Best WordPress Hosting
 

A héten szavazhat az amerikai kongresszus a 60 milliárd dolláros ukrán csomagról

Hosszú hónapok óta vártak arra az ukránok, hogy megkaphassák az amerikaiak által ígért 60 milliárd dolláros segélycsomagot, és most úgy tűnik elhárul az utolsó akadály: a kongresszus republikánus házelnöke, Mike Johnson úgy nyilatkozott az ABCNews szerint, hogy a héten napirendre tűzi az erről szóló javaslatot. Johnson az Izraelt ért iráni rakétatámadás miatt lépett hosszú halogatás után, az ukránoknak és az izraelieknek nyújtandó összesen 95 milliárd dolláros támogatás egy csomagban szerepel.

– Joe Biden amerikai elnök a hétvégén demokrata és republikánus kongresszusi és szenátusi vezetőkkel, köztük Johnsonnal is egyeztetett, és konszenzus volt köztük, hogy mind Ukrajnának, mind Izraelnek segíteniük kell – mondta el Chuck Schumer a szenátus demokrata vezetője.

A segélycsomag létfontosságú a már lőszerhiánnyal is küszködő ukránoknak, mivel a korábbi kereteket az amerikaiak tavaly év végén kimerítették, így azóta lényegében semmilyen segítséget nem tudtak nyújtani az ukrán haderőnek, miközben az oroszok több fronton is folyamatos támadásokkal próbálják megtörni az ukrán védelmet.

Három fronton nyomultak előre az oroszok

Kedvezőbb állásokat foglalt el Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, miközben ukrán katonai célpontokra mért tüzérségi és légi csapást Harkiv és Szumi megyében – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint nyolc ukrán ellentámadás hiúsult meg, közülük hét Avgyijivkánál. A moszkvai katonai tárca által kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap során több mint 1200 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 470-en a Donyeck, 460-an pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy német Iris-T légvédelmi rendszert, egy lőszerraktárt, hat harckocsit – mind Avgyijivkánál váltak üzemképtelenné -, egy gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, két-két amerikai gyártmányú M109-es Paladin és lengyel Krab önjáró tarackot, egy HIMARS-rakétát, három francia HAMMER és amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 41 drónt. Az orosz hadsereg szombaton bejelentette a donyecki régióban lévő Pervomajszke település bevételét.

Kelet-ukrajnai falut támadtak az oroszok

Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy vasárnapra virradó éjjel az oroszországi Kurszki területről indított tíz Sahid csapásmérő drónnal, valamint Donyeck megye orosz megszállás alatti részéből négy darab Sz-300-as és Sz-400-as típusú légvédelmi irányított rakétával támadták Harkiv megyét. Az ukrán légvédelem az összes drónt megsemmisítette.

A Donyeck megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról tájékoztatott, hogy a régióban szombaton három helyi lakos vesztette életét és öt sérült meg orosz támadások következtében.

Rácz András helyretette Magyar Péter tévedéseit Ukrajnával kapcsolatban

Magyar Péter interjút adott a Klubrádiónak, amelyben ugyan Oroszországot nevezte meg egyértelmű agresszornak, de több ponton tévedéseket mondott Ukrajnával és a háborúval kapcsolatban. Rácz András, a téma egyik legjobb elemzője ezeket szedte össze. 

Rácz szerint

Nem igaz az, hogy Ukrajna „semmiben nem felel meg az európai uniós értékeknek, előírásoknak”. Már az EU és Ukrajna között 2014-ben aláírt, 2016-ban hatályba lépett társulási megállapodás is nagyon komoly jogharmonizációt írt elő – többek között ezért is működhet a Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség (DCFTA) és a vízummentesség az EU és Ukrajna között.

„Golyófogónak” használják az oroszok a nepáli fiatalokat

Oroszország Nepálból is toboroz katonákat, hogy harcoljanak Ukrajna ellen. A gazdasági nehézségekkel küzdő országban sok fiatal vállalkozik erre a feladatra, sokukat érdemi kiképzés nélkül egyből a frontra küldik. A Deutsche Welle riportja.

The post „Golyófogónak” használják az oroszok a nepáli fiatalokat first appeared on 24.hu.

Moszkva nem vesz részt a Zelenszkij-féle béketervről tartandó tanácskozáson

Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.

