A modern Bulgáriának ugyanúgy megvan a maga „Kennedy-gyilkossága”, mint Amerikának, csak a bolgárok bizonyos szempontból még rejtélyesebbek: náluk ugyanis még az sem biztos, hogy gyilkosság történt. Így persze nehéz elkapni a tetteseket – ha egyáltalán léteztek. Mindenesetre a bolgár sajtóban hónapról hónapra, évről évre újabb és újabb teóriák jelennek meg arról, hogy mi is történhetett valójában 1981-ben, amikor az ottani kommunista diktatúra első emberének, Todor Zsivkovnak a lánya meghalt. Ráadásul a 39 éves, kétgyermekes családanya maga is politikus volt, miniszterként a bolgár kulturális élet legfőbb irányítójának számított 1971 és 1981 között.
A hetvenes évek Bulgáriájáról is ír Stefano Bottoni, a magyar-olasz történész A várva várt Nyugat című, Kelet-Európa-történetében. A Todor Zsivkov pártfőtitkár és államelnök által kialakított bolgár rendszert egyfelől a kádári Magyarország lassú társadalmi-gazdasági hanyatlásához hasonlítja a firenzei kutató, másfelől – ideológiai alapon – Ceausescu Romániájával állítja párhuzamba. Mindketten 1989-ben buktak meg – de Zsivkov elkerülte Ceausescu sorsát, akit feleségével együtt végeztek ki.
Bár a rendszerváltás után Zsivkovot is vád alá helyezték, a lakhelyelhagyási tilalmat nem tartotta be, és a kilencvenes években Bulgáriát járva felépítette a saját „második személyi kultuszát”. Hű kísérője és testőre nem volt más ekkoriban, mint a későbbi (jobboldali) miniszterelnök, Bojko Boriszov, akinek pártja, a GERB most is hatalmon van, és nagykoalícióban kormányoz.