Best WordPress Hosting
 

Szabad Európa: El nem készült vasúti munkákat vehettek át Mészáros Lőrinc cégétől

Valótlan tartalmú, de legalábbis a kivitelezői szerződésnek nem megfelelő úgynevezett készre jelentési dokumentumok alapján vehette át az állam 2021 végén Mészáros Lőrinc cégétől a GSM-R vasúti fejlesztés optikai hálózatát több szakaszon is – a Szabad Európa szerint legalábbis erre utalnak a birtokukba jutott, illetve kiperelt dokumentumok és a részben nyilvánosan is elérhető információk.

A GSM-R fejlesztés lényege, hogy a fontosabb magyar vasútvonalak mentén a MÁV számára saját kommunikációs rendszert hoznak létre, amely növelheti a vasúti biztonságot. A rendszer kiépítésére még 2018-ban írtak ki közbeszerzést, ezt Mészáros Lőrinc cége, az R-KORD Kft. valamint az i-Cell Mobilsoft Zrt. konzorciuma nyerte meg. A beruházás eredeti értéke 58,85 milliárd forint lett volna, és részben uniós forrásból valósult volna meg a 2014–2021-es hétéves uniós költségvetés terhére. (Ezért nem volt mindegy, mikor fejezik be.) A beruházás végül késve, csökkentett műszaki tartalommal, a tervezetthez képest drágábban és eltérő finanszírozással valósult meg.

A cikk szerint az átadás-átvételi jegyzőkönyvek formátuma és az azokban tett megállapítások – az adott vonalszakasz nevének kivételével – teljesen ugyanazok. A lényeg: az R-KORD kijelenti, hogy az adott vonalszakaszon az optikai fejlesztést a követelményeknek megfelelően megvalósította, ezt pedig a független mérnök nyilatkozatban tanúsítja. Az átadás-átvételi jegyzőkönyveket megelőzi a készre jelentés – ezeket perelte ki a lap, és azt írják, hogy a keletkezési dátumok alapján érdekes körülményekre derült fény. A Szabad Európa információi szerint az átadott infrastruktúra több esetben még egyszerűen nem volt olyan állapotban, hogy el lehessen végezni a megfelelő optikai méréseket, és ezzel készre jelenteni az adott szakaszt. Több példát is hoznak arra, hogy hol, melyik beruházási szakaszokon érték tetten ezt a jelenséget, de más olyan műszaki, kivitelezési anomáliákat is említenek, amelyek szintén arra utalnak, hogy a teljesítés nem feltétlenül realizálódhatott akkor, amikor azt jelentették, elfogadták, kifizették.

Bérlakásokat épít a magyar milliárdosok cége – Nagy-Britanniában 

A Futó-családhoz köthető, a hazai piac vezető ingatlanberuházója, a Cordia Nagy-Britanniában terjeszkedik és elindította első, közel 150 lakásos bárlakás fejlesztési projektjét.

Mi történt? A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia megkezdte első nagy-britanniai bérlakás-építési (BTR, build-to-rent) projektjének kivitelezési munkálatait. A 148 lakásból álló, The Lampworks néven futó fejlesztés Birmingham történelmi városrészében, a Jewellery Quarterben épül. A több mint 200 műemléki épületet felvonultató negyed manapság is fontos gazdasági szerepet tölt be, hiszen ez adja az Egyesült Királyság ékszerkészítő iparának 40 százalékát.

Milyen lakásokat építenek? A lakóházban egy, két és három hálószobás otthonokat alakítanak ki.

A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?

Románia hivatalosan is lehagyta Magyarországot, amelynek lakossága a második legszegényebb az Európai Unióban, így fényévekre vagyunk a román jóléttől. „Bezzeg Románia” nem előzte le Magyarországot, és hiába a növekedés, még a románok is azt mondják, hogy Románia még mindig szegényebb, mint Magyarország.

