Best WordPress Hosting
 

Védelmet kapott a Magyar Rádió bontásra ítélt legendás stúdiójának óriási faldísze

Lapunkban több mint három éve követjük már nyomon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét érintő terveit, amik a kezdetek óta a területen lévő épületek a két műemlék palotát leszámítva szinte teljes eltűnésével számolnak. Ennek a tervnek a világ legidősebb stúdiópalotájában, illetve a később született szomszédaiban lévő ikonikus stúdiók is a részét képezik, így várhatóan az 1-es, a később Nobel-díjig jutó Békésy György közreműködésével tervezett 6-os, valamint a Szentkirályi utcai front mögött rejtőző, 22-es számmal jelzett termek is porrá válnak.

Az épületek felmérésének nyilvánvalóan részét képezték a legkitűnőbb hazai művészet- és építészettörténészek által készített anyagok, amik sorra mutatták be a véleményük szerint megőrzendő részeket, ezek jövőjét azonban nem tudták biztosítani, hiszen a minden védelem nélkül álló műtárgyakkal, valamint részletekkel a beruházó, illetve az egyetem bármiféle fék híján ahhoz kezd, amihez szeretne.

Épp ezért kitűnő hír, hogy a Miniszterelnökség részét képező Műtárgyfelügyelet a legújabb védéseket tartalmazó listáján nemrégiben feltűnt a 22-es stúdió Vigh Tamás (1926-2010) által készített plasztikája, az 1960 óta a terem falán látható Hárfázó.

Józsefváros nem ellenzi a tervezett új Pázmány-kampusz környezetében várható nagy változásokat

A Palotanegyed szívébe, a Múzeumkert mögött állt egykori Magyar Rádió-tömbbe tervezett új Pázmány-kampusz ügye hosszú hónapok óta osztja már két táborra a helyieket, illetve az építészszakmát. A témában írt korábbi cikkeinkben részletesen mutattuk be a projektben várhatóan eltűnő épületeket, azok történetét, várható utódaikat, illetve azt a tényt, hogy az építtető Építési és Közlekedési Miniszterium, illetve a terület tulajdonosává vált Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állításuk ellenére az elmúlt években sem Józsefváros önkormányzatával, sem a kerület lakóival nem kezdtek konstruktív párbeszédbe.

A projekttel kapcsolatban rendelkezésre álló információk jó része épp ezért nem az állam vagy az egyház kommunikációjának köszönhetően, hanem egy novemberi, szerkesztőségünk egy tagjának részvételével zajló hatósági bejáráson elhangzottaknak, valamint a decemberben szerkesztőségünkhöz eljutó bontási engedélyezési tervcsomagnak köszönhetően került napvilágra. Ezt a sort folytatta egy, nemrég a 24.hu-hoz eljutó információköteg is, aminek középpontjában a december 11-i, semmiféle lényegi változást nem hozó közmeghallgatáson Lánszki Regő építészeti államtitkár által prezentálni tervezett előadás állt.

Az ennek részleteit összefogó írásunk szerint az építtető minisztérium

Palotanegyed: nemcsak az épületekben, de a környező utcákban is nagy változásokat hozhat a Pázmány új kampusza

Hónapok óta dagad a Magyar Rádió egykori, a Palotanegyed szívében álló épületeit érintő botrány, hiszen az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát egy cipőkanállal akarja beszorítani az ehhez nyilvánvalóan nem elegendő méretű területre. Ez rengeteg bontással járna, a tervezett munkáknak pedig a tervek szerint értékes épületek és épületrészek is áldozatul esnének, hogy aztán a helyükön az elmúlt évek egyik legnagyobb építészeti baklövése kapjon helyet: egy, a kínálkozó lehetőségekkel a kiírásban foglaltak miatt élni nem tudó egyetemi sziget.

Az ügy fordulatait az elmúlt időszakban számos cikkben foglaltuk össze: bejutottunk egy novemberi hatósági bejárásra, bemutattuk a soraikban ismert építészeket és szakembereket is tudó civilek jóval minőségibb beépítést ígérő ötletcsomagját, karácsony előtt elemeztük a veszteséglistát bemutató, reménykeltő részeket azonban csak nyomokban tartalmazó, önellentmondásokba is keveredő bontási tervcsomagot. Az állam rövidesen aztán sokadik alkalommal is rendeletekkel írt felül rendeletet, hogy se a kerület által kiterjesztett helyi védettség, se a közútkezelői engedélyek kiadásának az önkormányzatnál lévő joga ne gátolhassa a Pázmány-álmot, aminek megvalósítását ekkor már csak az építési engedély megszerzése gátolta.

Pázmány Campus A legfrissebb látványterveken már látszanak a tetőre szánt napelemek, illetve a Károlyi-palota kertjébe szánt, a szomszédos lakóházhoz ragasztott üvegpavilon.

Megkezdi a Munkásőrség épületeinek bontását az MCC

Megkezdődik az egykori Munkásőrség épületeinek bontása, helyükre a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új, budapesti központjául szolgáló oktatási épületegyüttest hoznak létre. Az MCC budapesti központjának korábban helyet adó, Somlói út 49-53. szám alatt található épületek külső és belső megjelenésükben egyaránt idejétmúltak; ezért döntött úgy a tehetséggondozó intézményt működtető alapítvány, hogy a Gellérthegy oldalán tájsebként tátongó, a Munkásőrség mintegy 50 éves épületeinek helyét egy, a helyi lakosság igényeit is kielégítő, modern oktatási épületegyüttes vegye át – írta az MCC az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A bontásra ítélt gellérthegyi épületegyüttes történelmileg rendkívül terhelt, hiszen az a Munkásőrség egykori főhadiszállása volt; állapota súlyosan leromlott, így indokolttá vált egy új, a mai kor minden követelményének megfelelő épület létrehozása – emelték ki a közleményben.

Állításuk szerint a régi létesítmény alkalmatlan az MCC „egyedülálló” tehetséggondozó programjának megvalósításához, hiszen energetikai megoldásai, technológiai berendezései elavultak, vízszigetelési rendszerei tönkrementek, gépészete menthetetlen, a szakértők egybehangzó állítása szerint tulajdonképpen felújíthatatlan.