Best WordPress Hosting
 

Valóban soviniszta volt Navalnij, ahogy Orbán állítja?

Ülve maradtak a kormánypárti parlamenti képviselők – hasonlóan a Mi Hazánk politikusaihoz – az Alekszej Navalnij emlékére Tordai Bence párbeszédes képviselő által kezdeményezett egyperces néma csend alatt hétfőn az Országgyűlésben. „Sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet” – magyarázta aztán Orbán Viktor miniszterelnök a fideszes álláspontot.

Navalnij, a Putyin-rezsim legismertebb és legélesebb hangú kritikusa február 16-én halt meg egy korábban gulágként működő, sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves fegyházbüntetését töltötte. Halála körül sok a bizonytalanság, és egyelőre nem világos, miért akarhatta épp most tevőlegesen meggyilkolni az orosz politikai vezetés.

Az Európai Unió 27 tagországának állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei közül 26-an szólaltak meg nyilvánosan az ügyben (még Robert Fico is Navalnij halálának kivizsgálását sürgette), a legtöbben Vlagyimir Putyint nevezve meg felelősként az ellenzéki vezető haláláért. Csak a magyar kormánynak nem volt mondanivalója az ügyben. Egyedül Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke tett közzé egy szűkszavú Facebook-bejegyzést az alábbi szöveggel: „Navalnij halála korunk botránya! Isten nyugosztalja!” A Népszavának erről később azt nyilatkozta, Navalnij korábbi nézetei ellenére fontosnak tartotta kinyilvánítani a véleményét.

Kiadták Navalnij holttestét az édesanyjának

Kiadták Alekszej Navalnij börtönben meghalt orosz ellenzéki politikus holttestét az anyjának – közölte szombaton az X mikroblog portálon Kira Jarmis, a néhai politikus szóvivője, aki arról is írt, hogy egyelőre nem tudni, „a hatóságok megakadályozzák-e, hogy a temetést a család kívánsága szerint tartsák meg, úgy, ahogyan Alekszej megérdemli”.

Navalnij családja és a munkatársai egy hete követelik a február 16-án egy szibériai büntetőtáborban meghalt 47 éves ellenzéki politikus holttestének kiadását. A politikus anyja, Ljudmila Navalnaja, aki fia haláláról értesülve azonnal a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található börtönhöz utazott, jelenleg a közeli Szalehard városban tartózkodik – tette hozzá a szóvivő.

Megfigyelők szerint ha nyilvános temetést tartanak, azon az elhunyt politikus számos támogatója részt venne, és zavaró lenne az elnökválasztásra készülő Vlagyimir Putyin rendszere számára. A választás május 15. és 17. között esedékes.

Nincs rá logikus magyarázat, hogy miért pont most akarták megölni Navalnijt, de nehéz Putyin fejével gondolkodni

Február 16-án életét vesztette Alekszej Navalnij, aki a nemzetközi nyilvánosságban egyet jelentett az orosz ellenzékiséggel. Vlagyimir Putyin rendszerének legismertebb és legélesebb hangú kritikusa hosszú ideje van a hatalom célkeresztjében. 2020 augusztusában a hírhedt novicsok idegméreggel törtek az életére, ezt követően hetekre mesterséges kómába került. Berlini lábadozása, majd felépülése után tudatosan választotta a mártíromságot. 2021 januárjában azért tért vissza hazájába, mert meggyőződése volt, hogy emigrációból nem lehet változást elérni Oroszországban. Az azóta eltelt bő három évet a Putyin-rendszer politikai foglyaként töltötte különböző börtönökben, egyre nyomorúságosabb körülmények között.

A rezsim legelszántabb ellenfelét egy korábban Gulág-táborként működő, sarkvidéki börtönben érte a halál, ahol 19 éves fegyházbüntetését töltötte.

