Archívum címkék: élő

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. Macron az Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”

A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit

Tizennégyen megsebesültek abban az orosz támadásban, amelyet a dél-ukrajnai Odesszára mértek csütörtökre virradó éjjel – közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon. Hozzátette, hogy károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, beleértve postai raktárépületeket. Elmondta, hogy még mindig oltják a keletkezett tüzeket.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy régiójának több részét is orosz támadások érték csütörtökön, az eddigi információk szerint két idős helyi lakos megsebesült.

Szinyehubov és Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó jelentései szerint szerdán nyolc ember vesztette életét és 23-an sebesültek meg a két régió elleni orosz ágyúzások következtében.

Oroszországot vádolta Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön a GPS-jeleknek a Baltikum térségében történő zavarásával, amely fennakadásokat okoz az ottani országok légi közlekedésébent. Észtországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a GPS navigációs rendszer okozta fennakadások.

A balti ország hatóságai szerint a GPS-jeleket orosz területről zavarják, és a probléma egyre nagyobb lett az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta.

Tudjuk, hogy Oroszország zavarja a GPS-jeleket az Ukrajna elleni támadás kezdete óta. Az elmúlt másfél évben ez a probléma igen súlyossá vált a térségben

Oroszország több mint 300 rakétát, körülbelül 300 Shahed típusú drónt és több mint 3200 irányított bombát használt az Ukrajna elleni áprilisi támadásokban – jelentette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése alapján a Reuters.

„Csak erő képes megállítani ezt a terrort – népünk ereje, a világ egységének ereje, az Oroszországra nehezedő nyomás ereje, az Ukrajnának biztosított légvédelmi rendszerek ereje, és a frontot védő katonáink eleje” – írta Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A Reuters megjegyzi, hogy idén tavasszal Oroszország fokozta csapásait Ukrajna polgári és energiainfrastruktúrája ellen, mivel Kijev további segítségre várt szövetségeseitől, légvédelme pedig megfogyatkozott. Moszkva azt állítja, hogy csak legitim katonai célpontokra csap le.

A fehérorosz és az iráni hadsereg megvitatta az együttműködés fejlesztését a harci kiképzés területén – erről a fehérorosz védelmi minisztérium sajtószolgálata írt Aljakszandr Bász vezérőrnagynak, a fehérorosz fegyveres erők harci kiképzési főosztálya vezetőjének iráni látogatását követően.

A beszámoló szerint Teheránban befejeződött a Security Belt 2024 (Biztonsági Öv 2024) néven futó parancsnoki és törzskari gyakorlat, amelyben fehérorosz katonák vettek részt. A gyakorlat témája a terrorizmus elleni küzdelem volt. Április végén, Viktar Hrenyin és Mohammad Reza Astiani fehérorosz és iráni védelmi miniszternek a kazah fővárosban, Asztanában – a Sanghaji Együttműködési Szervezet védelmi minisztereinek találkozója alkalmával – tartott megbeszélése után a fehérorosz katonai tárca közölte, hogy Minszk és Teherán érdekelt az együttműködés további fejlesztésében katonai téren.

Korábban, Hrenyin és Astiani teheráni találkozóját követően, 2023. július végén a védelmi szervek között egyetértési emlékeztetőt, valamint a kétoldalú katonai együttműködés egy évre szóló tervét írták alá.

Elküldte a hivatalos meghívót Svájc több mint 160 delegációnak a június közepén Ukrajna kérésére tartandó békekonferenciára – jelentette be a berni külügyminisztérium csütörtökön.

Az ukrajnai háború “igazságos és tartós” lezárása érdekében szervezett békekonferenciára állam- és kormányfőket várnak június 15-én és 16-án a Luzern melletti helyszínre – áll a tárca közleményében. Hozzátették azt is: “ezen a ponton” Oroszország nem szerepel a meghívottak között.

Közölték, Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni a békefolyamatba, és a svájci kormány mindig is nyitott volt arra, hogy meghívják Moszkva küldötteit is, de Oroszország ismételten azt jelezte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón – fejtette ki a svájci külügyminisztérium. Jelezték, hogy a konferencián útitervet is ki akarnak dolgozni arra, hogyan tudnák Oroszországot bevonni a békefolyamatba.

A NATO öles léptekkel halad a korábban közösen felrajzolt vörös vonalak átlépése felé, az észak-atlanti szövetség most már százmilliárd dollárt akar még belepumpálni az ukrajnai háborúba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető kiemelte, hogy a béke egyre távolibbnak tűnik Európában, mivel a NATO is öles léptekkel halad a korábban közösen megrajzolt vörös vonalak átlépése felé.

Amellett, hogy a NATO az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba

Oroszországot egyelőre nem hívták meg a június közepén Svájcban tartandó tárgyalásokra, amelyek célja, hogy segítsenek békét teremteni a Moszkva és Ukrajna közötti konfliktusban – közölte a svájci kormány csütörtökön.

Közleményükben ugyanakkor rögzítették azt is: Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni ebbe a folyamatba.

Békefolyamat Oroszország nélkül nem lehetséges

Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy „a háború tüzébe dobja” a balti országok, Lengyelország, Németország és Franciaország népét – mondta az ukrán származású oroszbarát oligarcha, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja, Viktor Medvecsuk az orosz állami hírszolgáltató, a TASSZ szerint.

Az orosz hírgyár Medvecsukot a „Másik Ukrajna mozgalom” vezetőjeként és az Ukrajnában betiltott oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt korábbi vezetőjeként írta le. Medvecsuk áll azonban a prágai székhelyű Voice of Europe hírportál mögött is, amely olyan oroszbarát narratívákat terjesztett, amelyek célja, hogy az Európai Uniót eltántorítsa Ukrajna támogatásától.

Azt a cseh a Deník N írta meg korábban, hogy egyes európai politikusok, akik együtt dolgoztak a híroldallal, Oroszországtól kaptak fizetést, a pénzek egyes esetekben a júniusi európai parlamenti választásokra való választási kampányukat is fedezték. Pénzeket német, belga, francia, magyar, holland és lengyel politikusok kaptak.

Ukrán dróntámadás rongálhatott meg energetikai létesítményeket az oroszországi Orjol és Kurszk régiókban – írja a Kyiv Independent orosz regionális kormányzók jelentéseire hivatkozva.

Eszerint Roman Sztarovojt, a kurszki terület kormányzója helyi idő szerint este 11 óra körül jelentette, hogy egy ukrán dróntámadás megrongálta az elektromos vezetékeket Ponyri faluban, ami miatt megszűnt az áramszolgáltatás a térségben.

Néhány órával később az Orjol régió kormányzója, Andrej Klicskov arról számolt be, hogy a Glazunovszkij és Szverdlovszkij körzetekben lezuhant drónok energetikai létesítményeket rongáltak meg. Ezt követően számos háztartásban szintén szünetelt az áramszolgáltatás.

A orosz-ukrán háborúról szóló szerdai hírfolyamunkat itt lehet visszaolvasni.

The post Ukrán dróncsapás érhetett orosz energetikai létesítményeket first appeared on 24.hu.