Best WordPress Hosting
 

Zöld Jövedelemmel az igazságos klímaátállásért

Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.

Korunk legsúlyosabb társadalmi konfliktusai ott bontakoznak ki, ahol a klímaválság és a szociális krízis találkozik.

Ilyen terület az energiaszegénység és a mobilitási szegénység. Az elkerülhetetlen energetikai átállás, a fosszilis energiahordozók kivezetésének költségei aránytalanul nagymértékben sújtják azokat, akik jövedelmük jelentős részét eleve ilyen típusú kiadások fedezésére fordítják, vagy nem is képesek megfizetni az energiaszolgáltatások árát, azaz energiaszegénységben élnek.

Megvan, ki szerepel a DK-MSZP-Párbeszéd közös EP-listáján Jávor Benedek helyett

Barabás Richárd, a Párbeszéd-Zöldek társelnöke került a DK-MSZP-Párbeszéd közös EP-listájának hetedik helyére – közölte Facebookon a párt. Barabást az után jelölték a listára, hogy Jávor Benedek saját kérésére visszalépett. 

A Párbeszéd-Zöldek bejegyzésében azt írja, Jávor Benedek  a továbbiakban kívülről segíti az EP-csapat munkáját.:

Döntésének két oka volt. Az egyik: 2023-ban azzal az ambícióval látott munkához, hogy – összhangban az Európai Zöld Párt és a Párbeszéd – ZÖLDEK törekvéseivel – hathatós támogatást nyújt az LMP-vel közös szövetség, a „Zöld pólus” megteremtésére, ám az Ungár Péter vezette párt távolodása, NER-esedése sajnálatosan meghiúsította a célt. A másik: az új, szociáldemokrata-zöld szövetségi rendszer Barabás Richárdnak testhezállóbb feladatokat kínál.

Jávor Benedek nem lesz rajta a DK–MSZP–Párbeszéd közös EP-listáján

Nem lesz rajta a DK, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek közös EP-listáján Jávor Benedek, aki az eredeti tervek szerint a Párbeszéd listáját vezette volna – írja a Magyar Hang.

Jávor a lapnak azt mondta: saját kérésére nem fog szerepelni a közös listán, amelyen a Párbeszéd csak a hetedik, valószínűleg nem befutó helyet kapta meg. De nem is ez volt a problémája Jávornak. „Amikor a Párbeszéd felkért, egy zöld lista vezetését vállaltam. Ez a felállás azonban nyilvánvalóan nem ilyen lesz, akkor sem, ha ennek az együttműködésnek lehet a politikai racionalitása. Jobb, ha nem én képviselem ezen a listán a pártot, hanem valaki más” – fogalmazott a Magyar Hangnak. Kérdésükre hozzátette: nem lép ki a pártból.

Március végén jelentette be a három párt, hogy hosszabb távú, stratégiai együttműködést kötöttek. A június 9-i választáson közös európai parlamenti és fővárosi listát állítanak, de már arról is megállapodtak, hogy a 2026-os országgyűlési választáson is együtt indulnak. Karácsony akkor azt mondta egy újságírói kérdésre, a megállapodás után újraértékelik a személyi kérdéseket, és a Párbeszéd kongresszusa dönt majd arról, kit delegálnak a közös ellenzéki listára.

Saját kérésére nem szerepel a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listáján Jávor Benedek

Nem lesz rajta a Demokratikus Koalíció (DK), az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek közös EP-listáján Jávor Benedek, akit a Párbeszéd januári kongresszusán listavezetőjének választottak meg. Jávor megerőstette ezt a Magyar Hangnak.

A politikus, aki 2014 és 2019 között volt a Párbeszéd EP-képviselője a lapnak azt mondta, saját kérésére nem fog szerepelni a közös listán.

Elárulta azt is, már akkor jelezte pártjának, hogy nem kíván rajta lenni ebben a formában az EP-listán, amikor formálódni kezdett a három párt együttműködése.

Online kitölthető kamuzöld, un. zöld konzultációt indított a kabinet

Nevében zöld konzultációt indított a kabinet. Az Orbán-kormány új konzultációja helyeselhető álkérdések közé csempészve, vitatott témákban is a támogatás felé terelné a válaszadókat. Kamukonzultáció kamu zöld kérdésekről az akkumulátorgyárak lakosság általi támogatásának hamis bizonyítására!

