Best WordPress Hosting
 

4 milliárdot költ a kormány mobiltantermekre, konténeriskolára

A kormány szerint egyes iskolák esetében immár halaszthatatlan volt férőhelybővítési igényeiket teljesíteni azért, hogy el tudják látni a feladataikat. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint erre azt a megoldást találták, hogy mobiltantermeket és egy teljes konténeriskolát vesznek.

A mobiltantermeket a Klebelsberg Központ szerzi be, telepítésüket az illetékes tankerületi központok vezénylik le. A kormány erre összesen 4 milliárd 86 millió 950 ezer forint többletforrást biztosít. Mobiltantermeket 11 tankerületbe telepítenek. A legnagyobb tételt, mintegy 2,5 milliárdot egy teljes konténeriskola telepítése jelenti a monori tankerületbe.

A váci, a szigetszentmiklósi és érdi tankerületben férőhelybővítés céljából iskolákat újítanak fel. Azokért a kormányzati felelős Pintér Sándor belügyminiszter lesz. A felújításokra összesen 313 millió 640 ezer forint többletforrást biztosít a kormány.

Rezsitámogatást ad a kormány az egyházi iskoláknak

A kormány további kiegészítő támogatást ad a bevett egyházak és azok jogi személyei által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeknek. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az energiaár-növekedésből, továbbá a víz- és a csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó idei többletkiadásaik ellentételezésére kapják az állami pénzt.

A 2024. évi egyszeri kiegészítő támogatás fajlagos összege 41 760 forint/fő.

A bevett egyházak részére a júniusi támogatással egyidejűleg folyósítják a többletforrást. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szerdán lépett hatályba, ahogy az is, amely módosítja

Ezért baj, hogy keveset írnak kézzel a gyerekek

A modern korban egyre kevesebbet írunk kézzel, ugyanis sokkal gyorsabb és hatékonyabb a telefonba pötyögni, vagy a klaviatúrán jegyzetelni. Egy új kutatás szerint azonban ha tollat ragadunk, az segíthet a kreativitás és a gondolkodás fejlesztésében, írja az IFLScience.

Ahogy a világ egyre inkább a digitális megoldások felé mozdult, sok iskola áthelyezte a hangsúlyt a technológiai hozzáértés fejlesztésére, és sokkal kevesebb energiát fektetnek a kézírás használatára. Ez azt jelenti, hogy egyes esetekben a gyerekek már azelőtt jártassá válnak a gépelésben, hogy megtanulnának rendesen kézzel írni.

Az óvodáskorú gyermekek fejlődésével kapcsolatos korábbi kutatások azt mutatták, hogy azok, akik írás útján tanulják meg az ABC-t, jobban felismerik a látott karaktert. A kutatók ezért úgy gondolják, hogy a kézírással kapcsolatos mozdulatok végrehajtása lehetővé teszi az új szavak jobb memorizálását.

Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében

A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.

Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti.  Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.

Az együttműködés helyett a lefelé taposásra képezzük a gyerekeinket – a módosított érettségi újabb hátraarc a magyar oktatásban

A hamarosan megkezdődő érettségiken a vizsgázók több változással szembesülhetnek, ezek közül is főleg a magyar és a történelem feladatsorok rejtenek újdonságokat. Mindkettőben vannak tartalmi változások, de a magyar érettségibe új feladattípusok is bekerültek, míg egyes – szakértők szerint előremutató – feladattípusok a szemetesládában landoltak. Az új kimeneti követelmények tervezetét már évekkel ezelőtt is több fronton bírálták, 2021-ben pedig a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete egyaránt elhatárolódott a döntéstől. Az előbbi „hibásnak és károsnak” nevezte a tervezett változtatásokat és kijelentette, hogy az új feladatsorokban az „üres adatismeret nagyra értékelésének régen elavult és diákellenes elve érvényesül”. A utóbbi szintén elfogadhatatlannak tartja az érettségi vizsga tervezett változtatását, és elvárja, hogy a korszerű anyagok széleskörű szakmai vita alapján legyenek kidolgozva.