Sűrűsödnek a gyanús körülmények Navalnij halála körül

Van történelmi példa a korlátozott NATO-tagságra, ami megoldást hozhatna Ukrajnának

A 2019-ben megválasztott ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt is megdöbbentette, hogy 2022. február 24-én megindultak az orosz tankok, hadihajók, lövész-gyalogosok és deszantosok Kijev, Mariupol, Harkiv, Zaporizzsja és Herszon ellen. A támadás okozta meglepetés – az amerikai hírszerzés hiába figyelmeztette Ukrajnát, Zelenszkijék maguk sem hitték, hogy bekövetkezik az invázió – nemcsak Kijevet sokkolta, még Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai „főfelelőse” sem hitt az amerikai hírszerzés értesüléseinek.

A magyar vezetés álláspontjára abból következtethetünk, amit a budapesti lengyel nagykövet egy lapunknak adott korábbi nyilatkozatában mondott. E szerint még 2021 végén személyesen Mateusz Morawiecki lengyel konzervatív miniszterelnök figyelmeztette a magyar kormányt az orosz támadás veszélyére, de az események menetéből láthattuk, hogy a budapesti politika ezt hitetlenkedve fogadta. Talán Orbán Viktor 2022. február 1-jei moszkvai „békemissziója” volt a magyar politika leglátványosabb kudarca. A Fidesz-vezetés „zavarának” tudható be az is, hogy a 24-ei támadást követő napokban Ukrajna mellé állt a magyar kormány. Az Orbán-kabinet Moszkva álláspontját támogató retorikájáról ekkor még nem beszélhettünk, legfeljebb a nem sokkal később kitalált propagandaeszközről, az újabb választási sikert is megalapozó „stratégiai nyugalomról”.

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatója Moszkvában 2022. február 1-jén.

A lengyel elnök a NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Ukrajna megtámadásának évfordulóján

A NATO védelmi erőfeszítéseinek növelésére szólított fel Andrzej Duda lengyel elnök abban a beszédben, amelyet pénteken, Ukrajna megtámadásának második évfordulója alkalmából az X felületen tett közzé.

A videofelvétel formájában elhangzott, angol nyelvű beszédben a lengyel államfő felidézte: az Ukrajna ellen intézett orosz agresszió előestéjén, 2022. február 23-án Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt Kijevbe látogatott, hogy támogatásukat fejezzék ki Ukrajnának.

Ebben a tekintetben semmi sem változott, Lengyelország támogatta, támogatja és támogatni fogja az Ukrajna szabadságáért folytatott harcot

Az orosz ENSZ-képviselő szerint nincsenek megszállt ukrán területek, csak orosz régiók

Ukrajnának nincsenek ideiglenesen megszállt területei, léteznek az oroszországi Krím, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók – jelentette ki pénteken Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezet közgyűlésén.

A tény az, hogy Ukrajnának nem léteznek ideiglenesen megszállt területei, de vannak orosz régiók: a Krím, amellyel az újraegyesítés tizedik évfordulóját fogjuk ünnepelni márciusban, valamint a törvényes népakaratnyilvánítást követően csatlakozó Luhanszki és Donyecki köztársaságok, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék

– hangsúlyozta az orosz diplomata.

A lengyel határhoz utazott az ukrán kormány; új ellenőrzőpont nyílik a magyar határon

Kihelyezett ülést tartott pénteken az ukrán kormány a nyugat-ukrajnai Lvivben (Lemberg), a kabinet tagjai elsősorban az ukrán gabonaexport ellen tüntető lengyel gazdák által a két ország között létesített határzár feloldásának lehetőségét vitatták meg – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.

Az ülés befejeztével Smihal vezetésével ukrán küldöttség utazott a lengyel határra, hogy a lengyel kormány tagjaival találkozzon, akik azonban nem érkeztek oda.

Ukrajna elnökének megbízásából ma a lvivi régióban dolgozunk. A kulcskérdések között szerepel a határblokád helyzete. Világos lépéseket és konkrét javaslatokat készítünk elő

Az orosz nagykövetség utcáját nevezhetik el Navalnijról Hollandiában

Hollandiában több mint 65 ezren írták alá azt a petíciót, amely azt kezdeményezi, hogy a hágai orosz nagykövetségnek otthont adó utcát nevezzék el Alekszej Navalnijról, sarkvidéki börtönében a múlt héten tisztázatlan körülmények közt elhunyt orosz ellenzéki politikusról – írta a Dutchnews hírportál pénteken.

