Az országon belül is akadnak kiugróan száraz területek, ezek közé tartozik Dubaj, ahol az éves csapadék mennyisége a 100 millimétert sem éri el.

Időről időre ugyanakkor előfordulnak nagy, hirtelen esőzések, és éppen ez történt április közepén, amikor hatalmas vihar csapott le az Egyesült Arab Emírségekre és a szomszédos Ománra, megdöntve számos rekordot.

A Dubajtól mintegy 100 kilométerre fekvő El-Ajnban 24 óra alatt 256 milliméter csapadék esett, összességében pedig a mérések kezdete óta, 75 éve nem dokumentáltak ilyen esőzést az Emírségekben.

120 ezer embert kellett kitelepíteni az Urál folyó áradása miatt a kazahoknál

Kazahsztán nyugati része az áradások tetőzésére készült csütörtökön az Urál-folyó mentén. Kazahsztán az utóbbi évek legsúlyosabb áradása miatt szükségállapotot hirdetett és forrásokat különített el a katasztrófa sújtotta térségek támogatására. Eddig több mint százezer embert kellett kitelepíteni az érintett régiókból, ahol hatósági adatok szerint 16 ezer tonnára tehető az olajtermelésben jelentkezett kiesés – írta az MTI.

A térségről készített légifelvételeken látni lehetett, hogy hatalmas területeket öntött el a víz, egyes házak egészen tetőig merültek alá. A Reuters szerint szerdára megközelítette a 120 ezret a kitelepítettek száma.

Időközben munkások és önkéntesek Oral és Atirau városokban gátakat emelnek, hogy védjék a lakó-, ipari, illetve mezőgazdasági területeket az ártól.

Szívszorító fotók a gátszakadás utáni urali árvízről

Ahogy beszámoltunk róla, tegnap átszakadt az Ural folyó egy gátja, és az oroszországi orenburgi terület második legnagyobb, 230 ezer fős városában, Orszkban az óvárost elöntötte az ár.

Szombat reggeli beszámolók szerint egyre emelkedik a vízszint, valószínűleg elszigetelődik a környék.

Az Ural folyó vízszintje a napokban közel 10 métert, azon belül néhány óra alatt csaknem 3 métert emelkedett, és szombat délelőtt 2 méterrel meghaladta a kritikus szintet.

Szinte egész Szeged elpusztult 1879-ben

Pusztító árvíz zúdult szegedre 145 évvel ezelőtt, 1879. március 12-én éjjel kettő órakor. A katasztrófa teljesen romba döntötte a török kor óta újjáépült várost – írja a Rubicon.

A tragédiát elsősorban a Tisza felső szakaszának szabályozása váltotta ki, a folyó kanyarulatait ugyanis sok helyen átvágták, a gyorsan lezúduló víz pedig az alsó, még szabályozatlan szakaszon nem tudott a kanyargós mederben elfolyni. Az árhullám emiatt a várostól 20 kilométerre északra áttörte a gátat, és elöntötte a települést majdnem minden épületet elpusztítva. Ezután három hónapig víz alatt volt Szeged szinte teljes területe, a katasztrófa híre pedig bejárta az egész világot. Nemcsak Európából, hanem Kínából, Indiából, Afrikából, szinte a világ minden pontjáról érkeztek adományok az újjáépítésre, gyakran világhírű magyar művészek (például Munkácsy Mihály, Liszt Ferenc, Zichy Mihály) is segítették a várost, párizsi, brüsszeli és londoni adománykoncerteket szervezve.

A sok segítségnek köszönhetően Szeged négy év alatt Európa egyik leggyönyörűbb városaként születhetett újjá. Ekkor alakították ki mai, körutas-sugárutas szerkezetét, és építették fel egységes eklektikus stílusú palotáit. Az árvíz után készültek olyan híres épületei is, mint például a Piarista Gimnázium, a Szegedi Nemzeti Színház vagy a Törvényszéki Palota.

Árvíz miatt három megyében zártak le utakat

Az áradások miatt országszerte több utat is lezártak – közölte honlapján hétfőn délután az Útinform.

Tájékoztatásuk szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a Tisza áradása miatt nem járható az ároktői komphoz vezető út. A Sajó áradása miatt pedig lezárták a Kesznyéten és Sajóörös közötti összekötő utat a 4-es és a 7-es km között.

Nógrád vármegyében az Ipoly áradása miatt az Őrhalomról az országhatárhoz vezető út, illetve a Drégelypalánk és az országhatár közötti út is le van zárva – közölték.

30 milliárdból újítaná fel a Római-partot a főváros

Egy kihelyezett kabinetülés után tartott sajtótájékoztatót Karácsony Gergely főpolgármester és Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, melyen közölték, hogy forrásokat keresnek a Római-part felújítására. Karácsony arról beszélt, hogy az elmúlt években Újpesten és Óbudán is „nagyon komolyan árvízvédelmi beruházások” történtek, de az árvizek továbbra is érdemi veszélyt jelentenek Budapesten.

