Best WordPress Hosting
 

110 palesztin halhatott meg a humanitárius segély átvételekor

A BBC sokkal több halottról ír Gázában, mint eddig tudni lehetett. A lap szerint 110 ember halt meg, és több százan megsebesülhettek, amikor egy segélykonvojt hatalmas tömeg fogadott Gázavárosban, majd az izraeli hadsereg tüzet nyitott a várakozók egy részére, akiket fenyegetésnek ítéltek. A legtöbb áldozatot a BBC szerint elgázolták vagy eltiporták a lövöldözést követő káoszban. Akár 760 ember is megsérülhetett a Hamász által működtetett egészségügyi minisztérium adatai szerint.

The post 110 palesztin halhatott meg a humanitárius segély átvételekor first appeared on 24.hu.

Eddig 270 embert öltek meg aknák Ukrajnában

Az Oroszország által két éve indított támadás kezdete óta több mint 270 embert öltek meg aknák és egyéb robbanószerkezetek – közölte Szerhij Reva, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat aknamentesítési munkákat szervező részlegének vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Sajnos a háború nyomot hagy, és a polgári lakosság körében is szedtek áldozatokat aknák és más robbanószerkezetek” – fogalmazott a tisztségviselő. A védelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy a háború kezdete óta több mint 270 embert halálát okozták. Hozzátette, hogy a halálos áldozatok között 14 gyermek van. Ilyen robbanásokban több mint hatszáz civil sérült me

– mondta el Reva.

A litvánok vasfüggönyt húznának a belarusz határra

Gitanas Nauseda litván elnök csütörtökön – Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető bírálatával szemben – védelmébe vette két további határátkelő lezárását a Fehéroroszországgal közös határon.

Fel kell húzni a vasfüggönyt, mert Fehéroroszország ellen szankciókat rendeltek el. Ahhoz, hogy ezeket a büntetőintézkedéseket ne játszhassák ki, és gátat lehessen szabni a szintén gondot jelentő csempészetnek, megfelelő intézkedésekre van szükség, és ezeket időben meghozták

– jelentette ki Vilniusban Nauseda, akit a BNS hírügynökség idézett.

Négy fronton törtek előre az oroszok

A kupjanszki, a donyecki, az avgyijivkai és a herszoni frontszakaszról számolt be az orosz erők előretöréséről csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

A minisztérium szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg a donyecki frontszakaszon négy ukrán ellentámadást vert vissza, a herszonin pedig megakadályozott egy partraszállási kísérletet, megsemmisítve négy rohamcsónakot, valamint megölve 25 és foglyul ejtve egy kommandóst. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1300 katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint mintegy hatszázan a Donyeck, 495-en pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett három vezetési pontot, egy Sz-300PSZ típusú légvédelmi rendszert, három lőszerraktárt, tíz harckocsit – közülük hetet Avgyijivka környékén -, két gyalogsági harcjárművet, két lengyel Krab önjáró és egy M198-es vontatott tarackot, két JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők kilenc rakétáját, valamint 93 drónt.

Macron szerint minden szava megfontolt volt

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt” volt.

Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt

– mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további „geopolitikai kommentárt” fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen “a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie”.

Dandár szintűre emelik a NATO romániai harccsoportját

Dandár szintűre emelik 2025-ben a NATO francia parancsnokság alatt létrehozott romániai harccsoportját – közölte csütörtökön román újságírókkal Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnok-helyettese, az erdélyi Nagysinken (Cincu) állomásozó harccsoport parancsnoka.

A Szabad Európa (RFE) román nyelvű portálja által idézett katonai vezető szerint ez azt jelenti, hogy az ott állomásozó külföldi katonák létszáma a jelenlegi mintegy 1500-ról 4000-re emelkedik jövő év tavaszától kezdődően. A létszámot elsősorban francia katonákkal bővítik, ugyanakkor több belga és luxemburgi kontingens és további 37 Leclerc típusú harckocsi, illetve CAESAR típusú önjáró löveg is érkezik Romániába.

A NATO romániai harccsoportját 13 Leclerc harckocsival és több száz páncélos csapatszállítóval, illetve rakétavetővel szerelték fel az utóbbi két évben. Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai katonák teljesítenek szolgálatot.

Az ukránok ismét lelőttek három orosz repülőgépet

Az ukrán haderő csütörtökön lelőtt három Szu-34-es orosz vadászgépet. Ezek a legmodernebb orosz gépek egyikei, az elmúlt tíz napban már négyet lelőttek belőlük. A mostani támadásban Mariupol és Avgyijivka felett lőtték le a gépeket. Az ukránok az elmúlt 11 napban 13 orosz gépet szedtek le.

The post Az ukránok ismét lelőttek három orosz repülőgépet first appeared on 24.hu.