A hágai utca jelenleg Andries Bicker nevét viseli, aki a 17. században prominens politikai szerepet töltött be Hollandiában, fél évszázadon át Amszterdam polgármestere volt, és a Moszkvai Fejedelemséggel folytatott prémkereskedelemből gazdagodott meg. A petíció célja a kezdeményezés szervezője. Lisa Hollman szerint az, hogy „üzenetet küldjön Moszkvának, hogy Navalnij befolyása a halála után sem szűnik meg.”

A Hart voor Den Haag nevű helyi párt már 2022-ben is felvetette ezt az ötletet a hágai városi tanácsnál, miután Navalnij egy mérgezéses támadást túlélve Németországból visszatért Oroszországba.

Az oroszok ultimátumot adtak Navalnij anyjának, hogy ha nem engedik titokban eltemetni a fiát, akkor a börtön területén fogják

Az orosz hatóságok pénteken közölték a börtönben meghalt Alekszej Navalnij anyjával, hogy a fegyintézet területén fogják eltemetni fiát, hacsak három órán belül nem egyezik bele abba, hogy nem nyilvános temetésen helyezzék őt örök nyugalomra – közölte Kira Jarmis, a néhai orosz ellenzéki vezető szóvivője az X-en.

Az orosz ellenzéki politikus múlt hét pénteken, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. Halálhíre nemzetközi felháborodást váltott ki, számos ország bekérette a helyi orosz nagykövetet.

Alekszej Navalnij anyja, Ljudmila Navalnaja, aki a helyszínen tartózkodik, napok óta követeli fia holttestének kiadását, hogy méltó módon barátai, családja és hívei körében temethessék el őt.

Magas szintű békekonferenciát szervez Svájc az ukrajnai háborúval kapcsolatban

Ukrajna kérésére magas szintű békekonferenciát kíván szervezni Svájc idén nyárra – számolt be a Reuters. Ezt Ignazio Cassis svájci külügyminiszter jelentette be az ENSZ közgyűlésén. „Ezért szeretném megragadni az alkalmat, hogy felkérjem az összes nemzetet, hogy működjenek együtt közös célunk érdekében” – mondta Cassis.

Ukrajna a háborús fáradtság jelei közepette igyekszik támogatást gyűjteni Volodimir Zelenszkij elnök 10 pontos béketervének, úgy, hogy a frontvonalak nagyrészt változatlanok, és a gázai Izrael-Hamász háború egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

Zelenszkij béketerve Ukrajna területi integritásának helyreállítását, az összes orosz csapat kivonását, az élelmiszer- és energiaellátás védelmét, a nukleáris biztonságot, valamint az összes hadifogoly szabadon bocsátását irányozza elő.

Az ukrán parlament megszavazta a sorkatonák leszerelését

Az ukrán parlament megszavazta pénteken azt a törvényjavaslatot, amely rendelkezik a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Közlése szerint az előterjesztést 319 képviselő támogatta – a jogszabály elfogadásához legalább 226 szavazat kellett. Zseleznyak kiemelte: ezzel a törvényhozás engedélyt adott az elnöknek arra, hogy rendeletben bocsássa el, és vegye tartalékos állományba a még szolgálatot teljesítő sorkatonákat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot a sorkatonák tartalékos állományba helyezéséről. Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő ismertetése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiket a hadiállapot bevezetése előtt soroztak be, és azóta lejárt a katonai szolgálatuk, de azt határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.

Hamarosan Kijevbe látogathat Ferenc pápa

Andrij Juras, Ukrajna Szentszéknél akkreditált nagykövete pénteken az olasz televízióban kijelentette: véleménye szerint Ferenc pápa hamarosan látogatást tesz Kijevbe.

