Becslések szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabb lehetne, ha a légszennyezés megszűnne. Különösen komoly probléma ez a városokban, ahol a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. A belélegzett por ugyanis légzőszervi, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket és ebből eredő halálozást is eredményezhet, de ahogy márciusban az M1-es autópályán történt, akár tömegbaleset is bekövetkezhet miatta – írja az MTI.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen összefüggés mutatható ki a szálló por mennyisége és a városi területhasználat kiterjedése között. Az 1300 európai városi és város környéki mintaterületet magába foglaló vizsgálat eredményei szerint a hulladéklerakók, a bányaterületek, építési területek egész éven át kibocsátói a porszennyezésnek. A vízfelületek viszont épp ellentétes hatást fejtenek ki, egész évben képesek megkötni a levegőben lebegő porszemcséket, ezáltal csökkenteni a szálló por mennyiségét.
Egyes területtípusok csak egy bizonyos időszakban fejtik ki a portartalmat növelő vagy csökkentő hatásukat. A zöldfelületek, mint például a parkok, erdők lombozata kizárólag késő tavasszal és a nyári hónapokban képes jó porfogóként megkötni a szálló por egy részét.