Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: ismeretlen budapest

A megkérdőjelezhető ízlés szobra lett a Radetzky-laktanya csodaszarvasos főkapuja

Közzétette szerző

A Margit hídtól néhány lépésnyire álló, Duna-parti Bem tér egykor legfontosabb épülete, a gabonaraktárból előbb császári lőszerraktárrá, majd kaszárnyává vált, és Radetzky-laktanya néven a világvárossá vált főváros szerves részévé vált épületegyüttes a kétezertízes évek jó részében elhagyatottan ácsorogva volt a budai látkép része, sokadik nekifutásra azonban 2021-ben elindult a szálloda- és irodatérré alakításá.

A fordulatos történettel rendelkező, többek közt a Gestapo, illetve nyilasok Halálfejes Légiója, majd a Munkásőrség embereit is látott épületek átépítése nemrégiben véget ért, a BEM Center szállodai részére azonban vizuálisan senki sem lehetett felkészülve.

A hivatalos oldal szerint augusztus elsejétől működő 127 szobás Kimpton hotel belső tereit a világ számos részén dolgozó Marcel Wanders stúdió álmodta meg, az pedig semmiben sem tér majd el a butikhotelek szokásos, minden második négyzetméteren giccsbe fulladó világától, a fotocellás bejárati kapura azonban nincsenek szavak – derül ki Konkoly-Thege György péntek délelőtt a Facebookon közzétett bejegyzéséből,

PostPin It!

Előkerült a budaörsi repülőtér tervpályázatának rég elfeledett pályaműve

Közzétette szerző

A magyar repüléstörténet mára eltűnt épületeiről, illetve elfeledett történeteiről könyveket lehetne megtölteni, a legtöbbször azonban csak a valóban megtörtént események, illetve hosszabb-rövidebb időre tényleg megépült struktúrák kerülnek a figyelem középpontjába, a tervasztalon maradt álmokról azonban egyetlen szó sem esik.

Így van ez a hosszú álmodozást követően végül 1936-1937-ben, Bierbauer Virgil és Králik László közös munkájaként megvalósult budaörsi repülőtér esetében is, hiszen az anyagi okok miatt az első tervnél jóval letisztultabb, illetve egyszerűbb végeredmény az ország első nagy – rövid ideig még nemzetközi forgalmat is lebonyolító – repülőtereként előbb a menetrendszerűen közlekedő járatok, majd a sportrepülés fontos helye lett.

MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / KOLBÁNYI GÉZA GYŰJTEMÉNYE / Fortepan A főépület röviddel annak megnyitása után.

PostPin It!

Helyi védettséget kaphat Szerb Antal utolsó otthona, hogy megóvják az átépítéstől

Közzétette szerző

A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely Facebook-oldalán pénteken kora délután közzétett posztjában bejelentette: rövidesen helyi védettség alá vonják Szerb Antal utolsó otthonát.

Az 1945. január 27-én, röviddel a balfi tábor bezárása előtt sérüléseibe belehalt író egykori lakhelyéről május elsején, Szerb születésének 123. évfordulóján írtunk hosszú cikket, bemutatva benne a ház építtetőjét, az első magyar operettprimadonnaként tisztelt tófalvi Küry Klárát (1870-1935), egykori belső tereit, a villa tulajdonosváltásait, a gyermekszanatóriumként való használatának éveit, illetve a ház legismertebb lakóit.

Írásunk apropóját az adta, hogy a villaépület 2,25 milliárd forintos árcímkével tűnt fel a legnagyobb ingatlanos portálon, ez pedig sokakban előhívta a félelmet:

PostPin It!

Ellehetetlenítené a főépítészek, a városvezetők és a sajtó munkáját is a kormány jogszabálytervezete

Közzétette szerző

A múlt hét közepén a semmiből érkezett a hír: egy április 18-án közzétett jogszabálytervezet elfogadása esetén az építési hatósági eljárásokat nyilvántartó online rendszer, az ÉTDR tájékoztatási felülete megszűnik, így az előző évek építési ügyeinek nyilvános anyagai mellett a jövőben tervezett beruházások részletei sem lesznek láthatók.

A változás ötlete első hallásra talán nem tűnik súlyosnak, pedig nagyon is az, hiszen az ÉTDR az elmúlt években számos projektnél volt létfontosságú: sokszor

ennek köszönhetően értesülhettek például az érintett emberek a környezetükben készülő munkákról,

PostPin It!

