via forbes.hu => eredeti post link
Új korszakához érkezett a Műegyetem. Az ország egyik legnagyobb presztízsű állami felsőoktatási intézményét a fenntartó oly’ mértékben éheztette ki, hogy az jó eséllyel maga indítja el csatlakozását az alapítványi egyetemek köréhez.
Mi történt? A nemrég lezajlott rektorválasztás eredményeként a Műegyetem történetében először nyíltan modellváltáspárti vezetőnek (Charaf Hassannak) szavazott bizalmat a 28 tagból álló szenátus. A Válasz online cikke szerint ez azt látszik igazolni, hogy az intézményben anyagi szempontból valóban tarthatatlanná válhatott a helyzet és az alapítványivá válástól a kezdetektől mereven elzárkózó egyetemen ez fordíthatta meg a közhangulatot. Ha egyáltalán megfordította. A szavazótestület döntése ugyanis nem feltétlenül tükrözi az egyetem polgárságának és munkatársainak álláspontját az ügyben.
Miért fontos ez? A rektorváltással egyértelművé vált: nincs tovább. A BME képtelen tovább szembeszegülni azzal a kormányzati akarattal, amely – paradox módon – saját, állami tulajdonából alapítványi fenntartásba kényszeríti az intézményt. Bár Charaf Hassan már az előző rektorválasztáskor és most is nyíltan a KEKVA (közérdekű vagyonkezelői alapítvány által működtetett) modellt tartotta a legkedvezőbbnek az egyetem számára, egyelőre úgy tűnik, megválasztásával még a kocka nincs elvetve teljesen. Azt ugyanis ő is jelezte, hogy az uniós Erasmus és Horizon programokból való kizárást nem vállalhatja fel az egyetem, ahogy azt is kétszer meg kell gondolnia, a régió legnagyobb EU-s pályázójaként kockáztatja-e, hogy elesik más uniós forrásoktól is.