Best WordPress Hosting
 

Ismét elképesztő a politikai káosz Bulgáriában, újabb és újabb választások várhatók

Mi a közös Bojko Boriszovban, Sztefan Janevben, Kiril Petkovban, Galab Donevben, Nikolaj Denkovban és Dimitar Glavcsevben? A kérdésre aligha tudnának sokan válaszolni. Hat bolgár politikusról van ugyanis szó, akik 2021 májusa óta a szófiai kormányok élén álltak. Bulgária három év alatt a hatodik általános választására készül, június 9-én ugyanis nemcsak európai parlamenti (EP), hanem előrehozott választást is tartanak.

Idén mindenképpen új kormányfőt iktattak volna be a balkáni országban, hiszen Szófiában eleve úgy tervezték, hogy Nikolaj Denkov, a rotációs koalíciós kabinet „Folytassuk a változást” (PP) párti miniszterelnöke, a „nyugatos” irányzat képviselője márciusban lemond, és átadja az irányítást koalíciós társának, Marija Gabriel eddigi miniszterelnök-helyettesnek. Gabrielt a PP koalíciós társa, a GERB nevű, jelszavait tekintve jobbközép, a valóságban inkább populista párt delegálta a kabinetbe.

Denkov március hatodikán le is mondott posztjáról. Ám március közepére kiderült, hogy Gabriel mégsem veszi át a hatalmat, mert pártja nem tudott megállapodni a koalíciós kormányzás folytatásáról. Így végül Rumen Radev köztársasági elnök Dimitar Glavcsev személyében ügyvezető miniszterelnököt volt kénytelen kinevezni, aki várhatóan az előrehozott választásokig irányítja majd Bulgáriát. Glavcsev egyértelműen a GERB-hez kötődik: hiába jött a pártsemleges számvevőszék éléről, 12 évig a párt egyik legfanatikusabb országgyűlési képviselője volt a szófiai parlamentben.

Nem Magyar Péter az első, aki a semmiből lett tényező

Szlovénia mostani miniszterelnöke éppen három hónappal a választás előtt lépett színre, egy parlamenten kívüli pártot átvéve, miután kirúgták egy állami cég éléről. Szlovákiában alakított már úgy kormányt politikus, hogy a választás előtti utolsó hónapban 16 százalékpontot nőtt a népszerűsége. Magyar Péter váratlan felívelése tehát régiós viszonylatban egyáltalán nem példa nélküli: évtizedes pártstruktúrákat is gyorsan felül lehet írni. Csakhogy: kevés új sztár tud tartósan a politika élvonalában maradni. Helyzetkép.

Újabb választás lesz Bulgáriában, a számvevőszék elnökének 60 napja van tető alá hozni

A bolgár államfő a számvevőszék elnökét, Dimitar Glavcsevet kérte fel szombaton az ügyvezető kormány megalakítására és az előrehozott választások megszervezésére – írja az MTI. Rumen Radev hét napot adott a 60 éves közgazdásznak az ideiglenes kormány megalakítására.

Ha sikerül betartani a határidőt, az európai parlamenti választásokkal egyidőben, június 9-én tarthatják meg a 2021 áprilisa óta hatodik parlamenti választást Bulgáriában. Értesülések szerint a feszült politikai helyzetre tekintettel Glavcsev a minisztériumok pártoktól független szakértőiből akarja felállítani ügyvezető kabinetjét. Mielőtt a számvevőszék elnöke lett, Glavcsev a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép pártban politizált, 2017-ben parlamenti elnök volt.

Az államfő által felkért pártok egyike sem tudott kormányt alakítani, ezért vált szükségessé újabb választások megtartása a kelet-balkáni országban. Utolsóként, csütörtökön a Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt utasította el az államfő kormányalakítási felkérését. Bulgáriát a 2020-as korrupcióellenes tüntetések óta konstans belpolitikai bizonytalanság sújtja. A 2023. áprilisi választásokig az országot a Radev által kinevezett ügyvivő kormányok irányították, mivel nem volt stabil választott koalíció. A tavaly áprilisi választásokon a GERB-SZDSZ jobbközép pártszövetség végzett az élen, 69 mandátumot szerezve a 240 fős parlamentben. Két év alatt ez már az ötödik választás volt az országban. Az alkotmány értelmében a bolgár parlamentnek nem kell feloszlatnia magát az előrehozott választások előtt.