Ha valaki csak a magyar sajtóban megjelent – a fentiekhez hasonló tartalmú – címek alapján akarna képbe kerülni Románia és Magyarország gazdasági fejlődésének elmúlt éveivel kapcsolatban, nehéz dolga lenne. De még a részletesebb elemzések alapján sem teljesen egyértelmű, hogy milyen tanulságai vannak a két leggyakrabban idézett adat alakulásának, tehát hogy Románia egy főre jutó GDP-je tavaly megelőzte Magyarországét, miközben tényleges egyéni fogyasztás (actual individual consumption – AIC) alapján az uniós lista aljáról tíz év alatt középmezőnybe került, és a magyar adatnál 2022-ben csak a bolgár volt gyengébb.

Mivel nem is célszerű egy-egy adat alapján dönteni arról, hogy melyik ország szegényebb vagy gazdagabb, ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy miből származik a két mutatószámban tapasztalható eltérés a két ország között, és hogy ezek mit árulnak el a közeljövőbeli gazdasági kilátásaikról. Mielőtt azonban ezekre rátérnénk, nézzük meg részletesebben is az adatok alakulását, és hogy egyáltalán mit jelentenek ezek a mutatószámok.

Na vajon hogyan döntött az Országgyűlés: megépülhet a mini-Dubaj?

A javaslatot, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást is tartalmazza, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be.

Mi történt? A parlament 134 igen szavazat, 43 nem szavazat és hat tartózkodás mellett kedden elfogadta az Egyesült Arab Emírségek kormányával kötött gazdasági együttműködésről szóló megállapodást kedden, amely a rákosrendezői pályaudvar területén megvalósuló úgynevezett mini-Dubaj-beruházást is tartalmazza. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 28-án nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely az elhíresült beruházást érinti, így nem nagy meglepetés a parlamenti döntés.

De mit jelent mindez? Nemzetközi egyezmény szintjére emelte ezzel a magyar Országgyűlés a korábbi kormánydöntést. Az arab befektetők projektjét egy 15 évre szóló szerződés keretében az Orbán-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, és vállalta, hogy 800 millió euró (310 milliárd forint) erejéig infrastrukturális beruházásokat valósít meg a területen, és ezen túlmenően vállalta a terület megtisztítását is, az ott élők és a cégek kiköltöztetését, valamint a terület kármentesítését.

Vajon ki építheti meg a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon?

A kormány befagyasztott 700 milliárdnyi beruházást, de az EU-s pénzeknek hála Mohácson megkezdődhet az új Duna-híd építése. Szíjj László cége adta be a legolcsóbb ajánlatot, ők dolgoznak a kalocsai-paksi Duna-hídon is, ami nyárra készülhet el.

Mi történt? Kihirdették a győztest, ki építheti meg az új Duna-hidat Mohácsnál. A beérkezett három ajánlatból a Duna Aszfalté volt a legalacsonyabb, nettó 294,96 milliárd forintért vállalták a beruházást. (A Swietelsky és a Strabag pályázott még a munkára.)

Mi épül? A 21. magyarországi Duna-híd 756 méter felszerkezeti hosszal készül el, három részes lesz: egy-egy ártéri híd és középen maga a mederhíd. 2×2 sávos autóút vezet majd át rajta és lesz külön kerékpárút is. A kivitelező a két partra összesen 40 kilométernyi utat épít még több körforgalommal és biciklis infrastruktúrával, a beruházás része, hogy összekötik a hidat az M6-os autópályával.

Brutális mennyiségű illegális hulladékot kell közpénzen elszállítani a leendő mini-Dubaj területéről

Magyar közpénzből tisztítják meg a területet, ahol aztán az arab befektetők álmodhatnak majd nagyot.

Mi történik? 2025 ősze előtt nemigen kezdődhetnek meg a rákosrendezői rozsdaövezetbe tervezett, ötmilliárd eurós beruházással megvalósuló irodanegyed építési munkái, derült ki a Népszava keddi cikkéből. Az Építési és Közlekedési Minisztérium felmérése szerint 190 ezer köbméter illegális hulladékot kell elszállítani a leendő Mini-Dubaj területéről, a kármentesítési tervek jövő őszre készülhetnek el.

