Best WordPress Hosting
 

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

(A szerző nyugalmazott egyetemi docens, az Oktatói Hálózat aktivistája. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a Hírklikken május másodikán megjelent interjújában – amelyet az Európai Egyetemek Uniója (EUA) új elnökének magyarországi látogatása kapcsán adott – sok olyan állítás szerepel, amely rendre előkerül azokban a hazai megszólalásokban, amelyek a magyar alapítványi fenntartású egyetemekkel szembeni uniós korlátozásokat kifogásolják. Érdemes ezért ezeket részletesen is megvizsgálni.

Rektor úr összekapcsolta az EUA-nak  a magyarországi egyetemek autonómiájáról 2023-ban adott értékelését és az Európai Unió Tanácsának (ET) 2022. december 15-én kelt határozatát, amelynek alábbi mondata nagyon súlyosan érinti a magyar egyetemi életet:

17 évesen doktorált le egy tinédzser lány Chicagóban

Egy chicagói tinédzser nemrég diplomaosztó ünnepségen vehetett részt, miután 17 évesen megszerezte a doktori fokozatot – írja az ABC.

Dorothy Jean Tillman II 10 éves volt, amikor elsőévesként beiratkozott az egyetemre, a Lake County-i főiskolán tanult pszichológiát. 2020-ban szerezte meg Master of Science fokozatot, egy évvel később, 15 évesen pedig felvették az Arizonai Állami Egyetem egyik doktori programjába. Tillman 2023 decemberében, 17 éves korában védte meg disszertációját, és doktori fokozatot szerzett az egyetemen integrált viselkedés-egészségügyből. A lány május 6-án vehette át a diplomáját.

Tillman elmondta, mindig is ilyen nagyra becsülte az oktatást, részben a családi háttere miatt. Nagymamája tagja a volt a polgári mozgalomnak, és mindig felhívta a figyelmét az oktatás fontosságára.

Csák János szerint siralmas, a nemzetközi rangsor szerint kimagasló a Zeneakadémia teljesítménye

Folyamatosan kongatják a vészharangokat, hogy felvételi nem megy végbe, ez lesz problémás, az lesz problémás, és a Zeneakadémia meg megy tovább, csak sajnos az oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas

– mondta a Hír TV-n Csák János március 10-én, azokban a napokban, amikor a diákok körében heves tiltakozás alakult ki az egyetem akkori kancellárja, Kotán Attila bizonyos döntései és vezetési stílusa miatt. Csák az interjúban „az egyik legkitűnőbb szakembernek” nevezte Kotánt, és úgy vélte, hogy gazdaságilag a Zeneakadémia teljesen rendben van, így nonszensz, hogy a hallgatók a kancelláron kérik számon az oktatás minőségét, a nemzetközi reputációt és a tanári jelenlétet az órákon. Szerinte a probléma gyökere, hogy „tavaly egy olyan folyamat játszódott le, ahol egy bezárkózó, kicsinyes, szűk látókörű vélemény alakult ki a Zeneakadémián belül. A rektorválasztás folyamatát megakasztották rágalmakkal és másokkal. Az a jelölt, aki versenyben maradt, nem tudott belépni. Most van egy átmeneti vezetés, egy átmeneti rektor, aki úgy tűnik, hogy nem tudja a Zeneakadémiát kordában tartani.”

A miniszter bő egy hónappal ezelőtti nyilatkozatát nemcsak az árnyalja, hogy Kotán Attila március végén távozott a Zeneakadémia kancellári székéből, de a brit Quacquarelli Symonds áprilisban megjelent nemzetközi egyetemi rangsora is, amelyen a Zeneakadémia kimagasló helyezést ért el. A hazai egyetemek közül egyedül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem került be a világ egyik legismertebb egyetemi rangsorán az első száz helyezett közé a szakterületekre bontott listán.

„Itt látványosan nincs semmi sem rendben” – másod- és harmadállást is vállalnak az állami egyetemek oktatói

Az ország három vezető egyetemén több mint 3000 dolgozó állt ki a méltatlan bérek és munkakörülmények miatt.

Az elégedetlenség egyre gyakrabban tör felszínre, forrásaink másod- és harmadállások vállalásáról és állandósuló elkeseredettségről számoltak be.