Védelmet kapott a Magyar Rádió bontásra ítélt legendás stúdiójának óriási faldísze

Közzétette szerző

Lapunkban több mint három éve követjük már nyomon a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Magyar Rádió egykori épületegyüttesét érintő terveit, amik a kezdetek óta a területen lévő épületek a két műemlék palotát leszámítva szinte teljes eltűnésével számolnak. Ennek a tervnek a világ legidősebb stúdiópalotájában, illetve a később született szomszédaiban lévő ikonikus stúdiók is a részét képezik, így várhatóan az 1-es, a később Nobel-díjig jutó Békésy György közreműködésével tervezett 6-os, valamint a Szentkirályi utcai front mögött rejtőző, 22-es számmal jelzett termek is porrá válnak.

Az épületek felmérésének nyilvánvalóan részét képezték a legkitűnőbb hazai művészet- és építészettörténészek által készített anyagok, amik sorra mutatták be a véleményük szerint megőrzendő részeket, ezek jövőjét azonban nem tudták biztosítani, hiszen a minden védelem nélkül álló műtárgyakkal, valamint részletekkel a beruházó, illetve az egyetem bármiféle fék híján ahhoz kezd, amihez szeretne.

Épp ezért kitűnő hír, hogy a Miniszterelnökség részét képező Műtárgyfelügyelet a legújabb védéseket tartalmazó listáján nemrégiben feltűnt a 22-es stúdió Vigh Tamás (1926-2010) által készített plasztikája, az 1960 óta a terem falán látható Hárfázó.

PostPin It!

Új gazdát keres Szerb Antal utolsó otthona, ahová a magyar operett első nagy primadonnája is visszavonult

Közzétette szerző

A budai hegyvidék egyik legfontosabb útvonala, a középkori gyökerű Hűvösvölgyi út mentén egymást váltják a város-, illetve kultúrtörténeti jelentőségű helyek, hiszen a Zsigmond király által építeni kezdett, majd Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt befejezett budanyéki reneszánsz vadászkastély mellett itt találjuk a Pannónia Filmstúdió egykori központját, a jó ideje üresen álló Lipótmezei Tébolydát, valamint a századforduló számos ismert arcának villáját is.

Egymástól néhány méterre építkeztek itt a főváros arcát kovácsoltvas munkáival meghatározó Jungfer-féle műlakatosgyár tulajdonosai, a színpadi szerepei mellett a korai magyar némafilmeknek köszönhetően az ország kedvencévé vált Márkus Emília, valamint az elmúlt években a kormánynak köszönhetően újra a figyelem középpontjába került Herczeg Ferenc író is, körülöttük pedig sokszor mára elfeledett művészek vásároltak, vagy épp építtettek saját otthont – ilyen volt a Jászkisérről indult tófalvi Küry Klára (1870-1935) is, aki az egyik első operettprimadonnaként néhány éven át szinte szünet nélkül halmozta a sikereket.

A tófalvi dr. Küry Oszkár köz- és váltóügyvéd gyermekeként egy gondtalan középosztálybeli családban felnőtt nő eleinte csak puszta kedvtelésből tanult énekelni, tehetségét pedig az ország legkülönbözőbb részein tartott műkedvelő előadásokon csillogatta meg. Csakhamar fel is hívta magára a figyelmet, hiszen mindössze húszéves volt, mikor a Vígszínház későbbi alapítójaként, illetve a modern magyar színház atyjaként tisztelt Ditrói Mór meghívta egy kolozsvári próbafellépésre, ahol apja kérésére Hajnal Klára néven került fel a színlapra. A siker nem maradt el, így Ditrói nem csak leszerződtette, de a taníttatását is magára vállalta, sőt, a vidék legjobb szubrettjét faragta belőle. A darabok vidám, leleményes, de a női főszereplő mellett másodrangú szerepei végül olyan népszerűséget hoztak a fiatal Kürynek, hogy 1892-ben a budapesti Népszínház társulatának tagja lett, a következő tizenkét évet pedig a mára már lebontott Blaha Lujza téri épület falai között töltötte.

PostPin It!