Miért érdekes ez? Az arab befektetők projektjét egy 15 évre szóló szerződés keretében az Orbán-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, és vállalta, hogy 800 millió euró (310 milliárd forint) erejéig infrastrukturális beruházásokat valósít meg a területen, és ezen túlmenően vállalta a terület megtisztítását is, az ott élők és a cégek kiköltöztetését, valamint a terület kármentesítését.

Eltűnik a pesti belváros szokott módon gazdát váltó épületcsonkja – egy magába zárkózó utód kerül a helyére

Budapest belső kerületeiben az elmúlt években sorra tűntek el a földszintes és egyemeletes házak, ez a folyamat pedig nyilvánvaló módon a következő években sem áll meg, hiszen a számos esetben védettséget érdemlő, vagy egy egészségesebb befektetői hozzáállás esetén legalább részleteiben megmenthető XIX. és XX. századi épületek kis méretük miatt nehezen hoznának milliárdos bevételeket a gazdáiknak.

A helyzetet a Baross utca 40. példájához hasonlóan sokszor az udvari, különleges értéket nem képviselő (és sokszor később épült) szárnyak elbontása, majd a helyükre egy többszintes kortárs épület emelése, vagy az eredeti tömeget ügyesen kiegészítő szintráépítések a legtöbb esetben megoldanák, máskor azonban – főleg védelem híján – csak a teljes bontás marad.

Külön kategóriát képviselnek a témában a második világháború pusztításai miatt egy- vagy kétszintesre visszabontott bérházcsonkok, amik a negyvenes-ötvenes évek fordulójának gyors helyreállítási tempója, illetve a szocializmus évtizedeiben történt átalakítások miatt már rég elveszítették az esetlegesen megmaradt értékeiket. Ennek a csoportnak a legismertebb darabjai az Astoria sarkánál állt egykori Nemzeti Színház, valamint a hozzá kapcsolódó sarokbérház a metróépítés miatt eltűnt részei, illetve a Károly körút 2005-ben lebontott, majd azonnal parkkal helyettesített bazársorának elemei voltak, a belvárosban ezzel azonban nem vesztek ki végleg a csonkként túlélt háborús romok, az utóbbi helyszíntől néhány méterre ugyanis ott áll

Na, vajon melyik milliárdos építkezhet 33 milliárdért ott, ahol családokat tesznek utcára

Öntik a pénzt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) leendő központjára, a beruházási tendert a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerte.

Mi történt? A Magyar Hang bukkant a Közbeszerzési Értesítőben a hirdetményre, mely szerint április 15-én eredményt hirdettek az NKE beruházási tenderében. Ezt a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nyerte, két év alatt 33,78 milliárd forintért építheti fel az NKE új józsefvárosi képzési központját.

Mit építenek? A közszolgálati egyetem egy hatalmas épületet hoz létre a katasztrófavédelem speciális képzési központjának és a Nemzetbiztonsági Intézet egyes részlegeinek. A tervezett épület hétszintes lesz, hasznos alapterülete közel 28 ezer négyzetméter. A pincében rendezik be a tűzoltók gyakorlópályáit, sőt egy komplett gyakorló tűzoltó őrsöt is felállítanak. Lesz még „exclusive kert” is díszmedencével, rózsakerttel és gyümölcsfákkal.

Indul a gigafejlesztés a pesti Duna-parton, magyar milliárdosok építenek zöld városnegyedet

A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia az Újpesti-öböl partján, egy 14 hektáros, évtizedek óta elhanyagolt, rozsdaövezeti terület revitalizálásával hozza létre a Marina Cityt, hatalmas, autómentes övezettel és okosotthonokkal, óvodával és klubházzal.

Mit jelentettek be? A Cordia elindította legújabb, nagyszabású városnegyed-rehabilitációs fejlesztését Budapesten, a pesti Duna-parton.

