Best WordPress Hosting
 

A HVG fontos részleteket tompított le a Magyar Péter és Varga Judit drámáját tartalmazó rendőri jelentésről szóló cikkében

A Mandiner is megszerezte a teljes rendőri jelentést Magyar Péter és Varga Judit korábbi, drámai veszekedéséről és közzé is tették a dokumentumot, így pedig beigazolódott az az egy ideje már terjedő iparági pletyka hitelessége, hogy a HVG, ahonnan nemrég négy kulcsfigura, köztük a lap felelős szerkesztője és a portál egyik legismertebb újságírója, Dezső András is távozott egyszerre, csak egy letompított változatot közölt a dokumentum alapján arról, hogyan emlékezett a rendőr a történtekre, a dokumentum tartalma ugyanis jóval súlyosabb a HVG által leírtnál.

Shakespeare-nek nagyon rossz véleménye volt a kapitalizmusról

A Titus Andronicus – William Shakespeare egyik legkorábbi, valószínűleg 1590 körül írt színdarabja – a főszereplő, Titus római hadvezér gótokkal vívott harcok utáni hazatérésével kezdődik. Az ezt követő erőszakos események halálról, rasszizmusról, kannibalizmusról és csonkításról szólnak, az egész darabot az emberi rasszok témája hatja át. Bár Shakespeare szereplői két társadalmi szinthez tartoznak – a rómaiakhoz és a „mások”-nak tekintett többiekhez –, ábrázolásuk még ezen belül is sokrétű. Tamora például a darabban többször is barbárként jellemzett nép, a gótok királynője, ennek ellenére – fehér lévén – képes beférkőzni a római társadalomba, ahol otthonosan mozog és Saturninus császár feleségül is választja.

Tamora független nő, tekintéllyel és olyan szabadságjogokkal rendelkezik, amelyek szerelmét, „Aaront, a mórt” nem illetik meg. A Tamora és Saturninus közötti interkulturális kapcsolat a kora újkori közönség számára elfogadhatóbb volt, mivel a gótokat az angolok őseinek hitték, Tamora és Aaron kapcsolatának gondolatától azonban kényelmetlenül érezhették magukat.

A 16–17. század fordulójára a fekete szereplők teljesen megszokottá váltak a színpadon. Ekkoriban az európaiak már egyre gyakrabban találkoztak a szubszaharai Afrikából származó emberekkel, és ez a változás a színpadi művekben megjelenő fekete szereplők növekvő számában is tükröződött. A legkorábbi példa talán Christopher Marlowe A nagy Tamerlán (Tamburlaine the Great) című darabja, amely 1587 körül íródott, tehát megelőzte Shakespeare Titus Andronicusát.

Három magyar film is fődíjat nyert a hétvégén

Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című filmje a marokkói Szale városában megrendezett szemle, míg Császi Ádám Háromezer számozott darab című alkotása a ljubljanai nemzetközi filmfesztivál fődíját nyerte el a hétvégén. Gauder Áron Kojot négy lelke című animációja a portugáliai Espinhoban, a Cinanimán lett a legjobb és a bolognai Future Filmfesztiválon is díjazták – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet az MTI-t hétfőn.

A közlemény szerint a marokkói Szaléban megrendezett filmfesztivál nemzetközi zsűrije a fődíjjal jutalmazott Hat hét „formai és technikai magabiztosságát, művészi kivitelezését és mély emberségét” méltatta, ami „Eleven elbeszélőmódjával és eredeti forgatókönyvével a nézőket előítéleteik újragondolására készteti” – idézi a tájékoztató a zsűri szavait. Szakonyi Noémi Veronika rendező és állandó alkotótársa, Vincze Máté Artur forgatókönyvíró az önkéntes örökbefogadás témáját feldolgozó drámája a SPARKS gyártásában, Romwalter Judit producer irányításával készült.

Császi Ádámnak, a ljubljanai nemzetközi filmfesztivál fődíjával jutalmazott, Háromezer számozott darab című fekete komédiája a zsűri méltatása szerint, különleges szereplőgárdával készült alkotás, ami egy nehéz sorsú fiatal romákból álló színházi társulat szürreális utazását mutatja be, olyan kérdéseket feszegetve, hogy lehet-e a rassz témájáról rasszizmus nélkül beszélni vagy szükségszerű-e a kisebbség és a többség kölcsönös gyűlölete. A Filmión elérhető film Császi és Lengyel Balázs forgatókönyvéből készült, producere Bodzsár István, társproducere Sipos Kornél.

Érkezik a Country dinasztia a Cool TV-re

A televíziós sorozat eredetileg Monarch néven futott Amerikában, a főbb szerepekben világhírű színészek játszanak.

Itt a TV2 magyarázata arra, miért fejeződött be teljesen másképp az egyik török sorozata, mint az eredeti változat

A TV2 sajtóosztályát kérdezte a Media1 arról, miért nem halt meg A sors útvesztői című széria főhősnője a csatorna által vetített sorozatban, amikor az eredeti változatban ez így történt.