Megkezdődött a Táncművészeti Főiskola egykori otthonának bontása, méretes szálloda kerül a helyére

Közzétette szerző

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022 májusában hosszú anyagban számoltunk be a Kazinczy utcában készülő szállodatervről, ami a Táncművészeti Főiskola korábbi épülete, illetve a szomszéd kiradírozásával jönne létre a szűkös utcában.

A tulajdonviszonyok, valamint az ingatlanok történetének bemutatása mellett az építési engedélyért futó tervcsomag lényegi elemeit is bemutattuk, hírt adva többek közt arról, hogy a terület szélén álló egykori transzformátorház arca teljesen átalakul, a bontási engedélyek 2020 nyári megszerzése óta pedig nincs akadály a munkák előtt. A koronavírus-járvány aztán mindent átírt, hiszen információink szerint a befektető fontolóra vette a projekt elengedését – ez végül nem történt meg, 2023 májusában pedig bejelentette: a tervezett 280 szobás szállodát a Marriott-csoporthoz tartozó Moxy fogja üzemeltetni.

Az azóta eltelt egy év újabb változásokat hozott, hiszen a tulajdonos Forestay 2022 áprilisában leadott építési engedélykérése a folyamat 2023 márciusi sikeres lezárásáig kissé átalakult, így az utcai homlokzat várhatóan így festhet majd:

PostPin It!

Az NKE szerint Józsefváros rosszul értelmezte a levelet, ami azt állította: nem lesz újabb beruházásuk a kerületben

Közzétette szerző

Néhány nappal ezelőtt hosszú cikkben számoltunk be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanárképző karának tervezett otthonát érintő ügyről, aminek részeként az állam tíz olyan józsefvárosi ingatlant sajátítana ki, amiket Józsefváros Önkormányzata a már elindult Dió2030-program részeként, illetve önálló projektekként felújítana, valamint zöldterületté és sétánnyá alakítana, majd helyükön oktatási épületeket, illetve azokat kiszolgáló struktúrákat emelne.

Az írásban egy 2020 októberében kelt, az NKE rektora által a kerület vezetésének küldött levélről is beszámoltunk: ez azt állította, hogy a Ludovika Campuson folytatódni fognak a beruházások, azok azonban további józsefvárosi ingatlant nem fognak érinteni.

Józsefváros Önkormányzata

PostPin It!

Tíz ház kisajátításával építene tanárképzőt az állam, Józsefváros viszont a rászorulóknak adna lakást a területen

Közzétette szerző

Április 2-án egy salátatörvénybe rejtett javaslatból kiderült: a magyar állam mindenféle előjel, illetve a józsefvárosi önkormányzattal való kommunikáció nélkül kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant, a lakóknak pedig csak néhány hónapjuk marad azok elhagyására. A témával foglalkozó cikkünkből kiderült, hogy a tervek szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló, Nemeskürty István nevét viselő tanárképző karának otthonát építené fel a helyükre, valamint egyéb köznevelési, felsőoktatási feladatokat ellátó épületeket is felhúznának.

A kormány ötlete azonban több sebből vérzik, hiszen a VIII. kerület vezetése Dió2030 címmel 2023-ban egy átfogó városrehabilitációs tervet készített a terület egy részére azzal a céllal, hogy

a házakban lakó, jellemzően igen rossz anyagi körülmények közt élő családok méltó lakáshoz és lakókörnyezethez jussanak, az állam tervezett projektjéhez lebontandó társainak egy részénél pedig felújítással számolt.

PostPin It!

Egy szinte ismeretlen, de Pest arcát átformáló építész fő műve került Balog Zoltán egyházkerületéhez

Közzétette szerző

Január végén teljesen ingyen kapta meg az államtól a Balog Zoltán vezette Dunamelléki Református Egyházkerület az Országháztól néhány lépésnyire, az V. Alkotmány utca 25. szám alatti ingatlant – írtuk meg kedd délelőtt az RTL nyomán.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az 569 négyzetméteres irodaház több mint 1,4 milliárd forintot ér, és a tervek szerint az egyházkerület hivatali munkáját végzik majd benne. Az Alkotmány utca 25. alatti irodaház 1950 óta a magyar állam tulajdonában volt – olvasható az RTL cikkében, ami hozzáteszi: azt  a rendszerváltás után a BM adatfeldolgozója használta, majd egyebek mellett a Központi Gazdasági Főigazgatóság és a Nemzeti Közigazgatási Központ működött benne. 2013 és 2017 között az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő használhatta, ami azért figyelemreméltó, mert ez a szervezet

annak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a pályázatait kezelte, amelynek élén 2012 és 2018 között Balog állt.

