A Kárpát-medence geográfiai és természeti egysége vezette félre legnagyobb földrajzosaink első három nemzedékét, és nagyrészt ez az oka annak is, hogy Trianon máig kiheverhetetlen sokk a magyar társadalomnak – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének második részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Archívum címkék: trianon
Ezért támadta meg hazánk az egykori Jugoszláviát
Észak-Erdély visszaszerzése után egyre kivitelezhetetlenebbnek tűnt a Teleki Pál miniszterelnök által kigondolt fegyveres semlegesség politikája. A kiutat a németekkel és a britekkel is jó viszonyt ápoló Jugoszláviához való közeledés jelenthette, így született meg 1940 decemberében a két ország „örök barátsági szerződése”. A dokumentum ugyan csak a szívélyes gesztusok szintjére korlátozódott, de az egyezményt Hitler is támogatta – írja a Rubicon.hu.
Déli szomszédunk 1941. március 26-án csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, másnap azonban puccs buktatta meg a „németbarát” kormányt, miközben az olaszok kudarcot szenvedtek Görögországban. A Szovjetunió elleni támadás küszöbén Hitlernek különösen fontos volt a Balkán stabilitása, ezért Görögország mellett Jugoszlávia megszállásáról is döntött, ezzel egy időben pedig komoly nyomást fejtett ki a közép-európai államokra annak érdekében, hogy csatlakozzanak a Jugoszlávia elleni hadműveletekhez.
A felvétel a 3. magyar hadsereg délvidéki hadművelete idején készült.
Romsics Gergely: A magyar politikai elitek rendre túlárazzák, mit tud kínálni a világnak Magyarország
Manapság a kormányzati politika egyik hívószava a nemzeti szuverenitás kérdése. Mit jelentett ez a fogalom bő száz éve Magyarország szempontjából egy széthulló monarchiában?
A magyar külpolitika hagyományait tekintve a nemzeti szuverenitás egy olyan túlhasznált fogalom, amelynek egyrészt akadnak felkent védelmezői, másrészt örökös elparentálói. Történészként nem használjuk a szuverenitás fogalmát a modern kor előtt, mivel egy középkori államnak nincsenek olyan képességei, mint a modern megfelelőjének. Ha valaki megnézi a középkori magyar államot, különböző lokális, regionális vagy éppen országos, de egymás mellett létező hatalmi centrumok működése jelenti azt, amit államnak nevezünk. Ez egy nagyon más világ. Modern államról – kissé leegyszerűsítve – akkor beszélünk, ha világos a területe, azt saját maga ellenőrzi, és kifelé bizonyos jogosítványokkal rendelkezik, melyek miatt legalábbis formálisan egyenlő más államokkal. Ez a fajta állam technikailag nevezhető szuverénnek. Kelet-Közép-Európában nagy a megkésettség, hiszen ezt a térséget politikailag évszázadokon át soknemzetiségű birodalmak szervezik meg. Az első világháborúval ezek széthullanak, és szuverén, önmagukat nemzetiként definiáló, ugyanakkor nemzetileg nem homogén államok jönnek létre. És ekkor válik bonyolulttá a kérdés: mit jelent a tényleges szuverenitás a formális definíción túl. Álláspontom szerint teljes szuverenitás nem létezik, soha nem is volt, ez valami olyasmi, mint a festészetben a perspektivikus pont – lehet felé tartani, de nem érhető el.
Még a nagy államoknak sem?
Ő volt a Trianon elleni küzdelem élharcosa
Gróf Apponyi Albert, a dualizmus korának egyik legjelentősebb politikusa 1933. február 7-én hunyt el. Legnagyobb érdemei közé tartozik az 1907. évi oktatási törvény bevezetése, illetve hogy ő vezette a párizsi békekonferencián részt vevő magyar békedelegációt – derül ki a Rubicon cikkéből.
Sikeres politikai pálya
Gróf nagyapponyi Apponyi Albert György Gyula Mária 1846-ban született, fiatalon jogot tanult Bécsben és Budapesten, majd Deák Ferenc tolmácsaként kezdte meg karrierjét. 1872-ben került be az országgyűlésbe, ahol komoly hírnevet szerzett szónoki képességeivel, később pedig az ellenzék egyik vezéralakja lett.
Orra bukunk, ha mindig a rövidtávú érdeket követjük – Romsics Gergely az összeomlás történelmi tapasztalatáról
A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok felé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő, a mai külpolitikának pedig nem előzménye a Bethlen István-i realizmus. Utóbbi ugyanis tisztában volt az ország méretével és az európai hatalmi rend játékszabályaival.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A műsor ezúttal Youtube-csatornánkon is meghallgatható.