Forrásaink szerint a dolgozók béremeléséhez a központi költségvetés megközelítőleg 0,02 százalékára volna szükség, már csak ezért is „kizárólag politikai döntés kérdése”, milyen jövő vár az állami egyetemekre.

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Három nagy, a modellváltásnak nevezett alapítványi magánosítási hullámot egyelőre elkerülő neves felsőoktatási intézményben összesen durván 3000 oktató követel méltó, versenyképes egyetemi dolgozói béreket: azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását a fenntartótól. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) mintegy ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) több mint 250 egyetemi dolgozó írta alá a fenti témában megfogalmazott, az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának küldött nyílt leveleket.

Ami kevés, az kevés

Az elmúlt években a magyar egyetemek többségét a kormány egy álmagánosítási akcióval – az állami finanszírozás megtartása mellett – speciális alapítványi fenntartásba helyezte, így most az államnál maradt öt egyetemből háromban tiltakoznak a munka- és bérviszonyok ellen a dolgozók – a két kivétel a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a különleges jogállású, a Miniszterelnökség alá tartozó Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A kormányban nincs oktatási minisztérium, a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, a felsőoktatás pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik, tehát a fenti követelések címzettje Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár.

Fizetős előkészítőkért és templomi szolgálatért is pluszpont járhat az egyetemi felvételin

Új pontszámítási rendszer debütál a 2024-es egyetemi felvételin, ahol az RTL összefoglalója szerint az eddig megszokotthoz képest már nem kizárólag az egységes teljesítmények, tanulmányi eredmények számítanak. Idéntől jelentős mennyiségű plusz pont jár majd azért, ha valaki – pénzért – elvégzi az adott egyetem saját felvételi előkészítőjét, de az is sok jóra számíthat, akinek a szülei, nagyszülei szintén a célintézménybe jártak.

Ami nem változik, hogy az összesen megszerezhető 500 pontból továbbra is 400 pont adható majd a középiskolai és érettségi eredményekre. A fennmaradó 100 többletpontot (ami eddig többnyire nyelvvizsgára, sport- vagy tudományos teljesítményre járt) idéntől viszont egy „intézményközpontúbb” szemlélet alapján osztják ki, amiben nagy mértékű szabadságot kapnak az egyetemek. Korábban minden egyetem minden szakán ugyanaz a fajta pluszteljesítmény ért többletpontokat, és ezért mindenhol ugyanannyi pont járt, a csatorna riportja szerint 2024-től viszont az egyetemek saját hatáskörben döntenek arról, mire és mennyi többletpontot adnak, a pontszámok pedig akár szakonként is eltérőek lehetnek.

De eddig sosem látott változók is bejönnek a képbe: A Dunaújvárosi Egyetemen például 100-ból máris jóváírnak 15 pontot, ha a jelentkező családtagja (nagyszülő, szülő, gyermek, testvér vagy akár házastárs) az egyetemen végzett, ehhez csak egy jogviszonyigazolást kell bemutatni. Ugyanez az intézmény a maximális 100 pluszponttal jutalmazza mindazokat, akik olyan középiskolában végeztek, amivel az intézménynek stratégiai együttműködési megállapodása van. A dunaújvárosihoz hasonlóan a Tokaj Hegyalja Egyetemen (THE) is pluszpontot ér a hűség, itt viszont csak tizet adnak érte, ha valakinek a szülője, nagyszülője, nevelőszülője az intézménybe járt.

„Ugyanolyan, mintha buszra szállnék” – mondja az egyetemista, aki az albérletárak elszállása miatt inkább repülővel jár be az egyetemre

Új szintre emelte az ingázás fogalmát egy kanadai fiatal, aki a magas vancouveri albérletárak miatt inkább az ország nyugati partján található nagyvárostól 674 kilométerre fekvő Calgaryból jár be a Brit Columbiai Egyetemre. És úgy is olcsóbban jön ki, mintha Vancouverben lakna, hogy minden egyes alkalommal repülőre kell szállnia, amikor jelenése van az oktatási intézményben.

