Best WordPress Hosting
 

Mi történik a poros napelemekkel?

A jövőben Európában egyre több lesz a por, és egyre kevesebb a csapadék, ez pedig a napelemekre is hathat. A Brassói Transilvania Egyetem kutatói a különösen vastag porrétegek hatását vizsgálták a különböző PV-technológiák teljesítményére.

A Brassói Erdélyi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a különösen vastag porrétegek milyen hatással vannak a különböző fotovoltaikus technológiák teljesítményére – írja a pv-magazine.com. Abubaker Younis, a csapat tagja szerint a klímaváltozás következtében Európában gyakoribbá válhatnak a szaharai eredetű homokviharok, míg a csapadék mennyisége egyre csökkenhet. Éppen ezért a kérdés vizsgálata kiemelt jelentőségű.

A tudósok amorf szilícium (a-Si), monokristályos és polikristályos paneleken végezték tesztjeiket, a napelemeken viszonylag szélsőséges porviszonyokat szimuláltak. A szakértők a modulokat különböző körülmények között, laboratóriumban, terepen és eltérő besugárzások mellett tesztelték, továbbá összehasonlították teljesítményüket a por nélküli referencia-modulokéval. A terepi vizsgálathoz a paneleket az egyetem egyik campusára helyezték ki, a besugárzás elérte a 800, 900, illetve ezer watt per négyzetmétert. Ugyanezeket a besugárzási szinteket szimulálták a laboratóriumi kísérletben.

Így élhetnének három évvel tovább az emberek

Becslések szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabb lehetne, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet, de ahogy márciusban az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet miatta – írja az MTI.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat kiterjedése között. Az 1300 európai városi és város környéki mintaterületet magába foglaló vizsgálat eredményei szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont épp ellentétes hatást fejtenek ki, egész évben képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.

Egyes területtípusok csak egy bizonyos időszakban fejtik ki a portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint például a parkok, erdők lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes jó porfogóként megkötni a szálló por egy részét.