A háború után, a szocializmusban mindent új alapokra helyeztek. Természetesen azt az ágazatot is, melynek nem csak képletesen, de szó szerint is az ország újjáépítése volt a feladata.
Az építészeket, mérnököket hatalmas tervezőirodákba „terelték”, melyek mindegyikének megvolt a maga működési területe. Volt
Honvédelmi Épülettervező Iroda (HÉTI),
A magyar egyházi műemlékek közt előkelő helyet elfoglaló kalocsai Nagyboldogasszony-székesegyház helyén a rendelkezésre álló adatok szerint már Szent István is állíttatott templomot, így a mai épület alapjai közel ezeréves múltra tekintenek vissza. A ma itt álló struktúra a sorban már a negyedik templom, ami 1735-1774 közt, közel negyvenéves munkával készült el.
Ezt a sort most bővítésekkel folytatná az egyház, annak építése azonban nemrég meglepő kanyart vett – egy, a Facebook-on az elmúlt napokban körbejáró képsor szerint
a műemléken útban volt egy ajtó, amin így gondolkodás nélkül átszúrtak egy acélgerendát.
A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely Facebook-oldalán pénteken kora délután közzétett posztjában bejelentette: rövidesen helyi védettség alá vonják Szerb Antal utolsó otthonát.
Az 1945. január 27-én, röviddel a balfi tábor bezárása előtt sérüléseibe belehalt író egykori lakhelyéről május elsején, Szerb születésének 123. évfordulóján írtunk hosszú cikket, bemutatva benne a ház építtetőjét, az első magyar operettprimadonnaként tisztelt tófalvi Küry Klárát (1870-1935), egykori belső tereit, a villa tulajdonosváltásait, a gyermekszanatóriumként való használatának éveit, illetve a ház legismertebb lakóit.
Írásunk apropóját az adta, hogy a villaépület 2,25 milliárd forintos árcímkével tűnt fel a legnagyobb ingatlanos portálon, ez pedig sokakban előhívta a félelmet:
A budai hegyvidék egyik legfontosabb útvonala, a középkori gyökerű Hűvösvölgyi út mentén egymást váltják a város-, illetve kultúrtörténeti jelentőségű helyek, hiszen a Zsigmond király által építeni kezdett, majd Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt befejezett budanyéki reneszánsz vadászkastély mellett itt találjuk a Pannónia Filmstúdió egykori központját, a jó ideje üresen álló Lipótmezei Tébolydát, valamint a századforduló számos ismert arcának villáját is.
Egymástól néhány méterre építkeztek itt a főváros arcát kovácsoltvas munkáival meghatározó Jungfer-féle műlakatosgyár tulajdonosai, a színpadi szerepei mellett a korai magyar némafilmeknek köszönhetően az ország kedvencévé vált Márkus Emília, valamint az elmúlt években a kormánynak köszönhetően újra a figyelem középpontjába került Herczeg Ferenc író is, körülöttük pedig sokszor mára elfeledett művészek vásároltak, vagy épp építtettek saját otthont – ilyen volt a Jászkisérről indult tófalvi Küry Klára (1870-1935) is, aki az egyik első operettprimadonnaként néhány éven át szinte szünet nélkül halmozta a sikereket.
A tófalvi dr. Küry Oszkár köz- és váltóügyvéd gyermekeként egy gondtalan középosztálybeli családban felnőtt nő eleinte csak puszta kedvtelésből tanult énekelni, tehetségét pedig az ország legkülönbözőbb részein tartott műkedvelő előadásokon csillogatta meg. Csakhamar fel is hívta magára a figyelmet, hiszen mindössze húszéves volt, mikor a Vígszínház későbbi alapítójaként, illetve a modern magyar színház atyjaként tisztelt Ditrói Mór meghívta egy kolozsvári próbafellépésre, ahol apja kérésére Hajnal Klára néven került fel a színlapra. A siker nem maradt el, így Ditrói nem csak leszerződtette, de a taníttatását is magára vállalta, sőt, a vidék legjobb szubrettjét faragta belőle. A darabok vidám, leleményes, de a női főszereplő mellett másodrangú szerepei végül olyan népszerűséget hoztak a fiatal Kürynek, hogy 1892-ben a budapesti Népszínház társulatának tagja lett, a következő tizenkét évet pedig a mára már lebontott Blaha Lujza téri épület falai között töltötte.