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.

Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.

2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.

Kanyarban előzött Bulgária: 2023-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb az EU-ban

2023-ban a magyaroknál kevesebbet senki sem költött az Európai Unióban. 2022-ben a bolgárok még mögöttünk álltak, de az itteni, 17 százalék feletti infláció miatt tavaly már ők is elénk kerültek. A Népszava szemléje szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői „elkeserítőnek” nevezték a magyar adatokat, melyeket „az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikájával” magyaráztak.

Az MNB számításai szerint

ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám itt az uniós átlagkereset feléből vagy harmadából kell gazdálkodni.

Orbán Viktor Törökországba utazott, a bolgár elnökkel tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megbeszélést folytatott Rumen Radev bolgár köztársasági elnökkel a törökországi Antalyában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A tárgyaláson – melyen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is – áttekintették a magyar-bolgár gazdasági kapcsolatokat, különös tekintettel az energiabiztonság kérdésére.

A felek kifejezték aggodalmukat az ukrán-orosz háború lehetséges eszkalációja miatt, ami helyett tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaztak, határozottan elutasítva a legutóbbi felvetéseket európai katonák Ukrajnába küldéséről – mondta a sajtófőnök.

Ausztriának csak a hátát látjuk, Bulgária viszont a nyakunkban liheg

A Fidesz egykori  és jelenlegi miniszterei hosszú évek óta ígérik, hogy utolérjük Ausztriát fejlettségben. A különbség például Matolcsy György jegybankelnök és Lázár János építési és közlekedési tárcavezető között mindössze az, hogy 2030-ra vagy későbbre jósolják ezt. Ám valójában sok tekintetben ma már nem az Európa leggazdagabbjai közé tartozó Ausztriával rivalizálunk, hanem az EU legszegényebb tagállamával, Bulgáriával vívunk küzdelmet az utolsó hely elkerüléséért.

Ráadásul úgy, hogy Bulgária évek óta szinte folyamatosan kormányválságban vergődik, a mostani kabinet sorsa is bizonytalan. Szófiából elsősorban korrupcióról és szervezett bűnözésről érkeznek a hírek, az ország befolyásos személyiségeit amerikai, illetve amerikai és brit közös szankciók is sújtották már a rendszerszintű korrupció miatt. Ám még ez a megtépázott állam is folyamatosan csökkenti a hátrányát Magyarországgal szemben.

Bulgária azóta működik jobban, amióta nincs stabil kormánya

Baba Vanga, fehér testvériség és marxizmus – máig rejtély övezi Todor Zsivkov lányának halálát

A modern Bulgáriának ugyanúgy megvan a maga „Kennedy-gyilkossága”, mint Amerikának, csak a bolgárok bizonyos szempontból még rejtélyesebbek: náluk ugyanis még az sem biztos, hogy gyilkosság történt. Így persze nehéz elkapni a tetteseket – ha egyáltalán léteztek. Mindenesetre a bolgár sajtóban hónapról hónapra, évről évre újabb és újabb teóriák jelennek meg arról, hogy mi is történhetett valójában 1981-ben, amikor az ottani kommunista diktatúra első emberének, Todor Zsivkovnak a lánya meghalt. Ráadásul a 39 éves, kétgyermekes családanya maga is politikus volt, miniszterként a bolgár kulturális élet legfőbb irányítójának számított 1971 és 1981 között.

A hetvenes évek Bulgáriájáról is ír Stefano Bottoni, a magyar-olasz történész A várva várt Nyugat című, Kelet-Európa-történetében. A Todor Zsivkov pártfőtitkár és államelnök által kialakított bolgár rendszert egyfelől a kádári Magyarország lassú társadalmi-gazdasági hanyatlásához hasonlítja a firenzei kutató, másfelől – ideológiai alapon – Ceausescu Romániájával állítja párhuzamba. Mindketten 1989-ben buktak meg – de Zsivkov elkerülte Ceausescu sorsát, akit feleségével együtt végeztek ki.

Bár a rendszerváltás után Zsivkovot is vád alá helyezték, a lakhelyelhagyási tilalmat nem tartotta be, és a kilencvenes években Bulgáriát járva felépítette a saját „második személyi kultuszát”. Hű kísérője és testőre nem volt más ekkoriban, mint a későbbi (jobboldali) miniszterelnök, Bojko Boriszov, akinek pártja, a GERB most is hatalmon van, és nagykoalícióban kormányoz.