PostPin It!

Eltűnik a pesti belváros szokott módon gazdát váltó épületcsonkja – egy magába zárkózó utód kerül a helyére

Közzétette szerző

Budapest belső kerületeiben az elmúlt években sorra tűntek el a földszintes és egyemeletes házak, ez a folyamat pedig nyilvánvaló módon a következő években sem áll meg, hiszen a számos esetben védettséget érdemlő, vagy egy egészségesebb befektetői hozzáállás esetén legalább részleteiben megmenthető XIX. és XX. századi épületek kis méretük miatt nehezen hoznának milliárdos bevételeket a gazdáiknak.

A helyzetet a Baross utca 40. példájához hasonlóan sokszor az udvari, különleges értéket nem képviselő (és sokszor később épült) szárnyak elbontása, majd a helyükre egy többszintes kortárs épület emelése, vagy az eredeti tömeget ügyesen kiegészítő szintráépítések a legtöbb esetben megoldanák, máskor azonban – főleg védelem híján – csak a teljes bontás marad.

Külön kategóriát képviselnek a témában a második világháború pusztításai miatt egy- vagy kétszintesre visszabontott bérházcsonkok, amik a negyvenes-ötvenes évek fordulójának gyors helyreállítási tempója, illetve a szocializmus évtizedeiben történt átalakítások miatt már rég elveszítették az esetlegesen megmaradt értékeiket. Ennek a csoportnak a legismertebb darabjai az Astoria sarkánál állt egykori Nemzeti Színház, valamint a hozzá kapcsolódó sarokbérház a metróépítés miatt eltűnt részei, illetve a Károly körút 2005-ben lebontott, majd azonnal parkkal helyettesített bazársorának elemei voltak, a belvárosban ezzel azonban nem vesztek ki végleg a csonkként túlélt háborús romok, az utóbbi helyszíntől néhány méterre ugyanis ott áll

PostPin It!

A háborús lakásínség legsötétebb hónapjairól és az emberi gonoszságról mesélnek a falból előkerült 1944-es dokumentumok

Közzétette szerző

Az Országházra néző Kossuth tér 13-15. számú ház a belváros egyértelműen leginkább központi helyén lévő lakóépülete, nem meglepő tehát, hogy a lenyűgöző belső részletekkel teli MÁK- (Magyar Általános Kőszénbánya Rt.) bérpalota 1927-1928-as megszületése óta nem csak a körülötte lévő történéseknek, így Budapest ostromának, az 1956-os forradalomnak, vagy épp a rendszerváltásnak volt a tanúja, de a falai között is történtek sokak életét megváltoztató események.

Olbert Mariann / Fortepan A Kossuth Lajos tér 13-15. számú ház 1929-ben, alig néhány hónappal az átadása után

A két világháború közti időszak fontos mestere, Málnai Béla (1878-1941) tervei szerint született, három utcára néző épület falai között kapott például helyet a Belügyminisztérium alá tartozó Budapest Székesfőváros és Környéke Lakásügyi Kormánybiztosa, ami 1944 júliusában, a főváros kezéből kivett jogkörrel való 9-i létrehozása után azonnal itt találta meg a székhelyét, sőt, egészen Budapest ostromának utolsó napjaiig ott működött.

PostPin It!

Sokáig egy erkélyen rejtőzött, de most újra köztérre került a vízivárosi Fazekasfertály korongozó férfiszobra

Közzétette szerző

Közel két évvel ezelőtt furcsa szoborra hívta fel figyelmünket olvasónk, a nemcsak íróként és költőként, de muzeológusként is elismert Képes Gábor, aki Víziváros nevű Facebook-oldalán közzétett posztjában tette közzé a hírt: előkerült az egykori vízivárosi Fazekasfertály egyik házát hosszú időn át díszítő férfiszobor, ami a neki otthont adó épület lebontása óta egy barátja, Lentz Mátyás erkélyén várta a sorsa jobbra fordulását.