Hiszem, hogy erre a látogatásra hamarosan sor kerülhet. Újra meg újra megismételjük a meghívást. Legutóbbi nyilatkozatunkban is ismét kifejeztük azon vágyunkat, hogy hazánkban találkozhassunk a Szentatyával

mondta Juras a Sky TG24 olasz hírcsatornának nyilatkozva, hozzátéve; „tudomásunk szerint a pápa előbb-utóbb bejelenti, hogy kész a látogatásra, ami Ukrajna számára rendkívül fontos lenne”.

37 csapást mért Ukrajnára az orosz hadsereg

Harminchét csoportos csapást mért ukrán katonai célpontokra a múlt héten az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, légi indítású precíziós fegyverekkel és drónokkal – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a támadások hadiipari létesítmények, katonai repülőterek infrastruktúrája, arzenálok és üzemanyagbázisok, valamint alakulatok és külföldi „zsoldosok” telepítési pontjai ellen irányultak, és az összes kijelölt létesítményt találat érte. A február 17. és 23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés Avgyijivka, Krinki és Pobjeda bevételéről, valamint gyakorlatilag minden frontszakaszról előrenyomulásról számolt be.

A minisztérium tájékoztatása értelmében az orosz erők öt frontszakaszon 83 ellentámadást és támadást vertek vissza, a legtöbb, szám szerint 39 ukrán roham az avgyijivkai frontszakaszon hiúsult meg. Az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén több mint 7500 katonát veszített, akik közül a legtöbben – több mint 2900-an – az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Ukrajna új ellentámadásra készül – állítja Zelenszkij

Ukrajna 2024-ben nemcsak védekezik az országot támadó orosz hadsereg ellen, hanem új ellentámadást is készít elő – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a FoxNews amerikai hírtelevíziónak az ukrajnai frontvonal közelében adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken szemlézett.

Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.

A védekezés az első számú feladat. Folytatjuk sikeres műveleteinket a Fekete-tengeren. Nem megyek bele a részletekbe, de lesznek meglepetések az oroszoknak

Ukrajna új ellentámadásra készül – állítja Zelenszkij

Ukrajna 2024-ben nemcsak védekezik az országot támadó orosz hadsereg ellen, hanem új ellentámadást is készít elő – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a FoxNews amerikai hírtelevíziónak az ukrajnai frontvonal közelében adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken szemlézett.

Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.

A védekezés az első számú feladat. Folytatjuk sikeres műveleteinket a Fekete-tengeren. Nem megyek bele a részletekbe, de lesznek meglepetések az oroszoknak

Moszkva ellenszankciókat vezetett be az Európai Unióval szemben

Oroszország újabb korlátozásokat vezetett be az Európai Unióval szemben, válaszul az ellene elfogadott újabb szankciócsomagra – közölte a külügyminisztérium.

Válaszul ezekre a barátságtalan intézkedésekre (a 13. szankciós listára) az orosz fél jelentősen kibővítette az európai intézmények és az EU-tagállamok azon képviselőinek listáját, akiknek (…) tilos belépniük államunk területére

közölte az orosz diplomáciai tárca a honlapján.

Ukrán repcemagot öntöttek a sínekre Lengyelországban

A lengyel rendőrség vizsgálja azt a pénteki incidenst, amelyben egy rakomány, Ukrajnából érkező repcemag ömlött ki a sínekre a lengyelországi dorohuski határátkelőhely közelében pénteken – írja a Reuters. Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a rakományt ismeretlenek rongálták meg, és meg kell találni a felelősöket.

Ewa Czyz, a chelmi rendőrség sajtószóvivője a Reutersnek megerősítette, hogy a rendőrség vizsgálja az esetet, mondta, de további részleteket nem közölt.

A Reuters emlékeztet, hogy gazdák Európa-szerte tüntetnek az Európai Unió éghajlatváltozás elleni intézkedései által rájuk rótt korlátozások, valamint az emelkedő költségek és a szerintük a külföldről, különösen Ukrajnából érkező termények miatt kialakult tisztességtelen verseny ellen.

