via 24.hu => eredeti post link
Szerencsére a Kárpát-medence térsége tektonikailag a Föld egyik legnyugodtabb részei közé tartozik, hazánk területén igen ritkák a komoly károkat okozó földrengések. Időnként azért persze előfordulnak nagyobb földmozgások, ezek közül is – a becslések szerint – a legnagyobb Komárom térségében történt, méghozzá 260 éve, 1763. június 28-án, hajnali 5 és 6 óra között.
Bőg, ordít, ropog: azt vélnéd, hogy ezernyi nagy ágyu / Mennydörög… / Megrendűl egyszerre; törik, szakad, omlik azonnal / Sok gyönyörű váras, falu messze vidékre: Komárom, / Melyet elért főképp az erő, szép várasa pusztúl: / Rázkódik fel-alá; jobbra-balra; potyog le falakról / A vakolás
– írta Baróti Szabó Dávid költő, aki néhány évvel az események után írta meg A komáromi főldindúlás című elbeszélő költeményét. „Ahogy a föld rengett, / a magas tornyok is mind a földre estek, / s mennyi kincses templom, dicsőséges falak / lettek semmivé ott egy pillanat alatt!” – fogalmaz egy másik költeményben egy helyi tanító, Štefan Korbely.