A műre Képes rövidesen a II. kerületi Önkormányzat figyelmét is felhívta, Lentz ugyanis úgy gondolta, hogy az alaknak némi restaurálás után újra köztéren van a helye. Ez a terv végül mostanra ért révbe, hiszen a már említett erkélyről 2022 júniusában elszállított – ennél a műveletnél lapunk is jelen volt –, élőben meglepően aprónak ható szobrot a lehetőségekhez mérten helyreállították, majd a Fazekas, a Horvát, illetve a Kacsa utca találkozásánál, egy eddig kihasználatlan területen helyezték el.

Gyülvészi András / II. kerületi Önkormányzat

PostPin It!

Csopakon tűnt fel a nemrég felújított Lánchíd két régi kandelábere

Közzétette szerző

Az alig kétezer fős Csopak a Balaton partjának építészeti és művészettörténeti szempontból kimondottan érdekes helye, hiszen az itt lévő Árpád-kori templom Csonkatornya, a modern római katolikus templom Lőrincz Vitus által jegyzett tűzzománc oltárképe, valamint a Ranolder-kastély miatt már megéri végigsétálni rajta, és akkor a villákról és nyaralókról még szót sem ejtettünk.

A látványosságok listája nemrég újabb elemmel bővült, hiszen az 1849. november 20-án átadott, nemrég legújabb nagy felújításán átesett Lánchíd

két kandelábere most itt, a parttól néhány lépésnyire kapott helyet.

PostPin It!

Nem haladnak a kormány, a kerület, illetve a civilek közt a Pázmány-kampusz miatt elindult egyeztetések

Közzétette szerző

Lázár János építési és közlekedési miniszter április 3-án rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy az értékes stúdiók, illetve használható vagy átalakítható egykori rádióépületek kitörlésével megépíteni vágyott új Pázmány-kampusz kapcsán úgy gondolják: a projekt megvalósíthatatlan anélkül, hogy a helyiekkel egyeztetnének. Ezeken a megbeszeléseken pedig az érintettek elmondhatják, hogy az állam hogyan kárpótolhatja őket a kellemetlenségekért.

Ők mondják el, hogyan kárpótoljuk őket az építkezés okozta kellemetlenségért: mely homlokzatok vagy utcák újuljanak meg, mélygarázst vagy parkolóházat építsünk és hogy hozzunk-e létre több közparkot.

Szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről, két dolgot azonban már most is biztosan tudunk:

PostPin It!

Újra köztérre kerül a vízivárosi Fazekasfertály utolsó nyoma, a sokáig egy erkélyen rejtőző férfiszobor

Közzétette szerző

Közel két évvel ezelőtt, 2022 júniusában hosszú cikkben számoltunk be az ötven évvel ezelőtt lebontott vízivárosi Fazekas utca 18. homlokzatán egykor állt, korongozó férfit ábrázoló szoborról, amit a házban született Lentz Mátyás mentett meg, majd a közelben álló, a Kádár-kor derekán született otthonának erkélyére költöztetett.

A témára az íróként, költőként és muzeológusként egyaránt elismert Képes Gábor hívta fel a figyelmünket, hiszen az egyrészt története miatt is igen érdekes, másrészt pedig Lentz felajánlotta, hogy azt a II. kerületi önkormányzat tulajdonába adja, feltéve, ha az vállalja a restaurálását, majd az utcában való kiállítását.

Ez rövidesen meg is történt, sőt, az elszállításkor mi is ott lehettünk, bemutatva magát a művet, majd a ház történetét is feltártuk.

PostPin It!

Szétnyomott rovarokból és ízeltlábúakból született az MTA könyvtárának legjobb könyvjelzője

Közzétette szerző

A préselt növényekből készült könyvjelzők hosszú időn át voltak a könyvolvasók legnagyobb kedvencei, aztán elsöpörték őket az újabb és újabb divatok. A nyomtatott könyvek mindenki számára elérhetővé válása óta jó eséllyel nem volt azonban egyetlen olyan alkalom sem, hogy tömegek érezték úgy, hogy ízeltlábúakat, vagy rovarokat kellene kilapítani egy papírlapon, hogy aztán azzal jelöljék meg, hol tartanak az éppen olvasott kötetben.

