Best WordPress Hosting
 

Nádas Péter: Rasszizmus volt és lesz is

Sepsiszentgyörgyön vett részt egy pódiumbeszélgetésen Nádas Péter. Az író a múlt héten került a hírekbe, mivel a Die Zeitben megjelent a berlini HKW Nemzetközi Irodalmi Díj zsűrije két tagjának beszámolója a 2023-as díj odaítéléséről, mely szerintük a fehérként és kiváltságosként elkönyvelt európaiak, mint Nádas Péter is az irodalmi minőség mérlegelése nélkül, sőt annak ellenére csúsztak le a díjról és szorultak le kevés híján még a rövidlistáról is.

Nádast megkérdezte az esetről a Transtelex, ám az író nem szerette volna kommentálni az ügyet, mondván, hogyan is szólhatna hozzá egy olyan díj átadásához, amit meg sem kapott. Ami pedig a zsűri szempontjait illeti, lakonikusan csak annyit mondott:

Rasszizmus volt és lesz is.

„Fehér és kiváltságos” – így állt a PC zsűri Nádas Péter német irodalmi díjesélye útjába

A berlini HKW (Haus der Kulturen der Welt, A Világ Kultúráinak Háza) Nemzetközi Irodalmi Díját évente ítélik oda, és már csak a vele járó anyagi elismerés miatt is rangosnak számít: 35 ezer eurót, csaknem 14 millió forintot adnak mellé, ebből 20 ezret a szerző, 15 ezret a mű első német fordítója kap.

A pályázatokat nem a szerző/fordító hírneve, hanem a könyv minősége alapján bírálják el. (…) A pályázatok elbírálásakor a kiadó, a szerkesztő, a szerző, a fordító, ezek nemzetisége, etnikai hovatartozása, politikai és vallási nézetei tekintetében nem kivételeznek és félreteszik az előítéleteiket

– idézi a Prae.hu irodalmi portál a zsűritagokkal ismertetett elbírálási szempontokat. A hét 2023-as zsűritag közül ketten azt állítják a Die Zeit hetilapban megjelent írásukban: mi sem lehetne távolabb a valóságtól, és az olyan, fehérként és kiváltságosként elkönyvelt európaiak, mint Nádas Péter is az irodalmi minőség mérlegelése nélkül, sőt annak ellenére csúsztak le a díjról és szorultak le kevés híján még a rövidlistáról is. (A Prae szemléjét a Telex szúrta ki.)

Belebukhat a politikai korrektségbe a Disney élőszereplős Hófehérke-filmje

Amióta világ a világ, a gyerekek szeretik a meséket, és amióta a Disney megalkotta az egész estés filmek műfaját, nemzedékek nőttek fel ezeken. A legtöbbször klasszikus történetekből adaptált rajzfilmek sorát a Hófehérke és a hét törpe nyitotta, ami egyben a hercegnős mesefilmek trendjét is megalapozta. Hófehérke, Hamupipőke és Csipkerózsika alkotják a klasszikus királylány-triót, pár évtizeddel később, a Disney-reneszánsz időszakában csatlakozott hozzájuk Ariel, Belle, Jázmin, Pocahontas és Mulan, majd az ezredforduló után Tiana, Rapunzel, Merida, Vaiana (eredetiben Moana) és a hivatalos Disney-kánon szerint Raya, a Raya és az utolsó sárkány című 2021-es animációs filmből.

Nem csoda, hogy amikor a Disney-birodalom pár éve úgy döntött, hogy új karakterek és történetszálak kitalálása helyett visszanyúlnak az alapokhoz és újabb bőrt húznak le a legnagyobb sikert hozó rajzfilmjeikből, elsősorban a hercegnőket vették újra elő a fiókból.

A siker receptje, újraírva?