Nagy számok. Gyakorlatilag egy teljesen új városnegyed jön létre itt, ha a beruházás befejeződik. Nézzük a projektet számokban:

Nagy fordulat a sikerágazatban, elkerülik Magyarországot az új befektetők

Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.

A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.

Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.

Tíz éve hitegetik a tulajdonosokat a Tisza-tó fővárosában, hogy lakóövezeti ingatlanjukba bevezetik az ivóvizet

Földúton zötyögünk Tiszafüreden a Tiszaikertsor úton, a zsákutca végén nyitva a kapu, Koncz Csaba és Herbert Katalin már várnak ránk a szépen gondozott kertjükben, a faházuk előtt. Kint hűvös kora tavaszi idő van, a fűtött faházban nyári hónapokat idéző meleg.

A nyugdíjas házaspár 2007-ben vette a földhivatali dokumentum szerint összközműves telket, amikor gyakorlatilag még nem volt ház Tiszaörvény ezen részén. Tiszaörvény egykor önálló község volt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, 1966 óta viszont már  a „Tisza-tó fővárosához” tartozik. Búzamező, szántó, gyümölcsös volt itt évtizedekkel ezelőtt, aztán egymás után épültek a házak, sőt, Katalin elmondása szerint az utóbbi pár évben ugrásszerűen megszaporodtak az építkezések. Érthető a növekvő kereslet, egy erdő mellett sétálunk el a Tisza-tó töltésére, 5 perc alatt már a víznél vagyunk, ide jár pecázni Csaba is. Ez a tó egyik legszebb üdülőövezete, az önkormányzat mégis mostohán kezeli – mondja Katalin a víz felé haladva.

Mohos Márton / 24.hu Tiszafüred.

Százmilliókért újítja fel egy négy hónapos, dolgozók nélküli cég a Stefánia úti palotát

Se dolgozók, se egy telefonszám.

Mi történt? A VáRo Bau Kft. nyerte el az egykori Magyar Földtani Intézet Stefánia úti palotájának felújítását – írja az rtl.hu. A cég tavaly november óta létezik, és egyetlen munkavállalója sincsen. Tulajdonosáról, Várpalotai Ronald Gyuláról semmilyen korábbi céges referenciát nem talált a lap. A cégnek honlapja és telefonszáma sincs.

Előzmények. Az rtl.hu megjegyzi, hogy 2022-ben, az országgyűlési választások előtt a kormány alapítványokba szervezte ki a közvagyont, és és létrehozta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), aminek elnökévé Bíró Marcellt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt államtitkárát nevezték ki. 2021-ben megszüntették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is, annak minden jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, így a Stefánia úti villát is átruházták Bíró hivatalára. A felújítási munkákra nyílt, nemzeti eljárást alkalmazták, erre akkor van lehetőség, ha az építési megbízás becsült értéke nem éri el 300 millió forintot.

A Wizz Air-pilóta légi felvételén látszik igazán, mennyire körbeépítették már a Balatont

Kaleszdorfer Gábor pilóta látványos fotói szomorú képet festenek a valóságról.

Mi történt? A Wizz Air pilótája még tavaly októberben 10-12 ezer méteres utazómagasságból lőtte a fotókat, amikor az utasszállítóval Romániából Londonba repülve elhaladtak Magyarország fölött. A Like Balatonnak elmondta, a fotókat eredetileg magáncélra készítette, de aztán felkapta őket a közösségi média.

A Balaton sziluettje // fotó: Kaleszdorfer Gábor

Óriási kormánytámogatást kapott a gödi Samsung egy „titokzatos” fejlesztésre

Tavaly december 14-én a Samsung SDI Magyarország Zrt. egy 67,810 milliárd forintos volumenű beruházása kapcsán összesen 13,867 milliárd forintnyi kormánytámogatásról írt alá szerződést – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) frissített 2023-as listájából, amely az egyedi kormánydöntéssel (EKD) adott támogatásokat összegzi.

