Archívum címkék: Ukrajna

Az ukrán fegyveres erők csapást mértek csütörtökön helyi idő szerint déltájban az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod városra és környékére, a támadásban az eddigi információk szerint hatan vesztették életüket, köztük egy gyermek, és 17-en sérültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a sérültek között öt gyermek van. Az ágyúzást követően 15-en kerültek kórházba, köztük két gyerek – hozta nyilvánosságra a belgorodi 2-es számú városi kórház.

Gladkov közölte, hogy polgári célpontokat ért a támadás, megrongálódott a helyi bevásárlóközpont és a stadion, ezenfelül hét magánháztartás, öt lakóház, öt személygépkocsi, egy üzlet, valamint egy ipartelepen keletkeztek károk. A régióban található Sagarovka faluban két magánháztartás rongálódott meg.

Az ukrajnai háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró) közvetlen anyagi kár keletkezett az országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint, amit az MTI ismertetett. A kárösszeg 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7 százalékkal részesedik benne.

Az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre a 2023. december 31-i állás szerint legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró) becsülhetők, ami a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.

Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra. A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, azaz 14 százalékkal.

Legkevesebb öt ember meghalt, amikor légicsapást érte az oroszországi Belgorod városát csütörtökön, közölte a régió kormányzója a BBC szerint.

A tájékoztatás szerint legkevesebb 18 további sérültje is van az orosz-ukrán határ közelében elkövetett támadásnak.

A közösségi médiában terjedő felvételeken az látszik, hogy több mentőautó érkezett egy súlyos megrongálódott bevásárlóközpont épületéhez, aminek az ablakai is betörtek.

Ezúttal a kínaiak miatt blokkolja Magyarország az Európai Unió aktuális szankciós csomagját az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal szemben, értesült a Financial Times.

A Telex szemléje szerint a 13. szankciós pakk a háború közelgő második évfordulóján kiegészítené az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot, illetve az orosz eszközökből származó profit befagyasztását.

Szerdán tanácskozást tartottak a tagországok uniós nagykövetei, és Magyarország volt ismét az egyetlen, ami nemet mondott a szankciókra. Az új csomag 200 olyan személyt célzott volna Oroszországból, Kínából és más országokból, akik segítik Moszkva offenzíváját.

Már érzékelhető annak a hatása, hogy az amerikai kongresszus nem fogadta még el az Ukrajnának nyújtandó, 61 milliárd dolláros katonai támogatást, de számítok rá, hogy képes lesz döntést hozni, mert ha hagyjuk, hogy az orosz elnök győzzön, az nem csak Ukrajna számára, hanem ránk nézve is veszélyes lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

A NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozójára érkezve a főtitkár – arra reagálva, hogy Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat – a következő megjegyzést tette: „A NATO alapító szerződésének 5. cikke azt a kötelezettségvállalást rögzíti, hogy minden szövetségest megvédünk, és az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekintjük. Ez a NATO lényege, minden ezzel ellentétes feltevés mindannyiunk biztonságát ássa alá”.

Stoltenberg szerint a szövetség tavaly 11 százalékos növekedést ért el a védelmi kiadások terén Európában és Kanadában. Mint mondta, „történelmi számokat tudunk felmutatni, jó úton járunk, de többet kell befektetni.” „Idén várhatóan 18 szövetségesünk fogja bruttó hazai terméke (GDP) 2 százalékát a védelembe fektetni, az európai szövetségesek pedig együttesen 280 milliárd dollárt fordítanak e célra. Ez az együttes GDP két százaléka. De még mindig van hová fejlődnünk, mert a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón az összes szövetséges fogadalmat tett, hogy a GDP 2 százalékát költi védelemre, ez pedig a minimum” – fejtette ki.

Oroszország kész együttműködni bármelyik amerikai elnökkel, de előnyösebb lenne számára, ha a hivatalban lévő államfő, Joe Biden lenne ezen poszton, mint Donald Trump korábbi elnök – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televíziónak adott, a Telegramon szerda éjjel közzétett nyilatkozatában. „Ő tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, a régi formáció politikusa. De bármelyik amerikai vezetővel együtt fogunk dolgozni, akiben az amerikai nép megbízik” – magyarázta az orosz elnök. Putyin válasza elég meglepőnek tűnik, mert Biden ellenlábása, Donald Trump korábban is több gesztust tett Putyin felé, legutóbb egyenesen arra biztatta az oroszokat, hogy nyugodtan támadjon meg NATO-országokat, Amerika nem fogja megvédeni a szövetségeseit.

Biden egészségi állapotáról szólva az orosz vezető megjegyezte, hogy már akkor amerikai hivatali partnere alkalmatlanságáról beszéltek, amikor 2021-ben Svájcban találkozott vele, de ő nem látta ennek jelét. Leszögezte, hogy Moszkva számára nem a jelöltek egészségi állapota, hanem a politikai álláspontja a fontosabb. „Úgy vélem, hogy a mai kormányzat álláspontja rendkívül káros és hibás” – mondta Putyin, aki azt mondta, hogy az amerikai választási kampány egyre nagyobb lendületet vesz, és „egyre élesebb formákat” ölt, megjegyezve, hogy Oroszországnak nem szabad beavatkoznia a folyamatba.

Nehezményezte, hogy Nyugaton kiforgatták azt, amit a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában az ukrajnai háború okáról mondott. „Nem mondtam, hogy az ukrajnai különleges hadműveletünk megkezdése az Oroszország elleni NATO-támadás veszélye miatt történt” – nyilatkozott. Rámutatott, hogy Moszkvát a szövetség bővítése és Ukrajna bevonásának lehetősége nyugtalanította, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4304-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon pedig 4457-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 8761-en jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

The post Ennyien érkeztek Ukrajnából az elmúlt 24 órában first appeared on 24.hu.

Súlyos nemzetbiztonsági fenyegetésről számoltak be az amerikai titkosszolgálatok amerikai döntéshozóknak, akik azt kérték Joe Biden amerikai elnöktől, hogy oldja fel az információk titkosságát. A nemzetbiztonsági fenyegetésről annyit lehet tudni, hogy azt az oroszok jelentik Amerika számára. Ennek egyik eleme már kiszivárgott: névtelen források annyit árultak el a New York Times-nak, hogy az oroszok nukleáris fegyverek űrbe való telepítését tervezik, amivel működésképtelenné tehetik a műholdakat.

The post Nukleáris fegyvereket vihetnek az űrbe az oroszok first appeared on 24.hu.

Az orosz-ukrán háború szerdai eseményeiről itt írtunk.

The post Nukleáris fegyvereket telepíthetnek az űrbe az oroszok first appeared on 24.hu.