Archívum címkék: Kína
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A szerző a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Ázsia változatlanul a globális növekedés egyik legfőbb motorja, az egyes országok gazdasága nagyrészt jó úton halad az éves GDP-célkitűzések megvalósítása felé, de közben a régió számára a stabilitás vált a legfontosabb szemponttá.
Kína strukturális ellenszéllel küzd a növekedésnek az 5 százalékos cél körüli stabilizálása során, míg Japán a kamatemelés és a gazdaságának újjáéledését lehetővé tevő lendület fenntartása közötti egyensúlyt keresi. Délkelet-Ázsiában a központi bankok türelmesen várják az amerikai jegybank egyértelmű jelzéseit, mielőtt elkezdenék a lazítást. Indiában, ahol a növekedés erőteljes, az infláció stabilizálása vált fontos feladattá.
Kína hivatalosan is tiltakozik az amerikai védővámok ellen
Kína határozottan ellenzi és hivatalosan is tiltakozását fejezi ki az Egyesült Államok által egyes kínai árukra kivetett vámok további emelése miatt, és intézkedéseket fog hozni saját jogainak és érdekeinek védelmében – közölte a pekingi kereskedelmi minisztérium kedden.
Az Egyesült Államok kedden úgy döntött, hogy a kereskedelmi törvény 301. szakaszában rögzített vámokon felül további vámokat vet ki egyes kínai termékek, egyebek között az elektromos járművek, lítium-ion akkumulátorok, napelemek, kritikus ásványi anyagok, félvezetők, acél és alumínium behozatalára.
Kína határozottan ellenzi azt, hogy az Egyesült Államok belpolitikai okokból visszaél a 301. szakaszban lefektetett vámfelülvizsgálati eljárással, és további vámokat vetett ki egyes kínai termékekre – hangsúlyozta a kereskedelmi minisztérium szóvivője egy nyilatkozatban.
„Cudar év lesz az idei a mezőgazdaságban”
A legnagyobb gondot az eső hiánya jelenti: az ország egyes területein, ahol a jobb minőségű földek vannak, január óta alig valamivel több, mint 100 milliméter esett eddig. Árpából, búzából jóval alacsonyabb termésátlagra kell számítani, mint tavaly, az Alföldön hektáronként 4–5 tonna a kilátás – jelentette ki Raskó György.
Ami pedig a finanszírozást illeti, az alapkamat csökkenésével hiába lettek alacsonyabbak a piaci hitelkamatok itthon,
a környező országok gazdálkodói e téren továbbra is előnyben vannak, mert náluk még olcsóbb a hitel.
A drónok új fejezetet nyitnak a háborúban – a tenger alatt is
Ghost Shark és Manta Ray, a tenger alatti birodalom őrzői – ez nem egy új Marvel film előzetese, hanem a csendes-óceáni haditengerészet jövője.
A Ghost Shark és a Manta Ray az Ausztrália és az Egyesült Államok közelmúltban bemutatott, személyzet nélküli víz alatti járművei (Uncrewed Underwater Vechicle, azaz UUV, más néven víz alatti drón), melyek valószínűleg a tengeri hadviselés legfontosabb eszközei lesznek.
A Manta Ray tesztmerülése Kalifornia déli részén.
Amerika durva büntetővámot vet ki a kínai elektromos autókra
Súlyos büntetővámokat vet ki az Egyesült Államok a kínai termékekre – jelentette be Joe Biden amerikai elnök. Mint a hvg.hu írja, a vámháborút még Donald Trump elnöksége idején indították el, a Fehér Ház most azt közölte, hogy azóta nem tapasztalt semmilyen javulást a kínai kereskedelmi gyakorlatban, ezért jöhetnek az újabb szankciók.
A Bloomberg úgy összegezte az új rendelkezéseket, hogy ezek sokkal inkább célzott csapások, mint az a 60 százalékos átalányvám, amelyet Trump javasolt. Biden ötlete 2024 és 2026 közötti időre elosztva azokat az iparágakat célozza, amelyekben nagyon durva a kínai terjeszkedés, például:
már ettől az évtől 27,5 százalékosról 102,5 százalékosra emelik az elektromos járművek vámtarifáját.