A New York Post által bemutatott fiatal közgazdászhallgató, Tim Chen sajnos nem tudott magának kollégiumi férőhelyet szerezni, a város albérletárait viszont húzósnak tartotta. De egy kis matekozás után arra jutott, hogy jobban jár, ha hazaköltözik a szüleihez Calgaryba, és ingázni fog a két nagyváros között repülővel, mert így még a sok repülőjegy megvásárlása mellett is kevesebb pénzt költ, mintha Vancouverben lakna.

Arra gondoltam, miért nem maradok Calgaryban, aztán csak átrepülök ide, ez körülbelül egyórás repülőút. Ugyanolyan, mintha buszoznék

Síkositóval szabadult ki a bilincsből a nyilvános maszturbálásért letartóztatott férfi

Egy könyvtári számítógépen nézett pornót, majd a melegítőnadrágját letolva végzett önkielégítést a 25 éves Mark Cowart február 6-án a Nashville-i Vanderbilt Egyetem könyvtárában – írja egy helyi hírportál.

Az esetnek legalább hét szemtanúja volt, akik közül valaki hívta a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrök letartóztatták és megbilincselték a férfit, ám ő a nála lévő síkositó segítségével kicsúsztatta kezeit a bilincsből és megpróbált kereket oldani. A rendőrök hamarosan újra elfogták a férfi és a közszeméremsértés mellett a szökés miatt is megvádolták.

A férfit őrizete vették majd 3500 dollár (kb. 1,2 millió forint) óvadék ellenében szabadon engedték.

Tapasztalatszerzés külföldön, kimagasló kezdőfizetések itthon

A jelentkezés hajrájában is érdemes a felvi.bme.hu honlap pontszámító kalkulátorára (felvi.bme.hu/pontszamito) kattintani, ahol kiszámítható az új felvételi rendszer szerinti műegyetemi pontszám. Az oldal szakkeresőjében böngészhet a felvételiző, hogy neki melyik BME szakot érdemes választania (felvi.bme.hu/szakkereso). Ez a honlap részletes áttekintést ad a Műegyetem alap- és mesterképzési-, valamint osztatlan szakjairól, továbbá bemutatja hallgatók számára elérhető lehetőségeket, legyen szó kollégiumi elhelyezésről, nemzetközi kapcsolatokról, karrierépítésről, közösségi életről, sportolásról, szakmai fejlődésről, versenyekről vagy tehetséggondozásról.

Kattints a felvi.bme.hu/pontszamito oldalra!

Miért érdemes a BME-re jelentkezni? Mert Magyarország vezető műszaki egyeteme az egyetlen magyar egyetem, amely mindhárom meghatározó egyetemi világrangsorban (THE, ARWU, QS) szerepel? Mert a két magyar felsőoktatási rangsor adatait összesítve a BME a legjobb magyar egyetem? Talán azért, mert műegyetemi diplomával kevesebb mint két hónappal a végzés után az átlagos kezdőfizetéseknél magasabb összegért tudnak elhelyezkedni a pályakezdők?

Fudan: a nem létező egyetem, ahol mindenki főigazgató lesz előbb-utóbbA nemlétező Fudan egyetem igenis létező

Egy éven belül már a harmadik főigazgató került a Fudan Egyetem nem létező budapesti kampuszának fenntartását végző Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány élére, írja a Hvg.hu

Ki távozik? A cégbíróságra még december 22-én leadott és január 8-án jogerőre emelkedett változásbejegyzési kérelem alapján az eddig regnáló főigazgató, a sinológus Szilas Cecília távozik vezető pozíciójából és a kuratóriumi tagsága is megszűnik az alapítványnál. Szilas az alapítvány 2021-es létrehozása óta sertepertél a szervezet körül. A korábbi, 2014-17 közötti pekingi nagyköveti megbízatása is idő előtt ért véget, ugyanis visszahívták, hogy helyét Pesti Imre fideszes képviselő fia vegye át. Szilas ezután 2021-ben miniszterelnöki tanácsadó lett és legutóbb azzal került a hírekbe, hogy a Pegasus kémszoftverrel figyelték.

Ki a Következő? Szilast mind a kuratóriumban, mind a főigazgatói posztján is Harsányi Péter váltja. Harsányi a Fudan Alapítvány kuratóriumi elnöki posztját is betöltő Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója. 2019-2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és egyben kutatási igazgatója volt, sem Kínához, sem a felsőoktatási szférához nem köthető, írja a Hvg.hu. Mivel a Fudan Egyetemmel kapcsolatos beruházás évek óta parkolópályán van, így ennek igazából nincs is jelentősége.