Megszűnik a légi és vízi ellenőrzés Románia és Bulgária felé

Március 31-én megszűnik a légi és tengeri határellenőrzés Románia, Bulgária és a schengeni térséghez tartozó tagállamok között, míg a szárazföldi ellenőrzések megszüntetéséről egy későbbi időpontban születik döntés – írta az MTI..

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gratulált a két tagállamnak „a nagyszerű eredményért, amely kemény munkájuknak, elkötelezettségüknek és kitartásuknak köszönhető”. „Önöknek köszönhetően a schengeni térség még erősebbé válik, hogy minden uniós polgár javát szolgálja” – nyilatkozta.

Bulgária és Románia törekvései a schengeni térséghez való csatlakozásra egy ideje megrekedtek Ausztria ellenállása miatt. Az Európai Bizottság tavaly novemberben megállapította, hogy mindkét tagállam teljesítette a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa azonban ugyanazon év decemberben nem hagyta jóvá a két ország csatlakozását az osztrák vétó miatt. Bécs attól tartott, hogy Bulgárián és Románián keresztül még több illegális migráns érkezik majd az országba. Az új tagok felvételéhez az összes tagország beleegyezése szükséges. Ausztria december közepén jelezte, hogy Bécs a légi közlekedés ellenőrzését illetően eláll a vétótól, amennyiben a Románia és Bulgária megerősíti az EU külső határainak védelmét.

Románia és Bulgária részlegesen csatlakozhat a schengeni övezethez

Románia és Bulgária a légi és tengeri forgalomban 2024 márciusában csatlakozik a schengeni övezethez, miután az elmúlt napokban politikai megállapodás született erről Ausztria és Bulgária illetékes minisztereivel – jelentette be a román belügyminisztérium. Román ellenzéki politikusok félmegoldásnak tartják az eredményt.

A román belügyminisztérium szerda este kiadott közleményében azt írta, hogy a belügyi tárca december 23-án kötött politikai alkut erről az osztrák és bolgár belügyi tárcák képviselőivel.

A háromoldalú megállapodás értelmében márciustól megszűnne a határ- és vámellenőrzés a repülőtereken és a tengeri kikötőknél. 2024-ben a közúti és vasúti határ- és vámellenőrzés megszüntetéséről is folytatják a tárgyalásokat – írták. A közlemény szerint a felek december 26-án és 27-én a belügyminisztériumok, a külügyminisztériumok és a külképviseletek szintjén egyeztettek, és a tárgyalások csütörtökön is folytatódnak.

Sikeresen fenyegette a kormány Bulgáriát, visszavonták a tranzitdíj emelését

Jó hír, hogy Bulgária visszavonta az orosz földgázszállításra vonatkozó tranzitdíjat megemelő törvényét, amely Magyarország biztonságos ellátását is veszélyeztette volna, így remélhetőleg sikerül visszatérni a korábbi, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kormányülés szünetében arról számolt be, hogy a bolgár törvény súlyos kockázatokat jelentett Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország földgázellátása szempontjából, ugyanis a szállító, az orosz Gazprom erősen vitatta annak jogszerűségét.

Szerinte ellenséges lépésről volt szó, már pusztán azért is, mert azt mindenfajta előzetes tájékoztatás nélkül hozta meg a szófiai parlament.

Szijjártó megfenyegette Bulgáriát a gáztranzit-vám miatt, Szófiában már korábban bejelentették, hogy felfüggesztik

Magyarország világossá tette Bulgária számára, hogy megvétózza az ország schengeni tagságát, ha huzamosabb ideig fenntartja a földgáz szállítására vonatkozó büntetővámot

– mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.

Szijjártó Péter a bolgár lépést „botrányosnak és ellenségesnek” nevezte, mert az veszélyezteti az Észak-Macedóniának, Szerbiának és Magyarországnak szánt földgáz átszállítását. A jelenlegi geopolitikai és biztonsági körülmények következtében a Magyarország földgázellátásához szükséges gázmennyiség döntő része ezen a vezetéken érkezik, és „az európai jogszabályokkal teljesen ellentétes” bolgár döntés “annak a veszélyét hozta magával, hogy leáll a földgázszállítás többek között Magyarországra is” – mutatott rá a miniszter.