Hogy a változtatásokat mi indokolja, arról írásban kérdeztük a Belügyminisztériumot. Válaszukban elmagyarázták, hogy az érettséginek – mint a köznevelés kimeneti szabályozójának – követnie kell azokat tartalmakat és fejlesztési célokat, amiket a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és a kerettantervek meghatároznak. Azt is kiemelték, hogy a változtatásokat szerintük széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, amely után számos beérkezett javaslat és észrevétel be is épült az érettségit szabályozó kormányrendeletbe. Ezzel szemben a releváns pedagógus szervezetek mind úgy nyilatkoztak, hogy velük nem történt egyeztetés, se a 2020-ban elkészült Nemzeti Alaptantervben meghatározott tartalmakról, se az érettségi követelményekben beálló változásokról. A 2020-as NAT-ot rengeteg szakmai kritikai érte, többek között azért, mert növeli a tananyag mennyiségét. A Belügyminisztérium mégis úgy tartja, hogy a módosított NAT valamennyi tantárgya esetében csökkent a tananyag, és ebből következően az érettségi vizsgatárgyak követelményei szintén csökkentek.

Emellett a tárca részéről arra is felhívták a figyelmünket, hogy a tavaszi vizsgaidőszak módosított követelményei már évek óta közismertek, a felkészüléshez szükséges, megújított taneszközök pedig mindenkinek időben a rendelkezésére bocsátották. Valóban, az érettségit meghatározó tartalmak már régebben elkészültek, csak egyáltalán nem veszik számításba a megelőző több évtizedes szakmai folyamatot, amely során a poroszos vizsgából egy korszerűbbet kovácsoltak. Abban ugyanis három, lapunk által megszólaltatott megkérdezett szakértő egyetért, hogy a módosított követelmények súlyos visszalépést jelentenek a korábbi érettségikhez képest, és ezzel nemcsak a vizsgázást, de az egész magyar oktatást is nagyban befolyásolják.

A rekorder adós tankerület gazdasági vezetőjét vették őrizetbe

Bár a kormány tavaly decemberben mintegy 1800 millió forintot biztosított adósságaik rendezésére, számos tankerület már januárban újabb tartozásokat halmozott – írja a Népszava Magyar Államkincstár kimutatására hivatkozva.

Januárban a 60-ból 26 tankerületi központnak volt lejárt adóssága. A legtöbb tartozása (összesen 340 millió forint) a Belső-Pesti Tankerületi Központnak volt, amelynek gazdasági vezetőjét a minap letartóztatták korrupciós bűncselekmények miatt. Második a mátészalkai központ (193 millió forint), harmadik a váci (177 millió forint) lett.

Februárra több tankerület rendezte, lefaragta tartozását, az összes adósságállomány 1599 millió forint volt. Ugyanakkor a kaposvári központ tartozása egy hónap alatt nulláról 154 millióra, a békéscsabaié 39 millióról 155 millió forintra nőtt. A rekorder – 336 millióval – maradt a Belső-Pesti Tankerületi Központ, amelynek gazdasági vezetője közbeszerzési eljárásokat manipulált, a fiktív számlákat állíttatott ki, így több tízmillió forinthoz juthatott.

A kert, ahol értelmet nyer az írás, az olvasás, a számolás – farmalapú nevelési központ a Pilisben

A pilisi Almáskertben a felelősségvállalást állatgondozással tanítják, a figyelmet favágással fejlesztik, az ebédhez való zöldségek pedig jól jönnek a matekozáshoz. A felnőttek tevékenységeibe bevont gyerekek szívesebben tanulnak. Benéztünk a farmalapú nevelési központba.