Az EU vizsgálni kezdte a kínai napelemgyártók állami finanszírozását, el is álltak a beruházási ajánlataiktól
Kínai napelemgyártó vállalatok vonták vissza uniós beruházási ajánlatukat, miután az EU Bizottsága illegális állami támogatás gyanúja miatt vizsgálatot indított ellenük.
Az EU azzal vádolja Pekinget, hogy állami támogatásokkal juttatja versenyelőnyhöz a kínai gyártókat.
Az uniós vizsgálatok konkrétan egy romániai napelempark építésére és üzemeltetésére kiírt pályázattal összefüggésben indultak meg a Longi Green Energy Technology kínai napenergia-csoport német leányvállalata, a Longi Solar Technologie GmbH ellen, a romániai Enevóval együtt benyújtott ajánlatukkal kapcsolatban. Emellett a kínai állami tulajdonú Shanghai Electric Group két leányvállalata is visszavonta beruházási ajánlatát.
150 ezer forintos büntetést kapott, mert trombitált a kínai elnök látogatása alatt
Trombitálással próbálta megzavarni a kínai elnök látogatását a tárgyalások helyszínén, ezért 150 ezer forint pénzbírságot szabott ki a rendőrség Szabó Bálintra – írja a Blikk.
Szabó a tiltakozás közben próbált trombitájával minél közelebb kerülni a delegációhoz. Múlt pénteken délelőtt a rendőrség szerint a biztonsági kordonnal elzárt területen várakozott, ahonnan a felszólítás ellenére sem ment el. A korábbi szegedi képviselő azt mondta a lapnak: „Míg a kínai elnök gépe fel nem szállt, az időmet ismét egy 2×4 méteres cellában töltöttem.”
Szabó tavaly szeptemberben üldözőbe vette Orbán Viktor TEK-es járművekből álló konvoját, a történtek után pedig a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte a hivatalos személy elleni erőszakkal és közúti veszélyeztetéssel gyanúsított szegedi önkormányzati képviselő letartóztatását. Később aztán a Pesti Központ Kerületi Bíróság 1 év 6 hónap börtönre ítélte, de a büntetését 4 év próbaidőre felfüggesztette. Emellett pedig 6 évre eltiltották a közúti járművezetéstől is. Az eljárás ideje alatt a szegedi politikus összesen 7 és fél hónapot töltött letartóztatásban.
Az MTVA műsorára tűzte Hszi Csin-ping válogatott bölcsességeit
Kínában készült dokumentumfilmeket mutat be a közmédia a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója alkalmából. Erről írt alá együttműködési megállapodást az MTVA és a China Media Group.
Orbán a felhők bámulása közben kapott tájékoztatást a kínai kommunista párt filozófiájából
Költői fordulatokkal megtűzdelt beszámolót közölt a kínai Hszinhua hírügynökség Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök pénteki búcsúebédjéről, amelyben a két ország külön-külön és együtt elért teljesítményének felmagasztálásán túl azt is megírták, hogy a két vezető az ablak mellett ülve a gomolygó felhőket figyelte.
Az rtl.hu írása szerint Hszi Csin-ping kínai elnök és felesége a magyar miniszterelnökkel és feleségével a Mol-torony tetején lévő Virtu étteremben költött el egy búcsúebédet, közben feleségeikkel együtt gyönyörködtek a Duna mindkét partját felölelő panorámában.
A Hszinhua azt írta, hogy Orbán tájékoztatta a kínai népköztársaság vezetőjét Budapest város történetéről, fejlődéséről, átalakulásáról és jövőbeli terveiről, megjegyezve, hogy a kínai vállalatok jelentős mértékben hozzájárultak Magyarország gazdasági fejlődéséhez, és számos kínai építésű projekt vált a kétoldalú együttműködés és a városfejlesztés zászlóshajójává, egyben a barátság szimbólumává.
