via 24.hu => eredeti post link
Ezerkilencszáz-kilencven-valahány, Diáksziget
Vagy már Pepsi-sziget, de még semmiképp sem Sziget Fesztivál. Sokadik nap, késő este. Érces-karcos hangon énekelt Doors-szám szűrődik ki a Rock sátorból. Vagy Blues színpadról. Bemegyünk. A színpadon négy rockzenész, nem fiatalok, van köztük, aki ránézésre már a nyugdíjkorhatárhoz közelít. A csurig megtelt sátor közönsége minden szám után kórusban üvölt: „Állat!”. A frontember, egy elöl erősen kopaszodó, hátul hosszú ősz hajat viselő, szemüveges, korához képest – meg úgy általában is – döbbenetesen kigyúrt fazon ilyenkor visszakiabál: „Anyád!”. A heveder alig éri át a bodybuilder felsőtestet, de ahhoz azért elég hosszú, hogy a frontember a tarkója mögé tegye a gitárt, és úgy szólózzon. Egy másik számnál (sör)hastáncot lejt a rövidke atlétájában. Ilyen körülmények között ismertem meg a Tengs-Lengs együttest.
2023. márciusa, Budapest, Örs vezér tér, egy söröző terasza