A brazil elnökkel tárgyalt Ukrajnáról az orosz külügyminiszter

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki találkozóján az ukrajnai helyzetről tárgyalt Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnökkel – írja az orosz külügyminisztérium közlése alapján a Guardian.

„Luiz Inácio Lula da Silva elnök megismételte Brazília álláspontját az ukrajnai konfliktus megoldása mellett az összes fél jogos biztonsági aggályainak figyelembevételével, hangsúlyozva az egyoldalú kezdeményezések és ultimátumok hiábavalóságát” – állt a közleményben.

The post A brazil elnökkel tárgyalt Ukrajnáról az orosz külügyminiszter first appeared on 24.hu.

Cseh elnök szerint Ukrajna támogatása Csehországnak is érdeke

Az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna támogatásának folytatása Csehországnak is érdeke. Ezért nem szabad megengedni, hogy a demokratikus társadalmak belefáradjanak az ukrajnai fejleményekbe – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Prágában az MTI tudósítása szerint, amikor a Hradzsinban fogadta az ukrán menekültek képviselőit az orosz támadás kezdetének második évfordulója alkalmából.

 A cseh köztársasági elnök méltatta, hogy a Csehországba érkezett ukrán menekültek egyre nagyobb számban aktívan bekapcsolódnak az ország gazdasági életébe. „Azok a problémák, amelyekkel Ukrajna naponta szembesül, a pusztulás hatalmas méretei és az emberi tragédiák ezrei nem nyernek megoldást azzal, hogy behunyjuk előttük a szemünket, s úgy teszünk, mintha nem léteznének” – fejtette ki beszédében Petr Pavel. Úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásának folytatódnia kell. „És nemcsak az egyszerű szolidaritás elve alapján, hanem azért, mert szeretnénk, hogy Ukrajna népe is békés, biztonságos és stabil országban éljen” – szögezte le az államfő.

Petr Fiala cseh kormányfő évfordulós nyilatkozata szerint jelenleg mintegy 384 ezer ukrán menekült él Csehországban. Az elmúlt két év alatt több mint 590 ezer ukrán állampolgár kapott ideiglenes védettségi státuszt és támogatást Csehországban, ezek egy része azóta visszament Ukrajnába, vagy harmadik országba távozott. A Csehországban maradottak közel kétharmada nő, míg a gyermekek száma meghaladja a 93 ezret.

Cseh elnök szerint Ukrajna támogatása Csehországnak is érdeke

Az Oroszország indította háborúban védekező Ukrajna támogatásának folytatása Csehországnak is érdeke. Ezért nem szabad megengedni, hogy a demokratikus társadalmak belefáradjanak az ukrajnai fejleményekbe – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Prágában az MTI tudósítása szerint, amikor a Hradzsinban fogadta az ukrán menekültek képviselőit az orosz támadás kezdetének második évfordulója alkalmából.

 A cseh köztársasági elnök méltatta, hogy a Csehországba érkezett ukrán menekültek egyre nagyobb számban aktívan bekapcsolódnak az ország gazdasági életébe. „Azok a problémák, amelyekkel Ukrajna naponta szembesül, a pusztulás hatalmas méretei és az emberi tragédiák ezrei nem nyernek megoldást azzal, hogy behunyjuk előttük a szemünket, s úgy teszünk, mintha nem léteznének” – fejtette ki beszédében Petr Pavel. Úgy vélte, hogy Ukrajna támogatásának folytatódnia kell. „És nemcsak az egyszerű szolidaritás elve alapján, hanem azért, mert szeretnénk, hogy Ukrajna népe is békés, biztonságos és stabil országban éljen” – szögezte le az államfő.

Petr Fiala cseh kormányfő évfordulós nyilatkozata szerint jelenleg mintegy 384 ezer ukrán menekült él Csehországban. Az elmúlt két év alatt több mint 590 ezer ukrán állampolgár kapott ideiglenes védettségi státuszt és támogatást Csehországban, ezek egy része azóta visszament Ukrajnába, vagy harmadik országba távozott. A Csehországban maradottak közel kétharmada nő, míg a gyermekek száma meghaladja a 93 ezret.