Július 28. péntek 17 órakor került ki a kormányzati EU pályázati portálra a közel 2060 Mrd Ft uniós forrás elköltéséről szóló magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) “RRF REPowerEU” fejezetének 67 oldalas tervezete “társadalmasításra”. Miközben a magyar lakosságnak és szakmai szervezeteknek csupán két augusztusi hetük van rá, az Európai Bizottsággal már hónapok óta egyeztet a magyar kormány. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint – amely a 2020-as kezdetektől kísérte figyelemmel és véleményezte szakmailag a HET dokumentumokat és folyamatokat – ezt a háztartásokat alapjaiban érintő tervet érdemben egyeztetni kell a magyar lakossággal, energetikai szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal és más érintettekkel, ha azt akarjuk, hogy sikeres legyen. A lakossági napelemes RRF pályázat fiaskója is mutatja, hogy a tervezéskor a megvalósítók, célcsoport szempontjait is figyelembe kellene venni.
“A lakosságot már korábban cserben hagyták azzal, hogy a 200 milliárd Ft uniósforrás keretű RRF lakossági napelemes pályázat tervezése és kivitelezése félrement, jelentős részben amiatt, mert azokba nem vonták be időben, megfelelő konzultációval az érintett lakosságot, napelemes cégeket és szakmai szervezeteket, szövetségeket, alig vették figyelembe észrevételeiket. Most egy annál tízszer nagyobb RRF terv társadalmi konzultációját akarja a Miniszterelnökség nyár közepén, két hét alatt lefolytatni. A RRF REPowerEU tervezetben többek között 224 milliárd Ft-os lakossági energiahatékonysági beruházási program szerepel. Joggal tartanak az érintettek attól, hogy ez az alapjaiban pozitív program megvalósítása is félremegy, mert megint nem lesz érdemi véleményezési lehetőség: ez a nyárközepi két hét alkalmatlan erre.” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
A tervezetben az energiaátmenetet elősegítő, jó programok mellett (pl. lakossági energiahatékonysági program) mellett van több problémás beruházás is. A 2060 milliárd Ft-ból több mint 230 milliárd Ft uniós forrás támogatást szán a kormány fosszilis infrastruktúrára (gázhálózat kapacitásbővítés, gáztároló beruházások, kőolaj-vezeték kapacitás- és finomítói rugalmasságnövelés) és további több mint 240 milliárd Ft-ot olyan “zöld gazdasági/technológiai” beruházásokra, amelyek részben szintén meghosszabbítanák az ország fosszilis-függőségét azzal, hogy csővégi álmegoldásként többek között CCUS-t azaz szén-dioxid leválasztást és tárolást is támogatnának.