Hasonlóan az Orbán-kormány korábbi konzultációin feltett (ál)kérdésekhez, a 13 kérdés nagy részével vélhetőleg minden józan ember „inkább egyetért”. Ilyen például, hogy a zöldenergia-bővítés közös ügyünk, hogy a kormány támogassa az ilyen termelési, tárolási, illetve földhő-hasznosítási beruházásokat, a helyben megtermelt energia közeli felhasználását, a közintézmények és az új ingatlanok energiahatékonyságát, az elektromos járművek térnyerését, hogy a kabinet a beruházóktól elvárja a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását, a hatóságoktól pedig azok érvényesítését, illetve hogy a Napenergia Plusz Program és hasonló akciók kiemelten szolgálják a zöldenergia részarányának növelését. Legalábbis nehéz elképzelni, hogy e kérdésekkel a statisztikai hibahatárnál többen „inkább nem értenek egyet”.

Mindemellett három pont igencsak vitatott felvetéseket érint, amelyekre, a nyilvánvaló kérdések megválaszolásának lendületében, könnyen születhet szintén jóváhagyó válasz.

Új korszak kezdődik a média világában, vagy ez csak illúzió? Interjú Jávor Benedekkel a most elfogadott európai médiaszabadságról szóló rendeletről és a magyar médiahelyzetről

Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek EP-listavezetője nagyinterjút adott a Media1-nek az Európai Parlament által a múlt héten megszavazott EMFA-ról (European Media Freedom Act), az európai és a magyar médiahelyzetről, az EMFA elfogadásának késlekedéséről, de például a kegyelmi ügy is szóba került.

Elkésett és kevés a most elfogadott európai médiaszabadság rendelet, de mégis okozhat fejfájást a magyar kormánynak Jávor Benedek szerint

Az Európai Parlament által szerdán elfogadott EMFA (European Media Freedom Act), azaz az európai médiaszabadságról szóló rendelet a magyar médiaszektorra gyakorolt lehetséges hatásait elemezte Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek politikusa, aki 8 pontban szedte össze, amit az új rendeletről tudni kell. Jávor szerint az új médiaszabályozás igencsak elkésett és tartalma kevés a mostani magyar médiahelyzetre, de azért némi fejfájást így is okozhat a magyar kormánynak.

Mit csinál Budapest brüsszeli képviselete? A kormánypropaganda és a tények

Eredménytelen pénzpazarlás Brüsszelben a főváros képviseletének munkája – legalábbis az állami propagandasajtó szerint. A képviseletvezető Jávor Benedek tényekkel cáfolja a rogáni propagandagépezet csúsztatásait. A volt EP-képviselő szerint Budapestnek kevés jobban megtérülő befektetése van, mint a brüsszeli képviselet működtetése.Jávor Benedek véleménycikke:

Az a megtiszteltetés ért, hogy a „Tűzfalcsoport” nevű állami propagandaegység nyomán a „Magyar Nemzet” nevű állami propagandatermék megemlékezett Budapest Főváros Brüsszeli Képviseletének tevékenységéről. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen érdeklődés övezi munkánkat az állampárt részéről, ez mindenképp annak a jele, hogy jól végezzük feladatunkat, azaz Budapest érdekeinek brüsszeli érvényesítését, és ez a Fidesz részéről sokaknak csípi a szemét.

Egy százmilliárddal kitömött közmédiával és egy komplett KESMA-csoporttal rendelkező állampárt részéről mindazonáltal egy hajszállal alaposabb, és kevésbé földszintes lejárató anyagokat várnánk, a pénz ugye nem lehet akadály, úgyhogy itt vagy a kompromat készítőinek képességeivel van gond, vagy azzal, amilyen színvonalúnak tekintik a saját olvasóikat. Én mindenképpen többre becsülöm az állami propagandatermékek fogyasztóit is annál, aminek a saját sajtótermékeik tartják őket, úgyhogy szívesen segítem a helyzet megértését tényekkel, amelyekből oly fájóan kevés jutott a „Tűzfalcsoport” és a „Magyar Nemzet” anyagaiba.