„Szeretném elejét venni egy újabb spekulációs hullámnak azzal kapcsolatban, hogy állítólag felmerült az orosz részvétel lehetősége a Zelenszkij-formuláról szóló újabb összejövetelen: Oroszország nem vesz részt ezen, mert nem áll szándékában” – írta. Viola Amherd svájci elnök szerdán közölte, hogy idén júniusban Bürgenstockban konferenciát rendeznek az ukrán elnök béketervéről. A berni orosz diplomáciai képviselet közölte, hogy erre a svájci hatóságok nem küldtek meghívót Oroszországnak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak kijelentette: ahhoz, hogy dönteni lehessen arról, hogy Oroszország milyen feltételek mellett venne részt a svájci találkozón, „először is meg kellene érteni, hogy miről beszélnek ott, miféle béketervről”. A tárgyalási folyamat Moszkva részvétele nélkül értelmetlen – szögezte le, majd megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásra, ezt a megoldási módot tartja előnyösebbnek, de miután az ukrán fél ezt a lehetőséget megtiltotta a maga számára, Moszkva egyelőre nem látja ennek semmilyen távlatát.

Robert Fico segítene Ukrajnának, hogy mielőbb EU-tag legyen

A szlovák miniszterelnök együttműködést ajánlott Ukrajnának a békemegoldások keresésében, és azt kívánta, hogy “mihamararabb” váljon az Európai Unió tagjává. Ez Robert Fico és ukrán hivatali kollégája, Denisz Smihal közös sajtótájékoztatóján hangzott el a két kormánynak a kelet-szlovákiai Nagymihályban (Michalovce) megtartott együttes csütörtöki ülése után.

Fico a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint kijelentette: azt szeretné, ha az ukrajnai háború békésen és igazságosan, az ország területi egységét és szuverenitását tiszteletben tartó megoldással rendeződne. Megjegyezte, hogy orosz haderő bevetése Ukrajna területén a nemzetközi jog megsértése volt, és együttműködést ajánlott Kijevnek a békemegoldások keresésében. Azt kívánta, hogy Ukrajna “mihamarabb” váljon az EU tagjává, és a csatlakozási tárgyalások terén megszerzett tapasztalatai alapján felajánlotta a segítségét ebben. “Szlovákia támogatása Ukrajna uniós csatlakozási ambíciói tekintetében nem spekulatív, hanem teljes értékű támogatás” – szögezte le Robert Fico a szlovák hírügynökség szerint.

(MTI)

Szinte Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el

Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.

„Néhány Sahíd rakétát és drónt sikeresen lelőttek. Sajnos csak egy részüket. Az orosz terroristák ismét a létfontosságú infrastruktúrát vették célba” – írta. Zelenszkij ismét több légvédelmi utánpótlást kért szövetségeseitől.

Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán az Oroszországból indított 82 rakéta és drón közül 18 rakétát és 39 drónt semmisített meg. Közlése szerint a támadások fő célpontja a nyugat-ukrajnai Lvivi terület volt.

Zelenszkij meghívta Trumpot Ukrajnába, örömmel meghallgatná a békejavaslatát

Volodimir Zelenszkij örömmel meghallgatná Donald Trump volt amerikai elnök elképzelését arra vonatkozóan, hogyan vetne véget a háborúnak, ugyanakkor az ukrán elnök óvatosan fogalmazott a témával kapcsolatban.

Mint ismert, Trump többször is azt hangoztatta, hogy ha újra megválasztanák elnöknek, akkor békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij leszögezte, hogy ezt ő csak a médiában olvasta, Trumptól személyesen nem hallotta a terveit.

Nem volt lehetőségem még részletesen megvitatni vele az elképzeléseit a háború befejezéséről. Ha lesz ilyen lehetőségem, akkor szívesen élek vele és átbeszéljük a témát

Az ukránok lerombolnák, az oroszok mindenáron megvédenék – ezért fontos a kercsi óriáshíd

Az ukrán titkosszolgálatoktól származó bejelentések szerint Kijev arra készül, hogy újabb komoly támadást intézzen az Oroszországot és a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigetet összekötő kercsi híd ellen. A 18 kilométer hosszú 2018-ban átadott építményt már több támadás is érte, ám ezek csupán átmenetileg akasztották meg a vasúti és a közúti forgalmat.