Az elmúlt években nagy tempóban szaporodnak a tengerentúlon a XIX. századi birtokok épületeit utánzó farmházak. A trend főleg Los Angelesben, illetve annak környékén ütötte fel a fejét, több esetben pedig hírességeket is maga alá gyűrt. Ilyen Chris Pratt és felesége, Katherine Schwarzenegger is, akik nemrég megvásárolták a dél-kaliforniai modern építészet fontos alkotója, Craig Ellwood (1922-1992) által jegyzett Zimmerman House-t.
Az 1950-re megszületett, közel 1400 négyzetméter lakóteret rejtő villaépületért a pár 12,5 millió dollárt, azaz közel 4,5 milliárd forintot fizetett – írja a Dwell, ami hozzáteszi:
az ingatlan érdekességét nem csak a Ellwood-munka, de a XX. századi tájépítészet zsenije, Garrett Eckbo (1910-2000) által tervezett, a 0,83 hektáros telek átépítésével született kert adja,
A világ épületei évezredek óta tele vannak jól látható lábnyomokkal: egy óbudai modern irodaházban közel kétezer éves kutyalábnyomokkal találkozhatunk, de nemrég egy ezzel egyidős, gyermeklábnyomot rejtő tetőcserepet is bemutattunk.
A sor ezzel természetesen még nem ért véget – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a brit falucska, Dersingham egyik háza, aminek homlokzatán
hat macskanyom látható.
Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt, 2022 májusában hosszú anyagban számoltunk be a Kazinczy utcában készülő szállodatervről, ami a Táncművészeti Főiskola korábbi épülete, illetve a szomszéd kiradírozásával jönne létre a szűkös utcában.
A tulajdonviszonyok, valamint az ingatlanok történetének bemutatása mellett az építési engedélyért futó tervcsomag lényegi elemeit is bemutattuk, hírt adva többek közt arról, hogy a terület szélén álló egykori transzformátorház arca teljesen átalakul, a bontási engedélyek 2020 nyári megszerzése óta pedig nincs akadály a munkák előtt. A koronavírus-járvány aztán mindent átírt, hiszen információink szerint a befektető fontolóra vette a projekt elengedését – ez végül nem történt meg, 2023 májusában pedig bejelentette: a tervezett 280 szobás szállodát a Marriott-csoporthoz tartozó Moxy fogja üzemeltetni.
Az azóta eltelt egy év újabb változásokat hozott, hiszen a tulajdonos Forestay 2022 áprilisában leadott építési engedélykérése a folyamat 2023 márciusi sikeres lezárásáig kissé átalakult, így az utcai homlokzat várhatóan így festhet majd:
Április 2-án egy salátatörvénybe rejtett javaslatból kiderült: a magyar állam mindenféle előjel, illetve a józsefvárosi önkormányzattal való kommunikáció nélkül kisajátítana tíz józsefvárosi ingatlant, a lakóknak pedig csak néhány hónapjuk marad azok elhagyására. A témával foglalkozó cikkünkből kiderült, hogy a tervek szerint a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló, Nemeskürty István nevét viselő tanárképző karának otthonát építené fel a helyükre, valamint egyéb köznevelési, felsőoktatási feladatokat ellátó épületeket is felhúznának.
A kormány ötlete azonban több sebből vérzik, hiszen a VIII. kerület vezetése Dió2030 címmel 2023-ban egy átfogó városrehabilitációs tervet készített a terület egy részére azzal a céllal, hogy
a házakban lakó, jellemzően igen rossz anyagi körülmények közt élő családok méltó lakáshoz és lakókörnyezethez jussanak, az állam tervezett projektjéhez lebontandó társainak egy részénél pedig felújítással számolt.