Jávor Benedek: Ismét felfüggeszthetik az uniós pénzeket

Az Európai Bizottság a szuverenitásvédelmi törvény miatt újra zárolhatja a Magyarországnak járó uniós forrásokat – közölte Jávor Benedek. A Párbeszéd európai parlamenti listavezetője sajtótájékoztatóján azt mondta, a jogszabály már elfogadása pillanatában nyilvánvalóan sértette az EU alapszerződéseit, év elején is indult a kötelezettségszegési eljárás.

Szerinte a törvény célja pusztán az ellenzéki pártok, civilek és újságírók vegzálása – egy új eszköz a kormány kezében, amivel elrettentheti a rendszer kritikusait. Jávor Benedek úgy vélte, a kormány a Magyarországnak járó uniós támogatásokat újra veszélybe sodorta.

Az Európai Bizottság kérdésére adott válaszából ugyanis az derült ki, a feltételek megsértése miatt zárolhatják még azokat a pénzeket is, amelyeket decemberben megnyitott Magyarország számára. Az uniós pénzeknek ugyanakkor meg kellene érkeznie Magyarországra ahhoz, hogy stabilizálni lehessen a magyar gazdaságot, ezért Jávor Benedek  elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezt a kormány kockára teszi.

Orbán évértékelése: felértékelődött a zöld, vagy választási bullshit gyűjtemény?

Ha a megújuló energiákból is lehet lopni, akkor miért blokkolják a szélenergiát? Az akkuipar állam az államban-miért, és hogyan teszi tönkre életterünket és iparszerkezetünket?  Orosz energiafüggés mindenáron? Európa akkuhulladék temetője leszünk? Milyen gazdája lesz a Mohu a katasztrofális hungarikum hulladékgazdálkodásnak? Zöldpárti kakasviadal: Párbeszéd kontra LMP. Miért kritikus zöld szempontból a júniusi EP választás? Merre tovább zöldpolitika?

Orbán Viktor február 17-én tartotta évértékelőjét a “karmelita főhadiszállás” lábánál a Várkert Bazárban. melyben az energiapolitika (energiafüggetlenség) és zöld átállás fajsúlyos helyet kapott. Orbán évértékelőjében az akkumulátoripar mint a nagy gazdasági kitörés szerepelt, bár az akkumulátor szó kiejtése nélkül.  Szerinte a magyarországi zöld autótechnológiai átállás hatalmas gazdasági és politikai siker.

Első hallásra sok pozitívnak tűnő és közhelyes zöld állítást tett, amelyek valóságtartalmáról is szólunk a mai podcastban. A hazai helyzet mellett kitekintünk az Európai Unióra is a hulladékhasznosítástól a klímaváltozásig.

Újabb akkumulátorbotrány, újabb hazugnak bizonyult kormányzati állítás!

Miközben Orbánék azt bizonygatják, hogy nem leszünk Európa akkuhulladék-lerakója, ezúttal egy sárbogárdi cég, a Jüllich Technology telephelyén bukkant fel hatalmas mennyiségű selejtes akkumulátor és gyártási hulladék, amiről a Párbeszéd – Zöldek fényképes bizonyítékokat is szerzett!

A veszélyes mérgeket felhalmozó vállalat tevékenységi körei között nem szerepel a hulladékgazdálkodás, a katasztrófavédelem semmit sem tud a méregdepóról – így néz ki a valóságban az, amit a kormány úgy szokott megfogalmazni, hogy Magyarországon „az európainál szigorúbb” szabályok vonatkoznak az ide települő ázsiai akkuiparra.

A legnyugtalanítóbb, hogy a veszélyes hulladék a rendelkezésre álló adatok szerint az egyik hazai akkugyárból, a dél-koreai hátterű SK Battery Hungary Kft.-től származik. Ez már a sokadik bizonyíték arra, hogy

A fidesz polip Sóskúton is

Fideszes szálak a sóskúti akkumulátorbontót tervező Andrada-csoport körül. Úgy tűnik, a szlovén szakmai befektető nagyon is közeli kapcsolatokat ápol a magyar kormányzati holdudvarral és a külügyi vezetéssel.