Erre irányuló próbálkozások persze biztosan voltak, hiszen nem kizárt, hogy néhány biológus, vagy természetimádó úgy döntött, hogy az alapművek egyikében mindenképpen egy lapra helyezett apró lényeket akar rendszeresen költöztetni. Ezen az elven gondolkodhatott az MTA Könyvtárát hat évtizeddel ezelőtt segítő iparművész-grafikus, Vörös Gyula is, aki egy XVI. századi kötet restaurálása során

úgy döntött, hogy nem szimplán csak eltávolítja az oldalak közé szorult, rég szomorú véget ért állatokat, hanem valamit kezd is velük.

PostPin It!

Nem ment át az Országgyűlésen a Táncsics-börtön épületét érintő törvényjavaslat

Közzétette szerző

Március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléknapján tettük közzé a hírt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy 12-i törvényjavaslatban javasolta az egykor Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos és Wesselényi Miklós börtönét is jelentő egykori várbeli József-kaszárnya a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgyak listájából való eltávolítását.

Ez első cikkünk szerint azt is jelenthette, hogy a XVIII. és XIX. századi épületrészek alkotta, 1948-tól egészen 2014-ig az Egyesült Államok birtokában lévő együttesnek a közeljövőben eltűnhet a műemléki védettsége, a javaslathoz indoklást, illetve érvelést azonban nem mellékeltek.

A felmerült ötletre egyetlen épkézláb magyarázatot találtunk: úgy gondoltuk, hogy a státuszváltozásra a 2016-ban a területen elindult régészeti feltárás miatt van szükség, az 1530-as években Szapolyai János által építtetett Erdélyi bástya, vagy a királyi rezidencia (Kammerhof) maradványainak egy része ugyanis biztosan a ma is álló, védett falak alatt van, ezek kibontása pedig túlzottan nagy változást jelentene a műemlék szerkezetében.

PostPin It!

Faliújságként élte túl az elmúlt hetvenöt évet egy budapesti fakereskedő cégtáblája

Közzétette szerző

A mai MÉH, azaz a Melléktermék és Hulladékfeldolgozó Válalat elődje 1950-ben, a tömeges államosítások időszakának derekán való létrejötte távolról sem jelentette azt, hogy Magyarországon korábban nem volt divat az újrahasznosítás: mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a cégtáblák, illetve egyéb tárgyak építőanyaggá, pinceajtóvá, vagy épp az anyaguk beolvasztásával születő, egészen más dolgokká való átlényegülése.

A gyakorlat élő példáival ma is országszerte találkozunk, kevés azonban annyira szuper, mint az egyik legfantasztikusabb magyar nyelvű Facebook-csoport, a nevével ellentétben az egész ország tipográfiai állapotát bemutató TIPO Budapest egyik bejegyzése, amihez feltöltője a következő mondatot fűzte:

Tiszta Hungária, rendes körút! Fali-ujság!

PostPin It!

Lázár János a helyiek véleményére is számít a Rádió-épületek helyét átvevő Pázmány-kampusz ügyében

Közzétette szerző

Meglepő posztot tett közzé saját Facebook-oldalán Lázár János építési és közlekedési miniszter: néhány soros írásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyedbe tervezett új kampusza kapcsán elharapózó botránnyal kapcsolatban tett közzé első olvasásra biztatónak tűnő gondolatokat.

Az ügy február közepén látszólag fordulópontot vett, hiszen mi is megírtuk, hogy újraindulnak a kormány, illetve a kerület közti tárgyalások, amik első lépéseként Lánszki Regő építészeti államtitkár, illetve Rádai Dániel alpolgármester fog találkozni egymással. Az egyeztetések – amikbe egy februári ígéret szerint rövidesen a civileket is bevonták – eredményeiről azóta semmit sem tudni, a várható munkákról azonban újabb részletekre is fény derült: az állam teljesen átformálná a tömböt körülvevő közlekedési rendet, ezt pedig sem Józsefváros, sem a Budapest Közút nem ellenzi.

A két kiemelt műemlék, a meglepően sok eredeti, illetve értékes részletet őrző (ezeket itt mutattuk be) Esterházy-, illetve a Károlyi-palota felújítását is magával hozó, a Stúdiópalotából viszont szinte csak a főhomlokzatot érintetlenül hagyó munkák közül egyelőre sem a bontás, sem az építés nem kezdődött meg, hiszen az ügy továbbra sem jutott nyugvópontra.

PostPin It!