Az Almáskertben nyugalom van, ez a piliscsabai kertben üldögélve azonnal feltűnik. Gigi, a kecske önfeledten rágcsálja a fát, Koller Ferenc és Levente az Almáskert mesterei éppen fűrészelnek. A csodaszép csűr is Ferenc és a szülők munkáját dicséri. Itt találkozom Rostás Eszterrel, a Farmalapú Nevelésért Egyesület elnökével és Hajtó Dénessel, az egyik szülővel, akinek több gyereke is az Almáskertbe jár. Az Almáskert egy iskola melletti kiegészítő nevelési helyszín, az ide járó gyerekek többsége amúgy Waldorf-iskolákban tanul, de a Waldorf rugalmassága megengedi, hogy az iskolaidő egy részét itt töltsék.

Tanulás és munka az Almáskertben. Fotó: Mohai Balázs

Nyilvánosságra hozták a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjait

Közzétette az Oktatási Hivatal (OH) a pedagógusok teljesítményértékelésének hivatalos szempontjait – írja az Eduline.

Az OH hangsúlyozza, a szakmai ajánlások a Belügyminisztériummal és a Klebelsberg Központtal egyeztetve, a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét is kikérve készültek el. A minél teljesebb körű információátadás érdekében a Hivatal az érintetteknek – a Pedagógiai Oktatási Központjai közreműködésével – országos felkészítő programsorozatot is szervez.”

Az általános iskolák számára nyilvánosságra hozott szakmai, módszertani ajánlás szerint a pedagógusokat olyan szempontok alapján kell majd értékelni, mint a(z)

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszférás munkavállók egy parlamenti döntés miatt

Idén jaunár 1-től élesítette az Országgyűlés azt a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett jogszabályt, mely szerint a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban. A törvény kimondja, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, köznevelésben foglalkoztatottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók és az adóhatósági dolgozók illetményéből a munkáltató szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Ennek alapján a tagdíjbeszedést maguknak az érdekképviseleteknek kell megszervezniük, amelynek hatásaként jelentős taglétszámcsökkenéssel lehet számolni.

A héten tizenkét közszférában aktív érdekképviselet – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra legnagyobb szakszervezetei – a héten az Alkotmánybíróság előtt támadták meg a jogszabályt.

Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”?

The post Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”? first appeared on 24.hu.

Oktatás: Pintér Sándor ősztől élesíti hűségpontjait

Megjelent a Magyar Közlönyben az oktatásért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről, amely érvényes tanárra, igazgatóra egyaránt. A tanárt az igazgató (főigazgató), őt pedig az iskola fenntartójánek képviselője értékeli évente a  szeptember 1-jétől a tanítási év végéig nyújtott teljesítménye alapján.

A teljesítmény értékelésére 100 pont adható. A pedagógusoknál ez úgy áll össze, hogy a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulásáért 8-8 pont, a hét értékelési szempont alapján 76 pont adható. Az igazgatók a négy, személyre szabott teljesítménycélért 40, a hét értékelési szempont alapján 60 pontot kaphatnak. Az értékelésnél kiemelkedő az, aki eléri a 80 pontot, átlagos az 50 pontos, fejlesztendő, akinek teljesítménye 50 pont alatti.

A rendelet szerint a teljesítményértékelés után a vezető a teljesítményszintek szerint

Így ne értsük félre a konzervatív oktatást

Constantinovits Milán a Mathias Corvinus Collegium szakmai főigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Örvendetes fejlemény, hogy a közbeszédet eddig jobbára az aktuálpolitika szintjén megmozgató oktatásügyi diskurzus új lendületet nyert az elmúlt hetekben. Legalábbis a Mathias Corvinus Collegium (MCC) oktatási szakembereinek megnyilvánulásait övező kritikus reakciók erről tanúskodnak. Az ugyanakkor már kevésbé örömteli, hogy a tehetséggondozó intézmény oktatási jövőképét érintő bírálatok jó részét átitatja az az ideologikus elfogultság, ami a szerzők politikai affilációjából és/vagy az MCC-vel szembeni érzelmi alapú elfogultságból erednek.