Míg az ukránok szerint lassan meglesznek azok az eszközeik, amelyek alkalmasak a híd lerombolására, az oroszok egyre komolyabb intézkedésekkel védik a létfontosságú összeköttetést. Miután az egyik „merényletben” a hidat egy teherautóba rejtett robbanószerkezettel kísérelték meg romba dönteni, most a hídra felhajtó valamennyi járművet alaposan ellenőrzik, így folyamatosak a dugók. A hídon és környékén több légvédelmi eszközt helyeztek el, a pilléreket pedig egyebek mellett odaúsztatott hajókkal védik: a cél, hogy az ukránok által indított vízi drónok ne jussanak el a pillérekig.

A híd több szempontból is fontos.

Plüssmacik a Jurassic Parkban – a „francia Kissinger” nyugati naivitásról és a háború végéről

„Egy adott pillanatban akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikai nézeteket valló egykori tárcavezető Martonyi János nyolcvanadik születésnapjára érkezett Budapestre, de szakított időt, hogy válaszoljon lapunk kérdéseire. Például: az általa jól ismert Emmanuel Macron ugyan miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások után? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát? Geopolitikai nagyinterjú.

Washington Post: Orbán félreinterpretálta Trump Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, de nem akarták kijavítani

Orbán Viktor szerint az ukrajnai háború befejezésére az „egyetlen komoly esélye” a világnak az, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök már a Floridában tett látogatása előtt nagy béketeremtőként festette le az Egyesült Államok korábbi elnökét, és a találkozó után sem csökkent a hevülete.

A Washington Post információi szerint Orbán annyira ráfordult saját békepárti retorikájára, hogy amerikai oldalról csak azért nem korrigálták, mert Trump „csodálja” a magyar miniszterelnököt.

A Washington Post szerint a magyar miniszterelnök a Mar-a-Lago-i találkozó után azt állította: Trump azt mondta neki, hogy véget vet a háborúnak, és „egy pennyt sem ad” Ukrajna megsegítésére.

Volt bármi értelme ennek az orosz befolyásolási hálózatnak?

Az elmúlt héten kérdések merültek fel a szuverenista oldal szuverenitásával kapcsolatban. Petr Fiala, Csehország miniszterelnöke nemrég azt közölte, hogy Oroszországból finanszírozott befolyásolási hálózatot lepleztek le több ország titkosszolgálatainak együttműködésével.

A befolyásolási kísérlet központja Fiala szerint Prágában volt, ahol működött egy Voice of Europe nevű hírportál. Oroszország a cseh miniszterelnök állítása szerint ezen keresztül finanszírozott politikusokat, akiknek az volt a feladatuk, hogy az Európai Uniót eltántorítsák Ukrajna támogatásától, illetve a narratívájukkal Ukrajna területi integritása, szuverenitása és biztonsága ellen agitáljanak. Ez Fiala szerint Csehország és az unió biztonságára is veszélyt jelent.

Fiala arról is beszélt, hogy a csoport tevékenysége az Európai Parlamentet is érintette, de erről részleteket már Alexander De Croo, Belgium miniszterelnöke árult el. Eszerint több EP-képviselő is Oroszország fizetési listáján lehetett. Belgium azért bukkant fel ebben a történetben, mert az átfogó titkosszolgálati művelet nem csak a cseheké volt. A Hvg.hu írt arról, hogy hat ország titkosszolgálata koordinálta a munkát az ügyben, pont annyié, ahányan érintettek a befolyásolási hálózatban.

Az orosz külügyminiszter szerint nem Zelenszkijjel kell tárgyalniuk a rendezésről

Oroszországnak nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kell tárgyalnia az ukrajnai rendezésről, hanem azokkal, akik utasítják – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy moszkvai sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva.

Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott „a világtöbbség” országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.

A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján. Lavrov azt mondta, hogy a globális Dél szinte valamennyi országa, amelyet a Nyugat az ukrajnai rendezésről szóló találkozókra szólít fel, azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy az Oroszország részvétele nélküli konzultációk értelmetlenek.

NATO-főtitkár: Nem tervezünk csapatokat küldeni Ukrajnába

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz-ukrán konfliktus részesévé – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján. A főtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai harctéri helyzet továbbra is súlyos, Ukrajnának több légvédelemre, lőszerre és segélyre van szüksége.

Üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében – ami magában fogalja Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, rakétát és hadijárműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagját –, de felhívta a figyelmet, hogy „még ennél is többet kell tenni”.

Támogatásunkat még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk. Szerdán a szövetségesek megállapodtak abban, hogy előrelépéseket tesznek a NATO-szerepvállalás keretrendszerének tervezésében, az Ukrajna számára szükséges biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásával kapcsolatban. Ez a munka az elkövetkező hetekben folytatódik