Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.
Korunk legsúlyosabb társadalmi konfliktusai ott bontakoznak ki, ahol a klímaválság és a szociális krízis találkozik.
Ilyen terület az energiaszegénység és a mobilitási szegénység. Az elkerülhetetlen energetikai átállás, a fosszilis energiahordozók kivezetésének költségei aránytalanul nagymértékben sújtják azokat, akik jövedelmük jelentős részét eleve ilyen típusú kiadások fedezésére fordítják, vagy nem is képesek megfizetni az energiaszolgáltatások árát, azaz energiaszegénységben élnek.