Az akkumulátoripari vállalat beruházásának tevékenységi köre a következő: „új gyártósor létrehozása, stack technológiával”, míg a beruházás pontos helyszíne nem derül ki a dokumentumból. A Samsung SDI többletlétszám-vállalást nem tett a támogatás fejében.

Ezzel az összeggel a dél-koreai multicég kapta tavaly a legmagasabb összegű EKD-támogatást, fej-fej mellett a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-vel, amely pontosan ugyanekkora mértékű állami hozzájárulást kapott „meglévő gyártó létesítmények további egységgel történő bővítése” jogcímen. A különbség annyi, hogy a Mercedes esetében jóval nagyobb, 92,450 milliárd forintos fejlesztésről van szó, s ennek kevesebb mint egyhetedét állta a kormányzat. Eközben a Samsung SDI esetében

Aláírták a rákosrendezői ingatlanfejlesztés szerződését, a főváros kikéri a budapestiek véleményét

Szerdán aláírták az államközi szerződést a rákosrendezői ingatlanfejlesztésről, a fővárosi vezetés ezt ellenzi, és kikéri a fővárosiak véleményét a projektről.

Mi történt? Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten szerdán aláírták a szerződést a sajtóban mini- és maxi-Dubaj néven is futó rákosrendezői ingatlanfejlesztésről.

Ez alapján az Eagle Hills nevű ingatlanfejlesztő óriásvállalat 5 milliárd euró beruházással valósítana meg egy komplex, turisztikai, gazdasági, üzleti és sportfunkciókkal is rendelkező fejlesztési projektet a Rákosrendező pályaudvar környékén.

Nem túl hatékony a hazai építőipar, van-e megoldás?

Nem meglepő adatok kerültek napvilágra az ÉVOSZ, vagyis az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének legújabb felméréséből. Az EU-ban csak Bulgária előz meg minket hatékonytalanságban.

Mi történt? A Portfolio.hu által közölt felmérési eredmények alapján nagyjából 380 ezer munkavállaló dolgozik építkezéseken, ezzel foglalkoztatottak arányában az EU élvonalában vagyunk. Ám az egy építőipari munkavállalóra jutó beruházási érték alapján csak Bulgáriát előzzük a rangsorban.

Kontextus. 2023-ban területi szinten Budapest és Közép-Magyarország régiók kivételével jelentős visszaesés volt tapasztalható az építőipar volumenében, ágazati szinten pedig a lakás- és mélyépítési beruházások estek vissza, míg a logisztikai és ipari építmények területén bővülés történt. Összességében a bizonytalan gazdasági környezet és az egész szektort sújtó alapanyagár- és béremelkedés nehéz helyzetbe hozta az építési vállalkozásokat.

Szálloda lesz a visszaépülő Pénzügyminisztérium tervezőjének pesti bérpalotájából

A fővárosban szinte egymást érik egymást az értékes, helyi vagy műemléki védettséggel rendelkező, de rossz állapotú épületek, amelyek gyors megmenekülésére sokszor csak két esély látszik: irodaházzá vagy szállodává alakítják őket.

Az esetek egy részében a lakók kivásárlásával, máskor pedig az évek óta az ingatlanpiacon lévő komplett bérpaloták megvásárlásával befektetőkhöz kerülő házak az átalakulások következtében sokszor elveszítik a külső egységüket, így kis mértékben átalakulhat a homlokzatuk, vagy épp újabb szinteket emelnek rájuk, drasztikusan átírva a járókelők számára látható képet. Kivételek persze itt is akadnak: ehhez a nem túl népes sorhoz csatlakozhat a belváros szívében, a Szabadság tértől mindössze néhány lépésnyire álló

Kálmán Imre utca 17., ami rövidesen 84 szobás szállodaként válhat újra a belváros szerves részévé.

Soha még ekkora vasúti alagutat nem fúrtak Romániában

Elkezdődött az eddigi leghosszabb, összesen 6,9 kilométeres romániai vasúti alagút fúrása Ürmösön kedden – írta az economedia.ro című oldalra hivatkozva az MTI.