A legnagyobb médiavihart az MCC szakembereinek a konzervatív oktatásról tett kijelentései generálták, azonban mintha e terminust szándékoltan félreértenék a kritikus megszólalok. A téves interpretációk egyfelől aktuálpolitikai töltetet tulajdonítanak a konzervatív oktatás fogalmának, másfelől némileg erőltetetten anakronisztikusságot olvasnak ki belőle. Érdemes ezért néhány alapvetésre koncentrálva tisztázni, hogy az MCC milyen legitimációval közelít az oktatás múltjához és jelenéhez, milyen ideálisnak gondolt oktatási jövőképet vázol fel, és azt is, hogy miért mozognak gyakran légüres térben az eddig megjelent kritikai írások.

A legjobb kezdőfizetést nem a legnépszerűbb egyetemi szak biztosítja – mutatjuk, melyik melyik

A Diplomás Pályakövetési Rendszerből kiderül, melyek a legnépszerűbb szakok a felsőoktatásban, és az is, hogy melyik fizet legjobban a diplomaszerzés után közvetlenül. Annyi biztos: e kettő nem ugyanaz.

Mit mutat a rendszer? A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2010 óta gyűjt adatokat a frissdiplomások státuszáról és munkaerőpiaci helyzetéről. A legfrissebb adatok szerint jelentősen eltér a legnépszerűbb szakok top tízes listájának sorrendje a jelentkezési számok, illetve a legmagasabb kezdőfizetések tekintetében: legkedveltebb szak csak az ötödik legnagyobb kezdőfizetéssel kecsegtet, a kezdőket legbusásabban javadalmazó munkához kapcsolódó szak viszont csak az utolsó a jelentkezések top tízes listáján – írja a Világgazdaság.

Mik a legnépszerűbb szakok? Az első helyre történő jelentkezések szerint a legkedveltebb a gazdálkodás és menedzsment, amit idén 6801-en jelöltek meg elsőnek. Ilyen diplomával a legutóbbi, 2023-as adatok szerint a várható bruttó kezdőfizetés 488 035 forint – ami viszont nincs feleannyi sem, mint az általános orvosoknál mért 1 060 541 forint. Mégis csupán 2428-an jelölték meg elsőként ezt a képzést, ami a tizedik helyre elég. A második és harmadik legnépszerűbb szak a pszichológia és a jogászképzés, melyek kezdő fizetése 375 675, illetve 399 444 forint.

Kutató: Kasztrendszerként működik már az oktatás

A Népszavának az oktatáskutató illúziónak nevezi, hogy az egyházak azt hiszik, jár nekik az oktatásban a két világháború között betöltött szerepük helyreállítása. Radó Péter azt mondja, a Fidesz 2010 óta egyre több iskola fenntartását adja át azoknak az egyházaknak, amelyek politikai szövetségesei. Ezért lett a középiskolai, főleg a gimnáziumi oktatásban az egyházaknak döbbenetesen nagy a súlya. A gimnazisták durván egynegyede már egyházi középiskolába jár.

Ez a folyamat einstand-logika alapján működik, ha egy egyház rámutat egy középiskolára, nagy eséllyel meg is kapja.

Vannak ugyanakkor a fenntartóváltásnak más motivációi is, de ezekben az esetekben is közös, hogy

Jilly Viktor: Heti 24 óra? Mission impossible!

A heti 24 kötelező tanítási óra több, mint hiba: ez bűn! Bűn, mert lehetetlenné teszi, hogy színvonalas oktatást kapjanak a diákok. Bűn, mert a kiégés felé taszítja a lelkiismeretes tanárokat – írja az angoltanár, aki országos ismertséget szerzett tévés tanításaival, tavaly pedig lapunk hasábjain közölt nagy hullámokat vető véleménycikket. Itt a folytatás.

Tanárper: a Kölcsey igazgatója szerint a tankerület vezetője azt mondta, ő csak teszi a dolgát a felülről kapott instrukció szerint

Folytatódott a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt, 2023-ban rendkívüli felmentéssel kirúgott tanárának pere, akiket a pedagógusok polgári engedetlenségi akcióinak idején menesztett az iskola fenntartója, a Belső-pesti tankerület. A bíróságon tanúként hallgatták ki az iskola igazgatóját, Fazekas Csabát és helyettesét, Bogdán Viktóriát, írja a 444.

