Január végén Karácsony Gergely főpolgármester 300 milliárd forintos uniós támogatást jelentett be, amit Budapest a 2021-2027 közötti hétéves uniós költségvetési időszakban nyert el. Közvetlen uniós forrásként hivatkoznak rá, pedig ez nem új típusú forrásr és nem közvetlenül Brüsszelben hagyták jóvá.
Közvetlen brüsszeli kiírású projektekből 2019 óta 4,2 milliárd forintot nyert el a főváros – ez a 14 pályázat nem jelent érdemi bevételi forrást. A fővárosi önkormányzat a magyar kormány által jóváhagyott projekteket a hagyományosnak mondható uniós források terhére kaphatja meg, azaz nem sikerült a kormányt megkerülve érdemi forrást az EU-tól bevonni.
A magyarországi uniós forrásokat Széchenyi Terv Plusz néven ismerjük, ezek a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap és a Európai Regionális Fejlesztési Alap pénzei, amit a fejletlen tagországok és régiók kapnak meg. A másik fő forrás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pénzei. Ezek egyike sem elérhető korlátozások mellett, mivel a magyar kormány továbbra sem teljesíti a jogállamisági elvárásokat, így a főpolgármesteri bejelentés leginkább elméleti források lehetősége egyelőre.