Mintegy 40 hektárnyi letarolt nádas,
szinte az egész fertőrákosi tópart legyalulása,
több száz tonna beton elhelyezése,
Mintegy 40 hektárnyi letarolt nádas,
szinte az egész fertőrákosi tópart legyalulása,
több száz tonna beton elhelyezése,
Az első világháború után létrejött fegyveres szabadcsapatok az 1920-as évben mindinkább szembekerültek a kormányzat konszolidáló szándékával, így sokan a nyugati határszélre vonultak, mert itt még volt remény a trianoni békediktátum felülírására. Az osztrák nemzetgyűlés ugyanis – etnikai alapon – 1918 novemberében jelentette be igényét a nyugat-magyarországi területekre, melyet Burgenland néven, önálló tartományként akart elcsatolni Magyarországtól. Azon túl, hogy a közvéleményt felháborította, hogy egy másik vesztes állam hazánk kárára próbál terjeszkedni, a nyugati szervezkedést az is segítette, hogy Ausztria csekély katonai erővel rendelkezett – írja a Rubicon.hu.
A Kismartonba bemasírozó rongyosok hadoszlopa.
A nyugat-magyarországi harcokat közvetlenül megelőző esemény a fölöstömi osztrák fegyverraktár kirablása volt, amit Francia Kiss Mihály osztaga 1921. július 30-án hajtott végre. Az innen zsákmányolt 2000 lőfegyver adta később a Rongyos Gárda tűzerejének jelentős részét. 1921. augusztus 28-án aztán elérkezett Sopron átadásának a napja, Ostenburg-Moravek Gyula, a Nemzeti Hadsereg tisztje azonban megtagadta az engedelmességet, a Francia Kiss Mihály, Kaszala Károly és Maderspach Viktor vezette felkelők pedig
Keresetet nyújtott be az osztrák nemzeti bíróságnak egy ügyvédi iroda azért, mert szerintük uniós jogot sért az osztrák határátkelőknél a rendőrségi ellenőrzés, szúrta ki a Telex.
Az NZP Nagy Legal nemzetközi ügyvédi iroda a YouTube-ra feltöltött videója alatt azt írta, szerintük jogsértő, hogy a Somfalva és Ágfalva közötti határátkelőhelyen csak bizonyos autókat engednek át, őket is díjbeszedés után.
Mivel a határellenőrzés és a de facto határzár minket is akadályoz a munkánk normális ellátása során, az osztrák nemzeti bíróságok előtt is bepereltük mind a burgenlandi rendőrséget, mint a helyi önkormányzatot egyrészt a jogellenes állapot megszüntetésére, másrészt kártérítésre. Egyben kezdeményeztük a falu önkormányzati rendeletének a megsemmisítését az osztrák Alkotmánybíróság előtt