Marosi Beatrix, a tankerület vezetője a szabályos idézés ellenére sem jelent meg a tárgyalóteremben.

Az ügyvédje szerint Marosi beteg, ám mikor a bíró azt kérdezte, hol van az erről szóló igazolás, az ügyvéd azt mondta, hogy azt majd utólag fogja hozni, mire a bíró közölte, hogy azt előre kell benyújtani. Emlékezetes, hogy a tankerület vezetőjét tavaly ősszel is meghallgatta a bíróság, aki akkor nem tudta elmondani, hogy a pedagógusok milyen célból folytattak polgári engedetlenséget, és azt sem tudta megindokolni, hogy az abban résztvevő tanárok közül miért pont az érintett öt illetőt rúgta ki.

A kormányzat házalói: oktatási porszívóügynökök, szakértő szendvicsember

A szerző oktatáskutató. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Az Orbán-kormányok oktatással kapcsolatos működése az eddigi tizennégy év alapján tulajdonképpen egyszerűen leírható. Politikai és gazdasági érdekeik alapján megállapítanak egy számukra hasznos lépést (mellőzve minden szakmai, demokratikus egyeztetést az érintettekkel), majd salátatörvényekbe, a hajnali Közlönybe beledugják. Mikor kiderül – minél később, annál jobb -, határozottan, gyakran megbántva azt ismételgetik, hogy mindez a gyermekek érdekeit szolgálja (például itt és itt). Hogy hogyan, azt ritkán részletezik, ha mégis, az egyszerűen nem elfogadható. Ha ezt az Alkotmánybíróság mondja ki, sem történik változás.

De most úgy tűnik, módszert váltanak.

„Nagyobb titoktartás övezi, mint annak idején az atombomba fejlesztését” – a 80 éves Falus Iván oktatási reformról, tanári pályáról

Nincs olyan pedagógus, aki ne tanult volna tizenöt könyve valamelyikéből. A 80 éves Falus Iván egyértelműen a pedagógusképzés doyenje, akit nemcsak a pályájáról, de arról is kérdeztünk: miért volt olyan sok tanár a 60-as években, min buknak el rendre az oktatási reformok hazánkban, milyen része volt a sokat kárhoztatott Hoffmann-féle életpályamodell kialakításában, és hogy mit tud a nagy titkolózás övezte új pedagógusképzési modellről. Nagyinterjú.

Kasztrendszer kialakulásához vezet az oktatási egész pályás letámadás

Ercse Kriszta oktatáskutató, interkulturális szakértő, jelenleg az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, a Civil Közoktatási Platform szóvivője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

Ha valaki nem foglalkozik különösebben oktatási kérdésekkel, valószínűleg most akkor is meglepődött: géppuskatűz-jelleggel érkeznek a hírek arról, hogy különböző felsőoktatási intézmények igyekeznek ellenállhatatlan ajánlatokat tenni általános és középfokú oktatási intézményeknek. Azaz nagyon szívesen átveszik az intézmény fenntartását.

Gyanús

A katolikus főiskola kutatása is aggódik a magyar oktatási rendszer minősége miatt

A 15 éves diákok olvasási-szövegértési és matematikai képességeit mérő, nemzetközi PISA-felmérésen a magyar diákok évek óta rosszul teljesítenek. A legutóbbi, 2022-es felmérésből kiderült, hogy a tanulók 27 százaléka funkcionális analfabéta – ők azok, akik az alapvető, a hétköznapi életben használt szövegtípusokat sem tudják értelmezni. A tanulók szövegértési nehézségei már az alsó tagozat végén tetten érhetők, ám

a segítségre szoruló gyerekek kétharmada nem kap megfelelő szaksegítséget

– véli dr. Sipos Zsóka gyógypedagógus és logopédus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Neveléstudományi Tanszékének főiskolai docense.