A Nemzeti Múzeum mögött álló egykori Magyar Rádió-tömb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszává való átalakításának terve hónapok óta vet nagy hullámokat, hiszen a Józsefvárosi Önkormányzat, illetve a civilek minden eszközt megragadnak, hogy megállítsák, vagy legalább lelassítják és finomítsák a kormány terveit.
Korábbi cikkeinkben hosszan taglaltuk a változásokat, beszámolva többek közt arról is, hogy a VIII. kerület előbb helyi védelem alá helyezte a tömb érintett épületeit, majd változtatási tilalmat rendelt el.
Előbbit az állam hónapokkal ezelőtt felülírta egy rendelettel, a tilalom ügyében azonban a Kormányhivatallal való vita egészen a Kúriáig tartott: a kerület korábbi alpolgármestere, illetve mostani polgármester-jelöltje, a Fővárosi Kormányhivatal élén álló (jelenleg fizetés nélküli szabadságon tartózkodó) Sára Botond főispán azt nehezményezte, hogy tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, az önkormányzat szerint azonban azt egy annál kisebb, érintett területre is ki lehet terjeszteni.
Budapest belső kerületeiben az elmúlt években sorra tűntek el a földszintes és egyemeletes házak, ez a folyamat pedig nyilvánvaló módon a következő években sem áll meg, hiszen a számos esetben védettséget érdemlő, vagy egy egészségesebb befektetői hozzáállás esetén legalább részleteiben megmenthető XIX. és XX. századi épületek kis méretük miatt nehezen hoznának milliárdos bevételeket a gazdáiknak.
A helyzetet a Baross utca 40. példájához hasonlóan sokszor az udvari, különleges értéket nem képviselő (és sokszor később épült) szárnyak elbontása, majd a helyükre egy többszintes kortárs épület emelése, vagy az eredeti tömeget ügyesen kiegészítő szintráépítések a legtöbb esetben megoldanák, máskor azonban – főleg védelem híján – csak a teljes bontás marad.
Külön kategóriát képviselnek a témában a második világháború pusztításai miatt egy- vagy kétszintesre visszabontott bérházcsonkok, amik a negyvenes-ötvenes évek fordulójának gyors helyreállítási tempója, illetve a szocializmus évtizedeiben történt átalakítások miatt már rég elveszítették az esetlegesen megmaradt értékeiket. Ennek a csoportnak a legismertebb darabjai az Astoria sarkánál állt egykori Nemzeti Színház, valamint a hozzá kapcsolódó sarokbérház a metróépítés miatt eltűnt részei, illetve a Károly körút 2005-ben lebontott, majd azonnal parkkal helyettesített bazársorának elemei voltak, a belvárosban ezzel azonban nem vesztek ki végleg a csonkként túlélt háborús romok, az utóbbi helyszíntől néhány méterre ugyanis ott áll
A sok évtizedes hazai lakóházak, illetve középületek jó része zártsorú beépítésben, azaz két szomszéd által közrefogva állnak, felújításuk során így sokszor felmerül a járókelők számára jól látható tűzfalak ügye. A sokszor rettenetes állapotú épületrészek revitalizálására számos mód létezik: sokszor szimplán csak fehérre, vagy a megújuló ház homlokzatával azonos árnyalatúra festik őket, máskor reklámhálókhoz hasonló elven működő képeket feszítenek a falra, az esetek egy részében azonban a beruházók úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.
A tűzfalvakságként aposztrofálható probléma legújabb látványos fejezetével Szegeden találkozhatunk, ahol a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának átépítésekor feledkeztek meg
a projekt 1,3 milliárdos összeértékéhez mérten elhanyagolható árú munkákról.