Sokáig kell még határátkelőket építenie Magyarországnak Románia felé, ha Ausztrián múlik

Ausztria lazítana mereven elutasító álláspontján, és megkönnyítené a repülőgéppel érkező román és bolgár állampolgárok belépését az országba. A döntés egy fontos lépés lehet abba az irányba, hogy Románia és Bulgária a schengeni övezet tagjává válhasson – de az osztrákoknak feltételeik is vannak.

Háttér: Komoly áttörésként könyveli el Románia az ígéretet, melynek értelmében a román és bolgár állampolgárok – amennyiben repülőgéppel érkeznek – útlevél nélkül léphetnek Ausztria területére.

Ausztria eddig blokkolta az EU-tag Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, azzal az indokkal, hogy annak jobbá, nem nagyobbá kell válnia.

Ausztria enyhített a schengeni övezet kiterjesztésével kapcsolatos álláspontján

Tavaly decemberben szavaztak az EU-tagállamok Brüsszelben Horvátország, Románia és Bulgária csatlakozásáról a schengeni övezethez. Horvátország felvételt nyert, de Románia és Bulgária nem csatlakozhatott Ausztria és Hollandia vétója miatt.

Ausztria most viszont enyhítheti álláspontját a schengeni övezet kiterjesztésével kapcsolatban, és Románia, valamint Bulgária hozzáférését javasolja a légi közlekedéshez, írja a a Bloombergre hivatkozva a Portfolio. Az osztrák kormány már továbbította is az EU schengeni övezetének az új javaslatát.

Az osztrák belügyminisztérium közleménye szerint a tervezet a közúti forgalom szigorú határellenőrzésének fenntartását irányozza elő, ám a légi közlekedésre vonatkozóan enyhébb szabályokat javasol. Ennek két feltétele,

Aggasztó hírek Magyarország gázellátásáról: veszélyben a Török Áramlat működtetése

A csütörtöki 358 millióról a pénteki napra 163 millió kilowattórára zuhant a szállítási menetrend a Török Áramlat Strandzsa 2–Malkoclar belépési pontján, amely vezetéken az orosz Gazprom közvetlenül szállítja a gázt Bulgáriába – írja a portál.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta messze ez a legalacsonyabb érték.

A portál szerint 358 millió kilowattóráról, tehát 34 millió köbméterről holnap 163 millió kilowattórára, azaz 15,5 millió köbméterre, vagyis kevesebb mint a felére zuhant a nominálás. Ez a legalacsonyabb nominálási adat a háború kitörése óta, májusban napi 190 millió kilowattóra (kWh) körül járt átmenetileg az érték.  Egyelőre nem tudni, hogy mi áll a jelenség hátterében, de figyelmet érdemel, ugyanis Magyarországra ezen a vezetéken keresztül érkezik az orosz gáz döntő része, évi 3,5 milliárd köbméter,

Nemcsak Szoboszlai ívelését fejelték a kapujukba, Szijjártó nyomán is öngólt lőtt a bolgár politika

A politikai káosz Bulgáriában új szintre emelkedett az elmúlt napokban, miután a nagykoalíciós kormány egymást régóta gyűlölő pártjai találtak egy újabb ürügyet arra, hogy megnehezítsék egymás életét. Ennek nyomán a kompromisszummal kiválasztott miniszterelnök már a távozását is belengette, ha nem sikerül rávennie belügyminiszterét, Kalin Sztojanovot, hogy ítélje el a rendőri túlkapásokat, amelyek a magyar-bolgár Eb-selejtező idején történtek. Azon is vita alakult ki, hogy egyáltalán melyik koalíciós partnernek, a „nyugatosoknak” vagy a „populistáknak” az embere a tárcavezető.

Sztojanov leváltása azután merült fel, hogy a magyar-bolgár futballmeccs idején rendezett szurkolói tüntetést a rendőrség brutálisan feloszlatta, és feltehetően ártatlan járókelők is megsérültek az akció során. A rendőrség vízágyút is bevetett a négyezer feldühödött futballdrukker ellen. A Bolgár Labdarúgó Szövetség elnökének, Boriszlav Mihajlovnak a menesztését követelő szurkolók közül 33-at vettek őrizetbe, öt rendőr és húsznál is több szurkoló sérült meg, miközben 80 „infrastrukturális káreset” történt Szófiában.