Szemtanú szedi ízekre Putyin hazugságait – a Nyugat nem szegte meg semmilyen ígéretét

Az ukrajnai háború második évfordulója kapcsán ismét kiújult a vita a felelősség kérdéséről. Vlagyimir Putyin minapi interjúja nyomán az álláspontját támogatók újfent arra hivatkoznak: az Egyesült Államok és a NATO provokálta ki Ukrajna megtámadását, amikor Oroszország „jogos biztonsági igényeit figyelmen kívül hagyva” úgymond folyamatosan terjeszkedett Kelet felé. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában most felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat, 2008-ban pedig Moszkva miatt utasította el Ukrajna felvételét. A NATO–Oroszország-történet tényszerűen.

Két újabb Szu-34-est vesztettek az oroszok

Egyre több kockázatot vállalhatnak az orosz pilóták, mert sorozatban vesztik el a gépeket. Az elmúlt órákban két újabb Szu-34 vadászbombázó lelövéséről számolt be az ukrán védelmi minisztérium, Avgyijivka és Mariupol térségéből. Ezzel már 13 orosz gépet szedtek le az elmúlt 12 napban.

A SZ-34-es egy negyedik generációs, nagy hatótávolságú nehézbombázó, az árát 36 millió dollárra becsülik.

The post Két újabb Szu-34-est vesztettek az oroszok first appeared on 24.hu.

Putyin: Nem készülünk Európa megtámadására

Ostobaság az az állítás, miszerint Oroszország Európa megtámadására készülne, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz parlament két háza előtt Moszkvában csütörtökön elmondott éves értékelő beszédében.

Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába, de emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények

– jelentette ki. Elmondta egyebek között, hogy már harcban is bevetették és rendszerbe állították az orosz fegyveres erők a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni „demonstrálását” ígérte.

„Ez a gép a maga áráért messze a legjobb a világon” – NATO-szakértő Gripen-beszerzésről, svédekről, oroszokról

A svédek csatlakozásával a Balti-tenger lényegében NATO-beltengerré változott, de az oroszokat jobban zavarhatja a finn belépés – mondja podcastunkban Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár. Az újabb svéd–magyar Gripen-megállapodás tartalma katonai és üzleti titok, de azt lehet tudni, hogy pontosan annyi vadászgépet veszünk, amennyit akartunk. Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál?

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Miért küldene Macron európai katonákat Ukrajnába?

Orbán Viktor addig mondogatta, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába, hogy igaz lett. Legalábbis ez derülhetett ki azoknak, akik hallgatták, mit mondott Emmanuel Macron francia elnök hétfő este.

Nincs hivatalos egyetértés abban, hogy katonákat küldjünk, de bármi lehetséges. Megteszünk mindent, ami szükséges, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút

– mondta Macron egy sajtótájékoztatón, amire azonnal fel is rázta a kontinens politikáját. Kiderült ugyanis, hogy annyira nincs hivatalos egyetértés, hogy az ötletet szinte senki sem támogatja. Sorra keltek ki a tagországok Macron szavai ellen, tiltakozott Lengyelország, Magyarország, még Németország is, de kritizálták Macront Franciaországból is, sőt, még a saját miniszterelnöke is puhította, hogy miről beszélhetett a francia elnök. Nyílt támogatást Macron ötlete egyedül Litvániából kapott, de a litvánok sem azt mondták, hogy szívesen küldenék Ukrajnába harcolni a saját katonáikat.

Az orosz túlerő ugyan rettenetes áldozatok árán, de ismét felőrölte az ukrán védelmet – mit mond el Avgyijivka eleste a háborúról?

Az ukrán hadsereg hónapokig tartó elkeseredett harcok után feladta Avgyijivka városát az orosz túlerővel szemben, mindössze néhány nappal a Moszkva által indított háború kitörésének második évfordulója előtt. A mára a földdel egyenlővé tett, egykoron 32 ezer lelket számláló iparváros 2014 óta a keleti ukrán védelmi vonal fontos bástyája volt, a támadókat az évek alatt számos alkalommal verték vissza a településnél, amely mindössze 15 kilométerre fekszik Donyecktől, a döntő részt orosz kézen fekvő Donbasz régió központjától.