Európa-szerte egyedülállló, XIII-XIV. századi gyökerű katolikus templomának felújításáért küzd a Várpalotához közeli Berhida, a Szent Kereszt-templom felújításához szükség 150-200 milliós költség azonban hosszú ideje nem akar összegyűlni – írja a Műemlékem.hu.
A lap szerint a hatezres település egy lakója, Simon Gyula által indított petíciót mostanra több mint hatezren írták alá, ez azonban nem hozott eredményt: a Status Quo Berhidán csoport nevében született aláírásgyűjtést annak elindítása előtt az illetékesekhez is eljuttatták,
az onnan mostanáig érkezett egyetlen válasz azonban elutasító volt, okként pedig a forráshiányt jelölték meg.
Két új óriássziklával gazdagodott a Vigántpetend melletti Csóromfölde látképe. A különös alakok nem a természet alkotásai: a Hello Wood Resorts bővült két új szálláshellyel.
A Kapolcs és Vigántpetend közötti területen így ma már nyolc, kősziklát formázó szálláshely várja a vendégeket a különös ligetben.
A privát wellness adott: a saját jakuzziban és a panoráma infraszaunában sem kell attól tartani, valaki bepillantana magányos lazulásunkba. Az építmények látóterében közel s távol ember nem jár, egymástól is olyan távolságra és úgy helyezkednek el, hogy az itt megszállók – többnyire párok – anélkül tölthetnek el itt 1-2 éjszakát, hogy összefutnának a sziklaszomszédaikkal. A helyi termelők kínálatából összeállított reggelit és a vacsorát biztosítanak, de csak úgy, hogy időre elhelyezik a lakótéren kívüli lépcsőre – zavartalanság felsőfokon.
Lázár János építési és közlekedési miniszter április 3-án rövid Facebook-posztban számolt be arról, hogy az értékes stúdiók, illetve használható vagy átalakítható egykori rádióépületek kitörlésével megépíteni vágyott új Pázmány-kampusz kapcsán úgy gondolják: a projekt megvalósíthatatlan anélkül, hogy a helyiekkel egyeztetnének. Ezeken a megbeszeléseken pedig az érintettek elmondhatják, hogy az állam hogyan kárpótolhatja őket a kellemetlenségekért.
Ők mondják el, hogyan kárpótoljuk őket az építkezés okozta kellemetlenségért: mely homlokzatok vagy utcák újuljanak meg, mélygarázst vagy parkolóházat építsünk és hogy hozzunk-e létre több közparkot.
Szakmai vitát persze folytathatunk az új sportcsarnokról, kollégiumról vagy éppen az egykori Rádió épületéről, két dolgot azonban már most is biztosan tudunk:
Meglepő posztot tett közzé saját Facebook-oldalán Lázár János építési és közlekedési miniszter: néhány soros írásában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem a Palotanegyedbe tervezett új kampusza kapcsán elharapózó botránnyal kapcsolatban tett közzé első olvasásra biztatónak tűnő gondolatokat.
Az ügy február közepén látszólag fordulópontot vett, hiszen mi is megírtuk, hogy újraindulnak a kormány, illetve a kerület közti tárgyalások, amik első lépéseként Lánszki Regő építészeti államtitkár, illetve Rádai Dániel alpolgármester fog találkozni egymással. Az egyeztetések – amikbe egy februári ígéret szerint rövidesen a civileket is bevonták – eredményeiről azóta semmit sem tudni, a várható munkákról azonban újabb részletekre is fény derült: az állam teljesen átformálná a tömböt körülvevő közlekedési rendet, ezt pedig sem Józsefváros, sem a Budapest Közút nem ellenzi.
A két kiemelt műemlék, a meglepően sok eredeti, illetve értékes részletet őrző (ezeket itt mutattuk be) Esterházy-, illetve a Károlyi-palota felújítását is magával hozó, a Stúdiópalotából viszont szinte csak a főhomlokzatot érintetlenül hagyó munkák közül egyelőre sem a bontás, sem az építés nem kezdődött meg, hiszen az ügy továbbra sem jutott nyugvópontra.