Az Alsózsolcáról elüldözött Andrada esetében a környezetre kockázatos tevékenységen túl eddig más árnyék nem nagyon vetült a cégre – leszámítva, hogy korábban kiderítettem, hogy a február végére kommunikált indulással szemben a valóságban egyelőre engedélykérelmet sem adtak be akkumulátor-feldolgozáshoz köthető tevékenységre. Úgy tűnt, hibátlan pedigréjű szlovén autóipari befektetőcsoportról van szó, amely tisztán üzleti alapon szeretne akkubontót létesíteni előbb Alsózsolcán, majd Sóskúton.

Úgy tűnik azonban, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik, illetve végső soron minden mögül a Fidesz türemkedik elő. Az Andrada egyik fő tulajdonosa, Iztok Seljak, nem csupán egy szlovén autóipari cég egyik vezetője, de – micsoda meglepetés! – 2021-ben Szijjártó Péter Magyarország koperi tiszteletbeli konzuljává is kinevezte. Jelenleg nem ismert Iztok Seljak milyen magyarországi kapcsolódások révén érdemelte ki a kinevezését (az Andradán kívül más üzleti érdekeltsége nincs az országban), leszámítva, hogy Szijjártó Péternek megvan a bizalma benne. Hogy erre a bizalomra mikor, hogyan tett szert, azt egyelőre nem tudjuk – de ezügyben kérdést küldünk a külügynek.

Még engedélykérelmet sem adott be sóskúti akkumulátorbontó üzemére az Andrada

Az Alsózsolcán lakossági ellenállásba ütköző Andrada-csoport a borsodi település helyett Sóskúton rendezné be akkumulátor-feldolgozó üzemét. Az azóta viharos lakossági tájékoztatókkal a hírekbe kerülő projekt a cég januári tájékoztatása szerint „az engedélyek megszerzését követően” már február végén megkezdené működését.Csakhogy „az engedélyek megszerzése” február végéig akadályokba ütközhet, tekintettel arra, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a cég eddig semmiféle engedélykérelmet nem adott be akkumulátorfeldolgozásra.

A januári híreket követően Jávor Benedek zöldpolitikus,  a Párbeszéd – Zöldek EP listavezetője adatkéréssel fordult a Kormányhivatalhoz.

„Kérem, hogy Sóskút területére tervezett, 2023. október 1-ét követően benyújtott akkumulátor-szétszereléshez és/vagy akkumulátor-újrahasznosításhoz kapcsolódó tevékenység folytatása céljából üzem vagy telephely létesítésére irányuló engedélykérelmet és egyéb kapcsolódó dokumentumok elektronikus másolatát részemre elektronikus formában megküldeni szíveskedjen.”

Fülkeforradalmi változások a hulladékgazdálkodásban

Nem azért tartunk egy kormányt, hogy jobb legyen mint a semmi, hanem, hogy egy stratégiai elképzelés szerint haladjon valahova. Az Orbán kormány hulladékpolitikája roncsderbire hajazó koncepciótlan kapkodások sorozata. 14 év hulladékos ámokfutás: hogyan nyírta ki a rezsicsökkentés a hulladékos ágazatot?

Milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban? Mit hozott eddig a MOHU-MOL koncessziós rendszer? Hogyan érintették a változások a begyűjtő és a feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra? Mi várható a betétdíjas rendszerben? Hogyan működik a biohulladék begyűjtése? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett 2024. január 19-én délután Budapesten az Andrássy úti Magnet Közösségi Házban a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) hulladékgazdálkodási kerekasztal beszélgetésén, melyet (a több évtizedes hulladékos civil múlttal rendelkező) Szilágyi László, az alapítvány kuratóriumának elnöke vezetett.