Az elemzők szerint Avgyijivka elvesztése stratégiai szempontból nem jelentős, viszont megvilágítja a világ érdeklődéséből két év alatt rengeteget elvesztő háború jelenlegi dinamikáját:

az oroszoknak Bahmut tavaly májusi bevétele óta ez az első jelentősebb harctéri sikere – de ismét csak súlyos veszteségek árán tudtak felülkerekedni, egy szintén az első világháború legsötétebb epizódjait felidéző csatában;

A magyar stratégia és Putyin nagylelkűségi rohama

„Lehet úgy érvelni, hogy a nemzetközi szankciók nem érték el a céljukat, és nem hozták közelebb a békét, de ebből nem következik, hogy a fegyverszállítások és a szankciók beszüntetése elősegítené azt” – írja az orosz–ukrán háború évfordulójára a Válasz Online-nak küldött cikkében Hettyey András külpolitikai szakértő. Az Andrássy Gyula Egyetem docense a magyar háborús külpolitika elmúlt két évének ellenmondásait vizsgálva arra jut: ahhoz, hogy teljesüljön Orbán Viktor kívánsága, és ne legyen orosz–magyar határ, kell a Nyugat támogatása Ukrajnának. Vlagyimir Putyintól ugyanis nem várható, hogy pont akkor hagyja abba a háborúját, amikor ellenfele meggyengül.

Peszkov azt mondta, nem tud róla, hogy Navalnij szabadult volna

Nincs tudomása a Kreml szóvivőjének arról, hogy megállapodás született volna a később börtönben meghalt Alekszej Navanij elítélt orosz ellenzéki politikus kicseréléséről.

Erről Dmitrij Peszkov hétfőn a Financial Times (FT) című brit napilapnak beszélt. Nyilatkozatát széles körben ismertette az orosz média.

Peszkov arra reagált, hogy Navalnij volt munkatársai és több nyugati sajtóforrás közölte: tárgyalások folytak arról, hogy az orosz ellenzékit kicserélik Vagyim Kraszikovra, akit Berlinben egy egykori csecsen lázadó meggyilkolásáért ítéltek el.

Svéd miniszterelnök: Történelmi nap ez

Történelmi napnak nevezte a mai napot Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, miután az Országgyűlés hétfőn ratifikálta országa NATO-csatlakozását.

Az X-en közzétett üzenetében a svéd kormányfő leszögezte: Svédország kész vállalni a rá háruló felelősséget az euroatlanti biztonság terén.

(MTI)

Fico szerint haditanácsot hívott össze az EU

Szlovákia kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák katonákat küldjön Ukrajnába – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök Pozsonyban a kabinet és a kormány biztonsági tanácsának ülése után hétfőn, ismertetve Pozsony álláspontját a Párizsban kedden megrendezésre kerülő, Ukrajna megsegítésének témájában összehívott támogatói konferencia előtt.

Abban egyeztünk meg (a kormány és a biztonsági tanács ülésén), hogy soha nem adunk be szlovák katonák Ukrajnába küldését célzó javaslatot

– jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák hírügynökség idézte. Hozzáfűzte: Szlovákia nem fog kétoldalú alapon olyan ajánlatot tenni Ukrajnának, amely azt célozná, hogy egy ilyen együttműködés keretében szlovák katonákat küldjön Ukrajna területére. Megjegyezte: kormánya ugyanakkor tiszteletben tartja más NATO vagy EU tagországok esetleges ilyen irányú lépéseit.

Lengyelország és Kanada felhasználná a lefoglalt orosz vagyont

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajana javára kell felhasználni, ez ügyben egyetértés van Lengyelország és Kanada között – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a kanadai hivatali partnerével, Justin Trudeauval közös sajtóértekezleten.

A legfontosabb geopolitikai témákat, ezen belül Ukrajna orosz megtámadását illetően azonos a lengyel és a kanadai álláspont – közölte Tusk a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián.

A háborúban Ukrajna támogatásra szorul, az összes nyugati országnak határozottabban kell cselekednie – szorgalmazta Tusk, hozzátéve: több lehetőség is van arra, hogy a Nyugat „nagyon intenzív” nyomást gyakoroljon Oroszországra.

Navalnij közel állt a fogolycseréhez egyik szövetségese szerint

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus a halálakor közel állt a kiszabaduláshoz egy tervezett fogolycsere miatt – mondta hétfőn egy közeli szövetségese, megismételve családja és támogatói állításait, miszerint Vlagyimir Putyin elnök ölte meg.

A Reuter szerint Maria Pevcsik a YouTube-on nyilatkozva elmondta, hogy már az utolsó szakaszban voltak azok a tárgyalások, amelyek szerint Navalnijt és két meg nem nevezett, Oroszországban fogva tartott amerikai állampolgárt kicseréltek volna Vagyim Kraszikovra, az orosz FSZB németországi börtönben raboskodó emberére.

Kraszikovot életfogytiglani börtönre ítélték Németországban, miután 2019-ben elítélték egy száműzött csecsen-grúz disszidens meggyilkolásáért a berlini Tiergarten parkban. Putyin ebben a hónapban egy Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában jelezte, hogy vissza akarja szerezni Kraszikovot.