1866 augusztusában ötszáz állattal nyitotta meg a kapuit a Pesti Állatkert, ami nemcsak a századfordulós beépítési lázat, de a második világháborút, illetve mély válságok egész sorát is túlélte, ma pedig évente egymilliónál is több látogatót fogadva mutatja be az egzotikus, illetve hazai fajok mellett a századfordulós építészet kiemelkedő példáit.
A ma Fővárosi Állat- és Növénykert néven működő intézmény terjeszkedésének születésekor mindössze egyetlen gátja volt:
az ország az állatok otthonától mindössze néhány méterre futó, 1846 óta használt első vasútvonala,
A Turbine az egyik legígéretesebb – egyben legértékesebb – magyar startup. Céljuk röviden: mesterséges intelligenciával (AI) segíteni a gyógyszerkutatást. Irodájuk nemrégiben költözött új helyszínre, és ahogy a cég sztorija, úgy ez a belső tér sem hétköznapi.
„Viszonylag ritka ez a szituáció, hogy ennyire, a helyszínkeresésbe is bevonják az építészeket. Szerintem ez egy nagyon jó folyamat, ha lehetne, akkor mindet innen indítanám” – mondja Csóka Attila Róbert építész, a Paradigma Ariadné egyik alapítója, akinek csapata három lehetséges helyszín közül segített kiválasztani azt, ahol végül leültünk beszélgetni, és ahol a Turbine irodája és laborja is helyet kapott.
A helyszín Budapest, a Corvin-sétány kezdőpontjánál formálódó „hub”, ahol több orvosi, technológiai, informatikai cég is otthonra talált az elmúlt években.
Se dolgozók, se egy telefonszám.
Mi történt? A VáRo Bau Kft. nyerte el az egykori Magyar Földtani Intézet Stefánia úti palotájának felújítását – írja az rtl.hu. A cég tavaly november óta létezik, és egyetlen munkavállalója sincsen. Tulajdonosáról, Várpalotai Ronald Gyuláról semmilyen korábbi céges referenciát nem talált a lap. A cégnek honlapja és telefonszáma sincs.
Előzmények. Az rtl.hu megjegyzi, hogy 2022-ben, az országgyűlési választások előtt a kormány alapítványokba szervezte ki a közvagyont, és és létrehozta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH), aminek elnökévé Bíró Marcellt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt államtitkárát nevezték ki. 2021-ben megszüntették a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot is, annak minden jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, így a Stefánia úti villát is átruházták Bíró hivatalára. A felújítási munkákra nyílt, nemzeti eljárást alkalmazták, erre akkor van lehetőség, ha az építési megbízás becsült értéke nem éri el 300 millió forintot.
Újpestről rövidesen villamossal, átszállás nélkül lehet majd átjutni Újbudára, hiszen a BKK összekötné az észak-pesti 12-es és 14-es, valamint a Deák Ferenc térig közlekedő 47-es és 49-es villamosokat – derült ki a közlekedési cég keddi sajtótájékoztatóján.
A terv megvalósításához
visszaépítik majd a Váci úton, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úton a hármas metróvonal építése miatt megszüntetett villamossíneket, sőt, a Nyugati téri felüljáró is eltűnik majd.
Mongólia nemzetközi pályázatot hirdetett a Mongol Birodalom ősi fővárosa, Karakorum helyén építendő Újkarakorum megtervezésére – közölte hétfőn a mongol elnök kulturális és vallási ügyekért felelős tanácsadója.
A terveket március 18-tól augusztus 2-ig várják majd – írja az MTI, ez az időintervallum azonban meglepően rövidnek tűnik egy minden szempontból kiérlelt terv megszületéséhez.
A munkákat az interneten, valamint egy kiállításon mutatják majd be, a végső válogatást pedig egy mongol és külföldi szakértőkből álló bizottság fogja elvégezni, figyelembe véve az ország lakóinak véleményét is figyelembe véve – olvasható a hírben, ami hozzáteszi: