via 24.hu => eredeti post link
A 2024 január 1-jén belépő országok – amelyek közül ketten, az Emírségek és Egyiptom már korábban is részvényesei voltak a BRICS fejlesztési bankjának – gazdasági lehetőségeket, politikai és biztonsági egyeztetéseket, valamint presztízsnövekedést várnak a tagságtól, a régiek pedig a szervezet globális befolyásának növelését. Azt, hogy pontosan milyen szerepet fog betölteni ez az új és kibővített BRICS, még nem látjuk – nem csak az új tagok miatt, hanem a szervezet kettős jellege és a régi tagok között meglévő ellentétek miatt sem.
Nyugatellenes együttműködés vagy a Globális Dél érdekvédelme?
A BRICS eredetileg BRIC néven, még Dél-Afrika nélkül tartotta első találkozóját 2009-ben (Pretoria csak egy évvel később csatlakozott). Az együttműködés elsődleges céljává a nagy gazdasági potenciállal rendelkező nem nyugati államok közötti kapcsolatok mélyítése, valamint a nyugati nagyhatalmaktól és intézményektől való független fejlődés előmozdítása vált. Ráadásul a szavakat bizonyos mértékben tettek is követték – ha nem is sikerült a hagyományos intézményeket leváltani, a főleg kínai pénzzel feltőkésített Új Fejlesztési Bank vagy a valutatartalékokkal kapcsolatos együttműködés tényleges segítséget jelentett a Globális Dél államai számára. Igaz ez akkor is, ha sokak szerint a formátum messze nem váltotta be a tényleges potenciált – különösen annak fényében, hogy az öt ország a világ lakosságának 40 százalékát, gazdaságának pedig negyedét adja.