A rendkívül szokatlan időpontban érkező, tavaly év végi árvíz rávilágított, hogy a klímaváltozás korszakában fel kell készülni rá, hogy árvíz-fenyegetettség éri a várost

– mondta Karácsony, hozzátéve, hogy reális esély van rá, hogy Európai Uniós forrásból be is tudják fejezni az északi városrész árvízvédelmi beruházásait. A főpolgármester szerint a Római-part természeti értékeinek megőrzése mellett ebből a forrásból a terület árvízvédelme is megvalósulhat.

Kígyóinvázió zajlik az ausztráliai vécékben

Ausztrália keleti államaiban sorra kerülnek elő kígyók a vécékből, miután a heves esőzések miatt áradások alakultak ki, az elmúlt napokban pedig meglehetősen meleg is van – írja az Independent. Queensland délkeleti részén és Új-Dél-Wales északi részén több régióban is víz öntötte el az utakat.

A közösségi oldalakon terjedő felvételek alapján a településeken a vízállást kihasználva vadállatok, köztük krokodilok és kígyók is közlekednek.

Egyes helyeken a vécében és a mosdókagylókban találtak kígyókat.

Árad a Tisza, lezárják a szegedi rakpartot

Vasárnap este fél hétkor lezárják a szegedi Huszár Mátyás rakpartot a Tisza áradása miatt – tudatta a szegedi önkormányzat az MTI-vel.

A közlemény szerint a Tisza vasárnap reggeli vízállása Szegeden 542 centiméter volt, a következő két napban pedig még további 10-20 centimétert emelkedhet a vízszint az előrejelzés szerint.

A levonuló árhullám elérheti a szegedi alsó rakpart szintjét, ami 560 centiméteren van.

Vasárnaptól újra járhatók a budapesti alsó rakpartok

Már takarítja az FKF a budai és pesti alsó rakpartot – derül ki Karácsony Gergely főpolgármester pénteki Facebook-bejegyzéséből. „A BKM (Budapesti Közművek) műszakonként tervezetten több mint 40 kézi takarítóval, és több mint 30 takarító-, rakodó- és szállítógéppel fogja a hordalékot és az iszapot eltávolítani, majd magasnyomású mosóberendezéssel a szennyezett felületeket megtisztítani. A munkálatok várhatóan két műszakot vesznek igénybe, azok elvégzése után a Budapest Közút Zrt. eltávolítja az alsó rakpartokra való lehajtást tiltó táblákat. Ezt követően december 31-én reggeltől újra járható lesz mindkét alsó rakpart a gépjárművek számára” – írta a városvezető.

„A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.. és a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) munkatársai jelenleg is dolgoznak azon, hogy a 2-es villamos lánchídi aluljárójából a vizet kiszivattyúzzák, ennek befejezését követően a 2-es villamos vonalán közlekedő járművek újra a teljes útvonalon járhatnak. Arra kérjük a budapestieket, hogy az árvíz visszavonulása után, a takarítás befejezéséig lehetőség szerint kerüljék el az alsó rakpartokat, mivel a hordalék és az iszap azokat csúszóssá teszi, illetve fertőzésveszély is fennállhat.”

Karácsony: A Római természetes ártér

Varga Viktor az esti órákban kievezett a Dunára, hogy ott vegyen búcsút az árvíz miatt elpusztult halaitól

Varga Viktor a minap a közösségi oldalán tudatta követőivel, hogy a kiöntött Duna vize az ő budakalászi otthonát is elöntötte.

Az énekes nemrég ugyancsak az Instagramon posztolt arról, hogy nem minden hala élte túl az árvízből fakadó károkat: hárman elpusztultak.

Sajnos a csőrösök nem élték túl az éjszakát az áramhiány miatt az oxigéngenerátor nélkül a hordóban. Ha nem lettem volna önző, és őket is hagyom úszni, talán túlélik. Talán nem

Jönnek a klímaváltozás miatti gyakoribb téli árvizek?

Ma tetőzik a Duna a fővárosban, de az egész országban közel 1200 km-en van árvízvédelmi készültség. A jelenlegi árvízről nem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy teljes egészében az általunk hajtott globális felmelegedéshez kapcsolódik, mert ehhez részletes attribúciós tanulmányokra és modellvizsgálatokra van szükség, amelyek nem állnak még rendelkezésre. Trendekről azonban beszélhetünk: ahogy a klímaváltozás miatt megváltozik a téli csapadék halmazállapota, az évszakos csapadékmintázatok, és ahogy havazásból esőzésbe tart a téli Európa és Magyarország, úgy a jövőben növekedhet a téli árvizek kockázata hazánkban is, ami az elodázhatatlan kibocsátás-csökkentési törekvések mellett alkalmazkodásért is kiált.