Georgi Paleykov / NurPhoto / AFP A magyar-bolgár Eb-selejtező idején rendezett szurkolói tüntetés feloszlatása Szófiában 2023. november 16-án.

Magyarország Macedóniával összefogva támadja a bolgár tranzitdíjat az orosz gázra

Koordinált fellépésről egyezett meg Magyarország és Észak-Macedónia a földgáz szállítására vonatkozó tranzitdíj Bulgária általi emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szkopjéban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az energiabiztonság minden ország számára kritikus fontosságú, az ellátás garantálása nemzeti hatáskör, nemzeti kötelesség.

Világossá kell tenni, hogy senkinek semmilyen joga nincsen arra, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiaellátásának biztonságát. Ezért Bulgária legutóbbi lépése, amellyel ultimátumszerűen megemelték a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába szállítandó földgáz tranzitdíját, ellenséges lépés

A kormány alaposan berágott Bulgáriára az újonnan bevezetett energiadíj miatt

Mint mi is beszámoltunk róla, a bolgárok keményebben váltották be a fenyegetésüket annál, mint amennyire tartani lehetett tőlük. Megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja, mert hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára.

Ennek kapcsán a legújabb hír az, hogy a magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János hadjáratot indított Bulgária ellen. Facebook-videójában nehezményezi, hogy az új energiadíjat (szabályozást) Bulgária Magyarország előzetes tájékoztatása és konzultáció nélkül fogadta el. A miniszter szerint a bolgár energiadíj súlyosan veszélyezteti Magyarország és az egész régió energiaellátásának biztonságát. Emellett a bolgár energiadíj ellentétes az uniós joggal, mert vámnak, illetve vámmal azonos hatású díjnak minősül – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez ellentétes, az uniós jog belső piacra, vámunióra, és közös kereskedelempolitikára vonatkozó szabályaival, valamint sérti az Energia Charta megállapodás rendelkezéseit is.

Levélben fordult ezért az Európai Bizottsághoz, hogy az EUB haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben, és mindaddig, amíg az eljárás le nem zárul, szólítsa fel Bulgáriát az energiadíj alkalmazásának felfüggesztésére. Kijelentette azt is, hogy amennyiben a bizottság a kérésnek nem tesz eleget, Magyarország kész arra, hogy maga az Európai Unió bíróságához forduljon, még az év vége előtt.

Gázszállítás: odacsaptak a bolgárok, súlyos számlákat kap Magyarország

Ma reggel óta sorra érkeznek a bulgáriai gázvezeték-hálózaton szállító kereskedőkhöz a megemelt gáztranzitszámlák – tudta meg a lap.

Bulgária megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja: hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert

az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára. 

Szijjártó: Brüsszel akadályozza, hogy ne csak orosz gázt vegyünk

A lap az iránt érdeklődött a téma kormányzati felelősénél, hogy a bolgár adóemelés, valamint az orosz gáz továbbításának 2024-es, végleges megszüntetésére irányuló ukrán jelzések nyomán a magyar kormány a tárgyalásokon túllépve leszerződik-e a Török Áramlattól független, akár horvát vagy osztrák irányú gázbeszerzésre, például Katarral, Norvégiával vagy az Egyesült Államokkal.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint e beszerzések lehetőségét „Brüsszel”, illetve néhány uniós tagállam akadályozza. A „Katarból, Azerbajdzsánból vagy Törökországból” származó behozatal növelése ugyanis „a dél-európai csővezetékrendszer” bővítését igényelné – fogalmazott. Az ebbéli, magyar, bolgár, török, román és szerb támogatási kérelmet ugyanakkor az EU pénzhiányra hivatkozva elutasította – közölte Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter válaszában kerülte a nyugati, illetve északi irányú többlet-gázvásárlás lehetőségeinek boncolgatását. (Pedig miután Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni orosz támadás miatt tiltakozó európai államok – így például Bulgária – gázcsapját tavaly mondvacsinált okokból elzárta, az érintett országok az így keletkezett hiányt rekordidő alatt, az észak-afrikai mellett főképp egyesült államokbeli, katari és norvég beszerzésekkel váltották ki. Mi több, Magyarországon kívül ma már azok a tagállamok is váltanak, amelyek elvben még kapnak orosz energiahordozót.)