Kína-szakértő: Az aláírt beruházáscsomag egyelőre csak egy „szándéknyilatkozat”
Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke több napot töltött Magyarországon európai útja részeként, miután a hét elején Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Hszi húsz éve az első kínai államfő, aki Budapestre látogatott, Orbán Viktor a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján köszöntötte hazánkban.
Hszi elnök és a magyar miniszterelnök közösen számoltak be találkozójukról a Karmelita kolostorból, ahol a „történelmi csúcsra érő kínai-magyar barátság” és gazdasági kapcsolatok virágzása mellett arról is beszámoltak, hogy összesen tizennyolc közös beruházásról szóló megegyezést írtak alá, amelyek az atomenergiától kezdve a vasútvonalak építésén és Európa legmodernebb határátkelőjének felhúzásán át a magyar-kínai mezőgazdasági exportig terjed. Egyebek mellett:
a magyar-kínai együttműködést kiterjesztik a nukleáris ipar teljes spektrumára;
Két órára szikla szélén rekedt egy turistacsoport Kínában
Még nézni is félelmetes azt a videót, amit egy szikla szélén rekedt, több száz fős turistacsoportról tett közzé a Metro. A túrázok két órát vesztegeltek egy sziklaszirten a kínai Vencsou közelében.
A portál szerint a vezető túlzsúfoltság miatt megállította az embereket, akik nem tudták, hogy mikor indulnak újra. A túrázóknak lehetőségük lett volna leereszkedni egy szakemberrel, de a többség inkább a helyén maradt.
A május elsejei ünnep Kínában május 1-től május 5-ig tart, ezért szokatlanul sok turista volt a hegymászóhelyen, amely egyébként több mint 1100 méter magasban van. A csoport végül két óra várakozás után tudott továbbmenni.
Atomerőművet építene Oroszország a Holdon
Megkezdte Oroszország azon atomerőmű építését, amelyet a Kínával közösen tervezett holdbázison használnának – írja a Reuters. Erről Jurij Boriszov, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz vezetője számolt be.
Boriszov idén márciusban jelentette be, hogy az állomás energiaellátásának ötletét fontolgatják. Oroszország és Kína hivatalosan 2022-ben állapodott meg a holdbázis projektjéről, azóta látványtervet is közzétettek a létesítményről.
Oroszország szerepe egyre csökken a világűrben, helyét pedig a vele jó kapcsolatot ápoló Kína veszi át.
A kínai akku után atomgyarmat is leszünk.
A kínaiak már nem a spájzban, hanem a nagyszobában vannak elvtársak. Kínai részről bevált diplomáciai gesztus, hogy a delegáció távozása előtt maratoni bejelentéssorozatottal köszönjön el az adott országtól, Magyarország sem volt kivétel: 18 pontban állapodtak meg a felek.
Mi történt? Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek, a felek tizennyolc fontos megegyezést írtak alá – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A felek kölcsönös méltatása és a történelmi nagy barátság kliséi mellett konkrét területek is megnevezésre kerültek, ahol együttműködés várható.
Ezek közül a fontosabbak:
Templomrombolás, bebörtönzött hívek: a kínai elnök az elődeinél is keményebben üldözi a kereszténységet
2018-ban porig romboltak egy templomot a kínai Sanhszi tartományban. Amint a New York Times beszámolt róla, hatóságok a föld alatti istentiszteleti termekben dinamitot helyeztek el, és amikor az épület összedőlt, buldózerekkel fejezték be a munkát. A protestáns gyülekezet temploma 17 millió jüanba került, amit a hívek adtak össze. A gyülekezet vezetői közül többeket letartóztattak, egytől hét évig terjedő börtönre ítéltek. Az egyik lelkész feleségét átnevelő táborba küldték, a Bibliákat elkobozták.
2017-ben egy katolikus templomot romboltak le a hsziani egyházmegyében, annak ellenére, hogy a gyülekezet minden szükséges engedéllyel rendelkezett.
A kereszténység, mint nemzetbiztonsági kockázat
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Bár Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása során nem jelentettek be újabb kínai beruházásokat – csak projektek előkészítését -, a magyar szándék szemmel láthatóan töretlen a gazdasági kapcsolatok további erősítésére.