Balról: Szilágyi László, Jávor Benedek, Horváth István, Szlávik Mónika, és Szabó György. Kép: Sarkadi Péter greenfo

Bíróság előtt a gödi Samsung-gyár környezethasználati engedélye

Bíróságon támadta meg a Göd-ÉRT Egyesület a gödi Samsung-gyár december elején kiadott környezethasználati engedélyét. A civil szervezet szerint az akkumulátorgyár működése sem a hazai jogszabályoknak, sem az európai környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg, írja az Átlátszó, amelynek munkatársa tagja az egyesületnek. A kereset egyik hangsúlyos pontja, hogy a környezetvédelmi hatóság nem kötötte az engedély kiadását az évek óta gondot okozó zajszennyezés megszüntetéséhez, noha azt egy hatósági mérési jegyzőkönyv is igazolt, a szakértő meg is állapította, hogy „a létesítmény a vonatkozó előírásoknak nem felel meg.”

A civilek szerint a hazai jogszabályok és az Európai Parlament és a Tanács ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelve alapján a Samsung-gyár tevékenysége addig nem engedélyezhető, míg a zajhatárértékeket nem tartja be. Az engedély kiadásakor a kormányhivatal megengedő volt a levegő- és vízszennyezés, a gyárban keletkező akkumulátor-hulladék ügyében is. Minden esetben elegendőnek tartotta, ha a cég nem a jövőben gondoskodik a környezetvédelmi problémák kezeléséről, ám az előírt határidőket is „rugalmasan” kezeli. A Samsungnak január 8-ára zajtérképet kellett volna benyújtania, ám kérésére a hatóság a határidőt február 15-ére módosította.

A Göd-ért Egyesület szerint a hatóság nem vizsgálta a tervezett, napi több mint 20 000 köbméter vízkivétel felszíni vizekre gyakorolt hatását, a beruházás felszín alatti vizekre gyakorolt hatását, amit az EU Víz Keretirányelve is előír. A civilek keresetükben azt indítványozza, hogy a tisztázatlan kérdések miatt a bíróság írja elő egy független igazságügyi környezetvédelmi szakértő szakvélemény benyújtását és a jogvita idejére függessze fel a Samsung-gyár   környezethasználatát. (Korábban Vadai Ágnes legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdése alapján nyomozás indult az öt évig  környezethasználati engedély nélkül működő gyár ügyében, ám a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény.)

Paksi napló – 2023 december

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2023 decemberi napló.

Hosszabb, elemző cikket tett közzé a BBC december közepén a magyar atomenergia jövőjéről. A Magyarország kockázatos fogadása Oroszország atomenergiájára címmel megjelent írás legfőbb állítása az volt, hogy a magyar történelem legnagyobb egyedi beruházásának célba érése az ukrajnai orosz háború miatt “napról-napra kevésbé valószínű”. Annak ellenére is, hogy a kormány “rendíthetetlenül elkötelezett” a Paks II.  projekt mellett. – és azzal együtt is, hogy az oroszok e beruházást “pénzügyileg és technológiailag is magukra vállalták” – írta Nick Thorpe. A brit médiabirodalom Magyarországot jól ismerő tudósítója megosztott egy saját észrevételt is a cikkében: amikor 2014-ben az új magyar erőmű építéséről érdeklődött, azt hallotta, hogy a speciális hegesztésekre ukrán szakemberek érkeznek majd, és bár a főalkatrészek gyártását Oroszország végzi, a szállítás, amelyet eredetileg szárazföldön, Ukrajnán keresztül képzeltek el, egyelőre alternatíva nélkül lóg a levegőben.

A BBC cikkében megszólaló Aszódi Attila és Jávor Benedek nem meglepő módon, homlokegyenest másként látja a Paks II. beruházás pillanatnyi helyzetét. Előbbi szerint Oroszország teljes elszigetelése még a jelenlegi helyzetben sem megoldás. Aszódi továbbra is hiszi, hogy az orosz-ukrán háborút rövid időn belül olyan feltételek mellett sikerül majd lezárni, hogy az a paksi projekt elől elhárítja az akadályokat. Utóbbi viszont úgy véli, hogy Paks II-re energetikai szempontból nincs szükség, az “egy tisztán politikai projekt”, amire – pláne az oroszokkal együtt semmiképpen sem szükséges. Jávor szerint “azzal, hogy a kormány az új atomerőműhöz ragaszkodik, most már az ország eljuthat oda, hogy ha a Paks II-projekt fejre áll, nem lesz az ország számára alternatíva, és “komoly gondja lesz az ellátásbiztonsággal” – tette hozzá.

