Best WordPress Hosting
 

Ajtóba szúrták az acélgerendát a kalocsai főszékesegyház bővítésénél, több oldalajtó is használhatatlanná válik

A magyar egyházi műemlékek közt előkelő helyet elfoglaló kalocsai Nagyboldogasszony-székesegyház helyén a rendelkezésre álló adatok szerint már Szent István is állíttatott templomot, így a mai épület alapjai közel ezeréves múltra tekintenek vissza. A ma itt álló struktúra a sorban már a negyedik templom, ami 1735-1774 közt, közel negyvenéves munkával készült el.

Ezt a sort most bővítésekkel folytatná az egyház, annak építése azonban nemrég meglepő kanyart vett – egy, a Facebook-on az elmúlt napokban körbejáró képsor szerint

a műemléken útban volt egy ajtó, amin így gondolkodás nélkül átszúrtak egy acélgerendát.

Nem kérdés: tagok vagyunk és szabadok

Húsz éve része Magyarország a világ legsikeresebb nemzetközi szövetségének, az EU-nak. Amikor beléptünk, akkor is válságok sorát kellett éppen kezelnie, és akkor is sorsdöntőnek látszó viták határozták meg, ahogy most is. Ám ezek a problémák a hétköznapi működés részei. A szuverenisták és föderalisták sokat emlegetett vitája sokszor csak politikai kommunikációs termék. A valóság általában konkrét ügyek kezeléséről szól, ami rendre hatékonyabb együttműködésre kényszeríti a tagállamokat. A prosperitás, de leginkább a béke kedvéért.

Megint összefeszülnek Európa vezetői

Az európai uniós csúcstalálkozók az utóbbi néhány hónapban tele voltak feszültnél feszültebb pillanatokkal. Elég csak emlékezni arra, hogy a tavaly év végi csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök a teremből kivonulva kávézott, hogy ne kelljen elfogadnia Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését, majd ezután nem sokkal mégis megakadályozta azt, hogy az Európai Unió közösen segélyt és hitelt adjon Ukrajnának.

Az utóbbi miatt aztán még egy rendkívüli csúcstalálkozót is össze kellett hívni Brüsszelben, amelyen a magyar miniszterelnök látszólag anélkül engedte el a vétó ötletét, hogy bármit kapott volna érte cserébe.

A március végi uniós csúcs ennél nyugodtabb lehet, miközben a témák nem lesznek könnyebbek. Csütörtök-pénteken lesz uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, amelynek a szokásos meghívójában Charles Michel, a tanács elnöke csupa nehéz külpolitikai kérdést sorolt fel.

Emelettel fejelnék meg a Városligeti fasor egy kedves villáját, zárójelbe téve a védett értéket

A Városligeti fasor az elmúlt években hirtelen nagy átalakuláson megy át, hiszen ide tervezik a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új otthonát, a Dózsa György úti torkolatánál, a Pokol helyén az RTL új székháza készül, egy évtizedes foghíjon pedig rövidesen társasházak nőhetnek ki a földből.

A sor ezzel nem áll meg, hiszen január 29-én egy érdekes projekt nyomai tűntek fel az építési hatósági engedélyezési rendszerben: a 35/A. szám alatti Ádám-villa bővítésének tervei, aminek publikus látványtervét nézve egyértelművé válik, hogy

tulajdonosa a magasföldszintes, helyi védettségű épületet emelettel, valamint beépített, magasabb dőlésszögű tetővel fejelné meg, teljesen megváltoztatva annak tömegarányát, illetve homlokzatait, véglegesen szétrúgva a védett arcot.

Felújítják a forradalom nyomait viselő házat, ahol a legnagyobb magyar hajókatasztrófa egyik főszereplője is élt

Budapest utcáinak arca folyamatosan változik, ez azonban nem mindig csak teljes bontást, illetve új épület emelését jelenti: az elmúlt két évtizedben egyre gyakoribbá váltak ugyanis azok a beruházások, amiknél egy évszázados ház tetőtere cserél gazdát, majd annak új tulajdonosa a ház részleges vagy teljes felújítását – ez jelenthet akár liftcserét, hőszigetelést, vagy az elektromos hálózat cseréjét is –  bevállalva lakásokat alakíthat ki a tetőszinten, sőt, akár új emeleteket is emelhet a már meglévőkre.

Ezt a receptet követné most a budai oldalon a II. Keleti Károly utca 14. számú háza is, ami jelenleg két emelettel, az 1956-os események nyomait is magán viselő homlokzatával nézi az előtte elvonulókat:

Adrián Zoltán / 24.hu

Szijjártó Péter aláírta a Roszatom vezetőjével a paksi bővítés ütemtervét

Közös sajtótájékoztatót tartott Pakson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszej Lihacsovval a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat vezetőjével, ahol bejelentették, hogy aláírták a paksi bővítésről szóló ütemtervet, ami alapján „biztosan állítható”, hogy a 2030-as évek elejére már megkezdhetik az új blokkok a termelést. Ahogy a miniszter fogalmazott, „a paksi bővítés már nem a papírmunkáról, hanem a valódi építkezésről szól”.

A sajtótájékoztatón Szijjártó azzal büszkélkedett, hogy a bővítés ma a létesítési engedéllyel rendelkező legnagyobb nukleáris projekt a kontinensen, továbbá azzal is, hogy mivel az orosz fővállalkozó mellett több amerikai, német, francia, svéd, osztrák, valamint összesen 94 magyar cég is érintett a projektben, ezért szerinte igazi nemzetközi együttműködésről van szó

Részletezte, hogy mindkét tervezett blokk alatt megtörtént ötméteres mélységig a talajkiemelés, innentől a következő cél a 23 méteres mélység elérése. Tájékoztatása szerint emellett jól haladnak a résfalazási munkák is, jelenleg 77 százaléknál tart az ezen dolgozó német-amerikai vállalat, továbbá megkezdődött a talajszilárdítási munka is, így a következő fél évben hatvan épületet is felhúznak.