Alig ocsúdott fel az ország, hogy idén sem volt fehér karácsony, rögtön árvizes időszakkal egészült ki az ünnepi időszak. A jelenlegi árvízről egyértelműen még nem jelenthető ki, hogy a klímaváltozás miatt történt, mert ahhoz részletesebb elemzések szükségesek, amelyek az idő rövidsége miatt értelemszerűen nem állnak még rendelkezésre. Folyóink vízszintjét amúgy is sok tényező befolyásolja: a terület vegetációs borítottsága, a folyószabályozás mértéke, a beépítettség, valamint főként a csapadék mennyisége, halmazállapota, a talajnedvesség állapota, annak telítettsége.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint utóbbi kettőből nem volt hiány: sok csapadék hullott az elmúlt időszakban és a felső 100 cm-es rétegben szinte mindenütt telítettek a talajok.

Szerda este tetőzött a Duna Budapesten

Hosszan elnyúló tetőzések, lassú apadás kíséri a dunai árhullámot; Budapesten szerdán 20 órakor tetőzött az árhullám, ekkor a legmagasabb vízállás 693 centiméter volt – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) csütörtökön az MTI-vel. Azt írták, hogy a Duna Nagybajcsnál hétfőn este tetőzött 612 centiméteres vízállással, kedden délután újra áradásnak indult, majd aznap este 616 centiméterrel újfent tetőzött; azóta már elkezdődött az apadás.

Komárom és Esztergom térségében szerdán késő délelőtt, illetve kora este tetőzött az árhullám, Komáromnál szombaton, Esztergomban pedig vasárnap reggelre csökkenhet a vízszint az első fokú készültség szintje (mindkét helyen 500 centiméter) alá.

Budapesten szerdán 20 órakor tetőzött az árhullám, ekkor a legmagasabb vízállás 693 centiméter volt, azóta tetőző-stagnáló a vízjárás a 690-692 centiméteres tartományban. A 700 centiméteres, másodfokú készültségi szintet nem érte el a vízállás – közölték.

Varga Viktor: Immáron a házam és jurtám a Dunáé

Az utóbbi napokban a csapadékos időjárás hatására a Dunán és mellékfolyóin árhullámok vonulnak le, Budapesten másodfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Varga Viktor szerdán videón mutatta meg követőinek, hogy az ő budakalászi otthonát is elöntötte a víz.

Immáron a házam és jurtám újra a Dunáé. Az ember mindent csak bérel, még a testét is

– írta a posztban az énekes, aki az elmúlt években saját kezűleg építette fel házát, közben pedig a telken lévő jurtában élt, ami most láthatóan lakhatatlanná vált. A zenész videóját az Instagram-oldalán lehet megnézni.

Árvízvédelem: már vannak becslések, mikor ér a vízállás a rakpart szintje alá

A dunai árhullám levonulása zavartalan, de Nagybajcs újabb, a vártnál magasabb tetőzése és a mellékfolyók nagyobb vízszállítása miatt az alsóbb szakaszon is magasabb tetőzés és lassabb apadás várható – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel.

Mint közölték, a dunai árhullám levonulásának pontos előrejelzését jelentősen megnehezítette a Vág vízgyűjtőjén lehullott intenzív csapadék, valamint a Bősi erőmű üzemrendje és az ott keletkező uszadéktorlódás. Utóbbi eltávolítása szükségessé tette az árhullám egy részének visszatartását, és átkormányzását a közös főmederbe, ennek következtében Nagybajcson kettős tetőzés alakult ki, ami az alsóbb szakaszokon az árhullámok tetőzését módosítja és elnyújtja.

A csapadékos időjárás hatására a Dunán és mellékfolyóin árhullámok vonulnak le. A Duna Nagybajcsnál kedden késő este másodjára is tetőzött 616 centiméteres vízállással, másodfokú készültség mellett. A tetőzés már Gönyűnél is megtörtént szerda hajnalban, itt 577 centiméter volt a legmagasabb vízállás. Az árhullám tetőzése Komárom közelében jár, (szerda délelőtt 10 órai vízállás: 611 centiméter), itt pár centiméteres további áradás várható még. Nagybajcs másodszori vártnál magasabb tetőzése, illetve a mellékfolyók (Vág, Garam, Ipoly) vártnál nagyobb vízszállítása miatt az alsóbb szakaszon is magasabb tetőzés és lassabb apadás várható. Esztergomnál szerda reggel hétkor 600 centiméter volt a vízállás, napközben pedig 606 centiméter körüli tetőzés valószínűsíthető.