Részletek a műsorból:
Toroczkai visszaszól: Az a helyzet, kedves Bayer Zsolt, hogy te nagyon gyorsan felejtesz
Nem csitul az adok-kapok Bayer Zsolt és Toroczkai László közt. Kezdődött minden azzal, hogy Mi Hazánk elnöke videót tett ki arról, hogy a Bayerhez kötődő Nagy-Magyarország Parkjában indiai vendégmunkások laknak. Erre természetesen a fideszes publicista is reagált, amikor saját műsorában mondta azt, hogy Toroczkai László egy gazember, aki életében nem hozott létre semmit, nem fűződik a nevéhez semmi maradandó a tévészékház 2006-os ostromán kívül. Emiatt Bayer haragszik is rá, majd levezette, hogy szerinte Toroczkai viselkedése végső soron Gyurcsánynak volt jó.
Szóval az a nagy kérdés, hogy Toroczkai László magyar-e, avagy csak egy lumpenprolikat hergelő lumpenproli.
Minderre most pedig Toroczkai László reagált a Tiktokon. A politikus úgy kezdte:
Toroczkai: A Bayer Zsolthoz köthető Nagy-Magyarország Parkban indiai vendégmunkások laknak
A Mi Hazánk tiltakozik, mert már a sok százmillió forint közpénzzel támogatott, Bayer Zsolt nevéhez köthető Nagy-Magyarország Parkban is indiai vendégmunkásokat szállásoltak el, írja közleményben a párt.
A rövid levél Toroczkai László TikTok-videójára linkel, amelyben az látszik, hogy egy autóban ülve követik a buszt, amelyben vendégmunkások vannak.
Sziasztok! Éppen itt akcióban vagyunk, üldözzük ezt a nagy buszt, ami tele van tömve indiai vendégmunkásokkal
Hamis pénzzel akarták megbosszulni Trianont
A pénzhamisítás, mint adott ország elleni támadás a modern kor hajnalán a titkosszolgálatok kedvelt fegyverévé vált, amit a versailles-i békerendszer által gyökeresen átformált Európában tömegesen vetettek be. Csak a példa kedvéért: a francia hatóságok a megszállt Ruhr-vidéken hamis német márka forgalomba bocsátásával igyekeztek zűrzavart kelteni, amit aztán Berlin a frank hamisításával torolt meg – írja a Rubicon.hu.
Bosszú trianonért
Természetesen Magyarország sem maradt ki, és jelen tudásunk szerint a nemzetközi botrányt kavaró frankhamisítási ügy szereplői a legfelső politikai körökkel is kapcsolatban álltak. A szervezkedés feje Windischgrätz Lajos herceg, egykori közellátási miniszter volt, a későbbi vádlottak pedig fő motivációként arra hivatkoztak, hogy
Így vitték el Erdélyt a románok
A román nacionalista politika – a dákoromán-kontinuitásra és az erdélyi románság jelentős lélekszámára hivatkozva – már az első világháború előtt komoly energiát fordított Kárpátokon túli igényeinek propagálására – írja a Rubicon.hu. Az addig semleges ország 1916-ban titkos szerződést kötött az antanttal, hogy ha megtámadja a Monarchiát, és a háború végéig nem köt különbékét, akkor elcsatolhatja hazánktól a kívánt területeket.
A meglepetésszerű román támadást azonban a központi hatalmak nemcsak visszaverték, de különbéke aláírására kényszerítették a Román Királyságot. Ezzel elvileg elszálltak az esélyek Erdély megszerzésére, de Románia
1918. november 10-én – egy nappal az általános fegyverszünet előtt – visszaugrott a háborúba, így a győztesek mellett állva várta az osztozkodást.
Barlanglakás, barlangfürdő, barlang Trianon – az ősember lakhelyétől a tömegturizmusig
Ha ősember, akkor barlang! Ezt már egészen kis gyermekkorunkban megtanultuk, még ha nem is volt teljesen igaz az összefüggés. Ma már ugyanis valószínűbbnek tartjuk, hogy csak időszakonként költöztek be őseink ezekbe a sziklaüregekbe, s a legtöbb emberi szállás mindig is szabad téren volt. Annyi azonban bizonyos, hogy évtízezredek óta használjuk ideiglenes otthonunknak a barlangokat. Az első lakóépítmények alighanem az ezek bejárata elé emelt szélfogók voltak, amelyek kicsit otthonosabbá, védettebbé tették a menedéket.