Az egyetem közelsége miatt is esett Szegedre a BYD választása, és ez a város jövője szempontjából is meghatározó lehet

A BYD-nak is fontos lehet a Szegedi Tudományegyetem közelsége, és a szegediek is bíznak abban, hogy a végzősök közül többen találhatnak helyben munkát. Az együttműködések tétje az lehet, hogy összeszerelés mellett fejlesztés is jön-e majd a városba.

Mi történt? Több, a napokban megjelent cikkből is kiderül, hogy fontos szerepet játszott a helyi egyetem jelenléte abban, hogy a kínai BYD Szeged mellett döntött, amikor az új e-autó gyárának helyszínét kereste.

Helyben is nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a BYD 5 milliárd eurós beruházása javít a város népességmegtartó képességén, és hogy több frissdiplomás találhat helyben állást.

Lemondott a Harvard Egyetem elnöke

Lemondott a Harvard Egyetem elnöke kedden, miután az elmúlt hetekben egyre nagyobb nyomás helyeződött rá az egyetemen történt antiszemita megnyilvánulások miatt.

Claudine Gay, az Egyesült Államok vezető egyetemének elnöki posztjáról – ami megfelelő a rektori tisztségnek – való távozását levélben jelentette be. Többi között azt írta, hogy az intézmény érdekeit szem előtt tartva, a Harvard irányító testületének tagjaival való konzultációt követően jutott az elhatározásra.

Mint fogalmazott, jelenleg „rendkívüli kihívások” érik az egyetemet, s ezekben az időkben teljes mértékben az intézményre kell összpontosítani, és nem személyekre.

Megkérte a barátnőjét, hogy kevésbé szexi ruhában menjen dolgozni

Túlságosan bizalmatlannak és károsnak tartja barátja viselkedését egy egyetemi oktatóként dolgozó nő.

A Daily Mail írt a 35 éves férfiről, aki az utóbbi időben egyre többször kritizálja élettársát, amiért a nő szerinte túlságosan kihívó ruhában tanít.

A férfi a Redditen írta le, hogy míg otthon kényelmes pulóvert, olvasószemüveget hord, haját pedig lófarokban viseli, addig az egyetemen szoknyában, szűk blúzban és kibontott hajjal áll a hallgatók elé.

Az ország, ami ráfeküdt az autógyártásra, de az oktatásba is öntötte a pénzt

Nincsenek természeti erőforrásaik, ezért humán erőforrásra tettek fel mindent – ez a dél-koreai titok. Eközben a családalapítás háttérbe szorult, a középiskolások szülei pedig menekülnek a gyerekük kiégése elől. De miért nincsenek K-Pop koncertek Magyarországon?

A jó élet rovatunkon kívül ritkán írunk olyan országról, ami 11-13 óra repülőútra fekszik Budapesttől. A kapitalizmus egyik mintaállama, az OECD éltanulója, Dél-Korea egykor nem csak méretében hasonlított Magyarországhoz, ma viszont már felhőkarcolók, feltűnően tiszta utcák és ugrásszerű technológiai fejlődés jellemzi az országot. A kapitalizmust csúcsra járatni különösen nagy teljesítmény egy olyan országban, amit Kína, Oroszország és Észak-Korea ölel körül, és aminek a fővárosa mindössze 40 kilométerre van az atomfegyverek mellett mostanában kémműholdakkal kísérletező diktatúra határától. A Garnélaráktól a bálnáig: Dél-Korea az elfelejtett háborútól a K-Popig című könyv szerzőjével, Ramon Pacheco Pardóval beszélgettünk.

Forbes.hu: Magyarország és Dél-Korea nem csak hasonló méretű országok, de abban is hasonlítanak, hogy az autógyártás a gazdaság kulcsfontosságú pillére volt az elmúlt évtizedekben. Hogy lehet, hogy Dél-Korea mára a világ élvonalában van?

Három embert lelőtt egy fegyveres a Las Vegas-i egyetemen

Legkevesebb három halálos áldozata és egy válságos állapotú sérültje van a lövöldözésnek, ami Las Vegas egyetemén történt szerdán, az eset negyedik halottja a támadó, akit holtan találtak – közölte a nagyváros rendőrsége.