Ezt tegye, ha nincs elég tárhely a mobilján

Bár a tárhely mérete évről évre egyre nagyobb az okostelefonokon, az egyre fejlettebb fájlformátumok miatt gyorsan meg is lehet telíteni. Amire talán nem is gondolna az ember, hogy a szöveges üzenetek mennyi tárhelyet emészthetnek fel — írja a Slashgear.

Ha már régóta ugyanaz a mobilunk van, akkor az évek alatt több ezer szöveges fájl torlódhatott fel a készülékünkön. Bár ártalmatlannak tűnhet, ez a néhány száz megabájtnyi adat végül lassíthatja a telefon sebességét. Az üzenetek törlése azonban nem szabad, hogy az egyetlen dolog legyen, amivel megpróbálkozik, ha kevés tárhely áll rendelkezésére. Rengeteg módja van a memória felszabadításának Androidon, az üzenetek törlése pedig csak a jéghegy csúcsa.

A memória nagy részét valószínűleg a fotók, videók, és az alkalmazásokból letöltött képek, illetve csatolmányok foglalják el.

Kulcsmozzanatához érkezett a paksi bővítés

Újabb fontos pillanatához érkezett a paksi bővítés azzal, hogy elkezdődött a leendő hatos blokk alatti talaj kitermelése is, amely az első lépése az építés előkészítési munkálatainak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden.

A tárcavezető arról számolt be, hogy megindult a paksi atomerőmű leendő hatos reaktorblokkja alatti talaj kitermelése is, először öt méteres mélységig, miután ugyanez a tervezett ötös blokk esetében már megtörtént. Jelezte, nagyjából egymillió köbméternyi földet kellett elszállítani a helyszínről, és jelenleg is harminc-negyven teherautó hordja el a nyolc gép által kitermelt földet. A hatos blokk egyes pontjain 23 méteres mélységig kell majd leásni a stabilitás, a biztonságos működés garantálása érdekében, ez egy következő fázis lesz a munkálatokban.

Szijjártó kitért arra is, hogy eközben zajlanak a stabilitás és a biztonság szempontjából rendkívül lényeges résfalazási munkálatok, már mintegy 700 méter meg is épült. Illetve a reaktortartály gyártása is folyamatban van Oroszországban. Mindez azt jelenti szerinte, hogy a 2030-as befejezése a munkálatoknak továbbra is reális célkitűzés.

Mit adhatnak hozzá az új téglák a BRICS-falhoz?

A 2024 január 1-jén belépő országok – amelyek közül ketten, az Emírségek és Egyiptom már korábban is részvényesei voltak a BRICS fejlesztési bankjának – gazdasági lehetőségeket, politikai és biztonsági egyeztetéseket, valamint presztízsnövekedést várnak a tagságtól, a régiek pedig a szervezet globális befolyásának növelését. Azt, hogy pontosan milyen szerepet fog betölteni ez az új és kibővített BRICS, még nem látjuk – nem csak az új tagok miatt, hanem a szervezet kettős jellege és a régi tagok között meglévő ellentétek miatt sem.

Nyugatellenes együttműködés vagy a Globális Dél érdekvédelme?

A BRICS eredetileg BRIC néven, még Dél-Afrika nélkül tartotta első találkozóját 2009-ben (Pretoria csak egy évvel később csatlakozott). Az együttműködés elsődleges céljává a nagy gazdasági potenciállal rendelkező nem nyugati államok közötti kapcsolatok mélyítése, valamint a nyugati nagyhatalmaktól és intézményektől való független fejlődés előmozdítása vált. Ráadásul a szavakat bizonyos mértékben tettek is követték – ha nem is sikerült a hagyományos intézményeket leváltani, a főleg kínai pénzzel feltőkésített Új Fejlesztési Bank vagy a valutatartalékokkal kapcsolatos együttműködés tényleges segítséget jelentett a Globális Dél államai számára. Igaz ez akkor is, ha sokak szerint a formátum messze nem váltotta be a tényleges potenciált – különösen annak fényében, hogy az öt ország a világ lakosságának 40 százalékát, gazdaságának pedig negyedét adja.

Sokat látott pesti műemlékre építenek új szinteket, butikhotel lesz belőle

A főváros arca folyamatosan változik, ez pedig így van jól, hiszen az egymást követő korok és korstílusok együtt alkotják azt a masszát, amit ma Budapestként ismerünk. Nem mindegy persze, hogy ezek pozitív vagy negatív előjelű változások: egy védett, vagy arra érdemes ház eltűnése mindig szomorú hír, egy jó modernizálás, vagy beépítés azonban csak hozzáad a városképhez.

Ismeretlen Budapest című sorozatunkban főleg az előbbi kategória erős darabjaira mutatunk rá, vannak azonban kivételek – ilyen az Ó utca 14. projektje is, aminek köszönhetően rövidesen

harminchét szobás butikhotel születhet az Operaháztól pár perces sétaútra.

Orbán Viktor az orosz Roszatom vezetőjével tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban tárgyalt a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese is.

Az energetikai cég küldöttségét korábban fogadta Szijjártó Péter is, aki a találkozó után elmondta: hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.