Klösz György gyönyörű fotója is bizonyítja, hogy ilyen kiegészített „lakóbarlanggal” még a huszadik század elején is találkozhattunk, ráadásul egy világvárosban: Budapesten. A Gellért-hegy oldalában tátongó nyílás többek szerint Pest város névadója volt: az a szó ugyanis régi szláv nyelveken üreget jelent. Elképesztő kontraszt van a fotón a háttérben látható többemeletes parti házsor és a népviseletbe öltözött szegényember hajléka között. Persze valójában nem is volt olyan közel a barlanghoz a nagyváros. Budapest ugyan már épp megszületett (a kép 1874 körül készült), de a legközelebb csak a Lánchídon lehetett átkelni a Dunán. A Szent Iván-barlang – ahogy akkoriban hívták a helyet – még a városszéli Tabánon is túl volt.
Érdekes, hogy a képen látható építmény – ahogy a barlanglakások általában – igyekszik egy hagyományos ház formáját hozni. Erre utal a kerítés, a kapu, s ami a legmeglepőbb, a teteje is. Ezen a helyen valószínűleg felesleges volt nyeregtetőt imitálni, inkább csak a hagyomány miatt formálhatták ilyenre.
A török hódoltságig vezethetnek a tömeges magyar öngyilkosság és alkoholizmus okai
Turáni átok nincs, de sürgősen kezdeni kell valamit évszázadok óta vonszolt traumáinkkal, azok ugyanis vastagon benne vannak az európai statisztikákat döntögető öngyilkossági és alkoholfogyasztási mutatóinkban – röviden így szól Németh Endre epikusan hosszú esszéjének következtetése. Populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus vendégszerzőnk szerint Magyarországon a lényegi törésvonal nem Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél között húzódik, devianciáink párhuzamai pedig meglepő módon észak-amerikai indiánok között találhatók meg. Németh Endre személyes felütésű írását a lapunkban korábban megjelent Gyurgyák János-esszé („Mi a magyar?”) és a „finnugor-vita” folytatásaként közöljük.
Orbán Viktornak nem kell arra felelnie, mit gondol a ’68-as bevonulásunkról
A Magyar Nemzetben augusztus 18-án jelent meg egy cikk, amely miatt Arató Gergely a kormányfőhöz fordult. A szerző szerint az 1968-as csehszlovákiai bevonulásért nem kell bűntudatunknak lennie, mert egyrészt Magyarországnak a Varsói Szerdődés tagjaként nem volt választása, másrészt a szovjet katonák ugyan valóban megszállók voltak Prágában, a magyar honvédek viszont nem lehettek azok az elszakított Felvidék magyarlakta területein,
amelynek polgárai elsöprő többségben kitörő örömmel, felszabadítókként fogadták a magyar fiúkat.
A Demokratikus Koalíció képviselőjében felvetődött a kérdés, hogy az Orbán Viktor által kedvelt kormánypárti lapban megjelent cikkről miként vélekedik az ország miniszterelnöke, akinek az álláspontja meghatározó a magyar külpolitikára. Felidézte, hogy 1989-ben Deutsch Tamás és számos fideszes részt vett a beavatkozást elítélő prágai tüntetéseken.
Tikvicki Dóra az Egyetem TV-ben is a Mi Hazánkhoz köthető Magyar Jelen egyik szerzőjét szerepeltette mielőtt végleg kirúgták
Tikvicki Dóra szerint egy stábértekezleten is elhangzott, hogy egy homofóbnak ítélt LMBTQ-vita miatt bontott vele szerződést az Egyetem TV ügyvezetője, nem pedig a Mi Hazánkhoz köthető másik munkája miatt. A műsorvezető azt állítja a Media1-nek, hogy egyébként sem volt beszámolási kötelezettsége arról, hogy hol vállal még munkát.
Így harcoltak a magyarok Burgenlandért
Az első világháború után létrejött fegyveres szabadcsapatok az 1920-as évben mindinkább szembekerültek a kormányzat konszolidáló szándékával, így sokan a nyugati határszélre vonultak, mert itt még volt remény a trianoni békediktátum felülírására. Az osztrák nemzetgyűlés ugyanis – etnikai alapon – 1918 novemberében jelentette be igényét a nyugat-magyarországi területekre, melyet Burgenland néven, önálló tartományként akart elcsatolni Magyarországtól. Azon túl, hogy a közvéleményt felháborította, hogy egy másik vesztes állam hazánk kárára próbál terjeszkedni, a nyugati szervezkedést az is segítette, hogy Ausztria csekély katonai erővel rendelkezett – írja a Rubicon.hu.