A helyi hatóság szerda este a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában az áll, hogy a vizsgálat tart, ugyanakkor azt is közölték, hogy a veszélyhelyzet elmúlt, a gyanúsított halott, a sérültek számáról, és állapotáról későbbre ígértek tájékoztatást.

Az incidensről egyelőre nem közöltek részleteket, valamint egyelőre a feltételezett elkövető halálának körülményeiről sem adtak tájékoztatást. Annyit tudni, hogy a Nevadai Egyetem gazdasági karának otthont adó épülethez riasztották a rendőröket szerdán napközben.

Lesz teendő azzal, hogy ne ürüljön ki az ország

Európa egyik felén szinte csak tabletet lehet iskolába vinni, máshol épp most tiltják ki az okostelefonokat az iskolából. A magyar iskolák viszont el sem jutottak eddig a dilemmáig.

A Z-generáció munkaerőpiaci szerepéről a Pécsi Tudományegyetem (PTE) docense, Dr. Guld Ádám médiakutató; Steigervald Krisztián generációkutató és az Impetus Research igazgatója, Bacher János beszélgetett az Egyensúly Intézet konferenciáján.

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy Magyarországon egy év múlva mi fog történni a fiatalok körében, érdemes nyugatra nézni. Jó példa erre, hogy Magyarországon még népszerű a fiatalok között a Facebook, nyugati országokban ez már nem jellemző: nincs benne a top3-ban sem.

Jól kereső bölcsészek: ezekkel a szakokkal élhetsz jobban

Nyelvész-bölcsésznek lenni jó, legalábbis az elhelyezkedési és kereseti statisztikák szerint. Persze mihez képest. Íme a három legjobban fizető bölcsészdiploma.

Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai. Ezekkel a bölcsészdiplomákkal kerestek legjobban a 2020/21-es tanévben végzettek – írja az Eduline.

1: germanisztika, bruttó 448 664 forintos átlagfizetéssel. A diplomaszerzésük után átlagosan 1,5 hónap alatt helyezkedtek el, jellemzően valamilyen ügyintézői vagy adminisztrátori területen. Diplomás munkát a végzettek körülbelül 60 százaléka végez.

Taylor Swift-kurzus indul a Harvardon

Több amerikai egyetem tantervében is olyan tárgyat találhatunk jövőre, ami eddig egészen biztosan nem szerepelt benne: Taylor Swift lesz a tananyag.

A világ egyik legjobb felsőoktatási intézményének számító Harvard és a Gainesville-ben található Floridai Egyetem is foglalkozik a világ elsőszámú popsztárjával. A Harvardon Taylor Swift és világa címmel indul 2024-ben kurzus, amelyet Stephanie Burt költő és professzor tart majd. A Floridai Egyetemen Taylor Swift és más női előadók zenei elbeszélésmódja kurzust végezhetnek az eziránt fogékonyak, amelyet Melina Jimenez oktat, és elsősorban a női előadók dalszerzési folyamatát helyezi majd középpontba, Swift mellett Dolly Parton, Aretha Franklin és Billie Holiday is téma lesz.

Nem ők az elsők ebben: tavaly a New York-i Egyetemen indult Swift-kurzus, de többek közt a Genti Egyetemen, a Texasi Egyetemen és a Stanfordon is hallgathatnak ilyen jellegű kurzusokat az egyetemisták.

Mivel haragította magára Greta Thunberg a klímavédőket?

Nemrég Amszterdamban lépett a színpadra egy klímatüntetésen a világ egyik leghíresebb aktivistája, a még mindig csak 20 éves svéd Greta Thunberg. Nyakában egy tradicionális, fekete-fehér palesztin kendővel azt skandálta, hogy

megszállt területeken nincsen klímaigazság.

Ezzel az Izrael által megszállt palesztin területekre utalt, ám előtte még kifejtette: a klímamozgalomnak kötelessége „meghallatni azoknak a hangját, akik el vannak nyomva, és akik a békéért és az igazságért küzdenek.” Majd átadta a mikrofont egy szintén palesztin kendőt viselő nőnek, aki arról beszélt, hogy Izrael „népirtást követ el az országomban”, amikor kórházakra és civilekre céloz.