Az eddigi leghosszabb ilyen alagút a Brassó-Bodzaforduló vonalon, Keresztvárnál található, az 4,4 kilométer hosszú.

A most fúrni kezdett ürmösi alagút a Brassó-Segesvár vasútvonal Apáca és Kaca közti szakaszán lesz. Az alagútfúrás a vasútvonal korszerűsítésének része, amelynek eredményeként a jelenlegi 43 kilométeres nyomvonal 28 kilométerre csökken. Ehhez egy másik, 5 kilométeres alagutat is fúrnak majd Rákos község területén.

Új szabályok Brüsszelben: keresztülvághatják az Orbán-kormány beruházási terveit

Több mint egy évtizede példátlan esemény elé nézhet a magyar kormány az idén tavasszal, ugyanis az Európai Bizottság (EB) szinte borítékolhatóan túlzottdeficit-eljárást indít az ország ellen a magas államháztartási hiány miatt.

Az EB és az Európai Tanács február 9-én megállapodott az uniós költségvetési szabályok reformjáról, ennek nyomán újraélesítették a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami magában foglalja az 1990-es években létrehozott maastrichti keretrendszert. Bár a paktum jelentős módosításokon esett át, a tagállamok körében 2024-től újra érvényes az az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabály, hogy a GDP-arányos államadósságot 60 százalék alatti szinten, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3 százaléka alatt szükséges korlátozni.

Az EU tagállamainak pénzügyminiszterei még 2020 márciusában döntöttek úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése miatt nem kell alkalmazni a szigorú uniós költségvetési szabályokat. A keretrendszer felfüggesztését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt meghosszabbították, az idén azonban már nem marad fent tovább ez az ideiglenes intézkedés. Azaz mostantól az az ország, amelyik meghaladja referenciaértékeket, túlzottdeficit-eljárás elé nézhet. Ez több mint tíz EU-tagállamot érint majd, várhatóan a tavasz végétől. Közöttük lesz hazánk is, mivel 2023-ban jelentősen felülmúlta az előírt mértéket:

„Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot”

Innen nézve nem világos, miért kezdte hangosan követelni a jegybanki alapkamat csökkentésének gyorsítását az elmúlt hetekben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), beállva a sorba Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Parragh László MKIK-elnök mögé. A VOSZ főtitkára szerint ők nem támadni akarták a jegybankot (hozzátéve, hogy több kérdésben is szoktak egyeztetni a kormányzattal és a kamarával), az alapkamat nagyobb ütemű csökkentése pedig egy olyan általános jellegű bizalomerősítő üzenet, ami túlmutat a piaci kamatok alakulásán. Éppen ezért üdvözölte az adásunk rögzítése időpontjában érkezett hírt a 100 bázispontos kamatvágásról, amit mérsékelt gyorsításnak nevezett.

Perlusz László szerint jót tenne az üzletmenetnek, ha a tanács tartaná ezt a tempót, és a nyár elejére elérnénk az 5 százalékos alapkamat alá. Attól nem tart, hogy a forint megsínyli a gyorsított kamatcsökkentéseket, azt sem tartaná bajnak, ha az árfolyam közelítene a 400-as értékhez, ez szerinte közelebb állna az egyensúlyi szinthez, mint a 350-hez közelebbi árfolyam.

Ami az idei kilátásokat illeti, a háttérszámításaik szerint a gazdaság 3–4 százalékkal bővülhet, de a tavaly év végi megtorpanás miatt szerinte indokolt lenne az óvatosabb becslés. Két százalék alá nem jutunk, de a 4 százalék elérése sem tűnik egyszerűnek. Nagy elrugaszkodást a tavalyihoz képest mindenesetre még nem tapasztaltak az év első hónapjaiban. Ebben közrejátszott, hogy hiába az ősztől beindult reálbér-emelkedés, az emberek óvatosságból nem költötték el a többlet bevételüket.