A Kismartonba bemasírozó rongyosok hadoszlopa.
A nyugat-magyarországi harcokat közvetlenül megelőző esemény a fölöstömi osztrák fegyverraktár kirablása volt, amit Francia Kiss Mihály osztaga 1921. július 30-án hajtott végre. Az innen zsákmányolt 2000 lőfegyver adta később a Rongyos Gárda tűzerejének jelentős részét. 1921. augusztus 28-án aztán elérkezett Sopron átadásának a napja, Ostenburg-Moravek Gyula, a Nemzeti Hadsereg tisztje azonban megtagadta az engedelmességet, a Francia Kiss Mihály, Kaszala Károly és Maderspach Viktor vezette felkelők pedig
Tatárjárás: minden leírt szörnyűség igaz
Nyíregyházán, Kiskunfélegyházán, Délegyházán járva sokan nem is gondolnánk, hogy ezek a települések puszta nevükben őrzik a tragikus 1241-1242-es tatárjás emlékét. Nyolc évszázad múltán még mindig rengeteg helységnév tartalmazza az -egyház vagy -egyháza utótagot, ami arra utal, hogy annak idején a kőből épült templomon – vagy annak romjain kívül – semmi nem maradt a faluból.
Aki a borzalmakat átélte, a pusztítás nyomait látta, de még ha csak szülei, nagyszülei elbeszéléséből ismerte, korszakhatárként tekintett a mongol dúlásra. Az emlékezet ugyan idővel megkopott, de későbbi dokumentumok, máig élő mesék, mondák, rémtörténetek bizonyítják, hogy feledésbe nem merült. A XVIII-XIX. században megszülető modern történettudomány hozta be ismét a köztudatba az eseményeket, bár az újra felfedezett források annyira horrorisztikus részletekről számoltak be, hogy a tudósok eleinte hitték is, meg nem is.
Ujvári Sándor / MTI Ásatás Tázlár-Templomhegyen, ahol egy Árpád-kori templom, a körülötte lévő temető és egy késõ középkori telep maradványait tárják fel. A templom mérete és a feltárt sírok száma jelentõs lakott területre utal. Az Árpád-kori település a tatárjárás idején elpusztult.
Adam Michnik: Orbán Viktor megalomán, katasztrófába viszi az országot
Adam Michnik szerint Orbán Viktor áldozatul esik a történelmi mítoszteremtésnek, vissza akarja szerezni a Trianonban elvesztett területeket. valójában Ungvárra feni a fogát, ezért igyekezett nem állást foglalni a háború kezdetén, de ezzel csak kirakatba tette, mennyire szégyentelen.
Megalomániája még katasztrófába viszi az országot, most még élvezi a támogatást, mert nemzete még nem gyógyult ki a Trianon okozta sebekből, idézi a hvg360 a Szolidaritás egykori tagját, a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjét.
Adam Michnik élesen bírálta a Jog és Igazságosság vezetőjét, attól tart, hogy hasonló jelenség végbemehet a lengyeleknél is, ahol Jaroslaw Kaczynski putyini politikai mechanizmusokat próbál bevezetni.
Orbán a Fradi BL-ezüstjéről: Június negyedikén nem lehet nyerni
Orbán Viktor is a helyszínen, a budapesti MVM Dome-ban nézte meg a Ferencváros női kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája-döntőjét a Vipers Kristiansand ellen, amit végül a norvég csapat nyert meg 28-24-re. A találkozó során volt pár vitatható játékvezetői ítélet a Fradi kárára, a miniszterelnök pedig alighanem erre, illetve Trianon évfordulójára utalva így értékelt Facebook-oldalán:
Szép volt lányok, de június 4-én nem lehet nyerni!
– olvasható Orbán Viktor Facebook-oldalán, bár egy éve épp június 4-én győzte le Angliát a magyar labdarúgó-válogatott Angliát Szoboszlai Dominik góljával.
Ma van Trianon évfordulója
Magyarország számára 1918 novemberében ért véget az első világháború, az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Magyarország területének felosztása került napirendre. A tervezett békekonferencia jóindulatának elnyerése érdekében a népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult – írja a Rubicon.hu.
Ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. Itt a győztes nagyhatalmak szava dominált, a legyőzöttek képviselői is részt vettek ugyan a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére.
A Károlyi kormány egyre nagyobb területek kiürítése után belebukott saját reményeibe, a Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták pedig nem voltak szalonképes erő az antant számára. Hazánk csak Horthy Miklós hatalomátvétele után, 1919 végén kapott meghívót a békekonferenciára.