Fülkeforradalmi változások a hulladékgazdálkodásban

A Megújuló Magyarországért Alapítvány – Progressive Hungary Foundation szervezésében arról beszélgetünk kiváló szakemberekkel és érintett érdekvédelmi- és civil szervezeti képviselőkkel, hogy milyen rendszerszintű változások történtek 2010 óta a hulladékgazdálkodásban, mit hozott eddig a koncessziós rendszer, és hogyan érintették a változások a begyűjtő és feldolgozó szektort, különös tekintettel a KKV-ra.

A beszélgetés résztvevői lesznek:

• Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke

Válsághelyzet alakult ki Paks II. belorusz ikertestvérénél

Sorozatosak a meghibásodások a tervezett paksi bővítés mintájának számító (ugyanolyan technológiájú), nemrég átadott atomerőműveknél.

A reaktormag leolvadásával, azaz beláthatatlan következményekkel fenyegető súlyos meghibásodás történt Belorusziában az asztraveci atomerőműben egy, a Bloomberg által megszerzett belső jelentés szerint. A Roszatom – szokás szerint – nyilvánosan tagadja a belső jelentésben bemutatott üzemzavart, a világsajtót viszont körbejárta az újabb nukleáris krízis, amelyet az orosz államon kívül mindenki tényként kezel. Hogy mi történt pontosan, azt a szakértők az említett jelentés alapján próbálták meg rekonstruálni. Úgy tűnik, ioncserélő gyanta szivárgott a reaktor primerkörébe, ez okozta az akut olvadásveszélyt. A normál esetben a víz tisztítását végző gyanta bejutása problémákat okozhat a vezérlésben, ami a legrosszabb opció szerint a vezérlőrudak és a fűtőelemek sérülésével, illetve magleolvadással is járhat.

Messze van, de annyira mégsem

A klímacselekvésben az atomenergia nem a megoldás, hanem a probléma része

Magyarország a Dubajban zajló ENSZ-klímacsúcson, a COP28-on eddig egyetlen dologgal vétette észre magát. A hétvégén csatlakozott ahhoz a 22 országból álló csoporthoz, amely 2050-re – a megújuló energiás célokhoz hasonlóan – az atomenergia-kapacitások megháromszorozását tűzte ki célul.

Mi ezzel a baj, gondolhatnánk, az éghajlatváltozás megfékezése olyan fontos feladat, hogy örüljünk neki, ha a nukleáris energia felhasználása is segítségünkre van ebben a folyamatban, nem?

Nos, nem. Az atomenergia ugyanis az atomlobbi állításai dacára nem segít hozzá minket a klímaváltozás kezelhető keretek között tartásához, ahogy az világosan kiderült a Brüsszelben bemutatott Világ Nukleáris Ipari Jelentésből (World Nuclear Industry Status Report).

Aranybánya: az Orbán-családot gazdagíthatja az újabb hulladékkoncesszió

Minden jel arra mutat, hogy koncesszióba adja a kormány a legnagyobb tömegben keletkező hulladékfajta, az építési és bontási hulladékok kezelését is. A zoldhang.hu szerint az egyik nyertes már borítékolható: nem az Orbán-családé lesz a koncesszió, de ők fogják a legnagyobbat kaszálni a monopóliumot létrehozó szabályozáson.

Olyan törvénytervezetet tárgyal a parlament, amelyben egymás mellett szerepelnek az „építési és bontási hulladék” illetve a „koncesszió” fogalmak. De vannak más jelei is a küszöbön álló változásnak. Egyrészt szakmai és kormányzati körökből is azt hallani, hogy koncesszió készül. Másrészt szintén a parlament változtatta meg a közelmúltban a bányarekultiváció szabályait a hulladéktörvényben, lehetővé téve, hogy a bányagödröket szigetelés, illetve bármiféle vízbázisvédelmi megelőző beavatkozás nélkül töltsék fel építési és bontási hulladékkal. Az országban a legnagyobb tömegben képződő hulladékfajtáról van szó: az évi termés 1 200 000 tonna, amelynek a harmada, 400 ezer tonna kerül lerakókra (a többit anyagában hasznosítják, ami a gyakorlatban sokszor szintén feltöltés jelent).

Családban marad