Ez a világgazdaság nyitottságának folyamatos erodálódásával, a geopolitikai kockázatok növekedésével párhuzamosan nem kockázatmentes dolog. Az Európai Unióban az elmúlt években részben pont a kínai feldolgozóipari konkurencia fejlődése, valamint a bőkezű állami támogatásokkal felgyorsított globális és európai piacszerzése miatt felerősödtek a hazai ipar védelmét, a növekvő kínai importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonságot szavatolását priorizáló nézetek.
Ez az utóbbi hónapokban már nemcsak a nyilatkozatok terén, hanem a gyakorlatban is elkezdett világos változásokat hozni. Az Európai Bizottság eljárást indított több, a napelem- és szélturbinagyártásban érdekelt kínai vállalat ellen piactorzító állami támogatás gyanújával, tagállami vasúti közbeszerzésekre szállt rá a feltűnően alacsony kínai árazás miatt, az európai gyártók kínai diszkriminációja miatt vizsgálja a kínai orvosieszköz-gyártók uniós paci hozzáférésének korlátozását, továbbá megtartotta első házkutatását is az állami szubvenciókhoz köthetően egy kínai állami cég európai irodáiban.
Pressman: Senki nem mondja, hogy Magyarország ne üzleteljen Kínával
Senki nem mondja, hogy Magyarország ne üzleteljen Kínával. Mi is üzletelünk Kínával. De a módszer, amivel Magyarország a pekingi kapcsolatait építi, és aminek az is része, hogy problémás kínai technológiát használ a kritikus infrastruktúrájában, megmutatja, hogy mennyire kevésre tartja Magyarország a saját és a szövetségesei biztonságát.
– mondta el David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete egy háttérbeszélgetésen Hszi Csinping budapesti látogatásáról.
Pressman korábban két szóval kommentálta azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztettek.
Közös bejelentést tesz Orbán Viktor és a kínai elnök
Cikkünk frissül…
A tervek szerint csütörtökön 18 óra körül közös nyilatkozatot tesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök, aki több napos látogatáson vesz részt Budapesten, miután a hét elején Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
The post Közös bejelentést tesz Orbán Viktor és a kínai elnök first appeared on 24.hu.
Bencsik András és az MTVA egyik riportere a Kínai Kommunista Párt propagandacsatornáján tűnt fel
A Demokrata című lap főszerkesztője és a magyar köztévé riportere is elemzőként szerepelt a CGTN-en.
Kínaiak takarták el a Gellért térre kitűzött tibeti zászlót
Tovább dúl a kínai elnök, Hszi Csin-ping budapesti látogatása apropóján kitört kínai-tibeti zászlócsata. Kedd este ugyanis hiába rakott ki egy hatalmas tibeti zászlót Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság elnöke a Gellért-hegyen álló kereszt előtti kerítésre, amit akár a kínai elnök is megpillanthatott volna a konvojával, perceken belül letakarták kínai zászlóval kínai aktivisták.
Hendrey a Telexnek elmondta, hogy aznap háromszor is igazoltatták, harmadszor pont akkor, amikor a kínai elnök konvoja épp elhaladt előttük és a rendőrök nem engedték elővenni a nála lévő tibeti zászlót. A lap egyik olvasója pedig arról számolt be, hogy őt meg azért igazoltatták, mert videóre vette az igazoltatást. A beszámolók szerint a rendőrök csak a magyarokat igazoltatták, a kínai aktivistákat nem.
Tompos Márton momentumos képviselőt piros sapkás kínai önkéntesek vették körül az Erzsébet hídon szerdán, amikor uniós zászlót tűzött az Erzsébet hídra. Azt kérdezték tőle, hogy az miféle zászló, nem tibeti vagy tajvani, mivel szerintük „nem lenne kedves gesztus tajvani vagy tibeti lobogókkal feldíszíteni a Budapestet, amikor a kínai elnök, Hszi Csin-ping elnök a magyar fővárosban van”.