Elég rosszul kezelte egy amerikai futár, hogy a vártnál jóval alacsonyabb borravalót kapott.
Daily Mail is közzétette a bejáratnál lévő kamera felvételeit, amin látható, a futár türelmesen vár, és közben nézi a telefonját.
Hogy ekkor látta, hogy mennyi borravalót állítottak be neki, vagy már korábban, azt nem tudni, mindenesetre a futár alig várta, hogy kifejtse a véleményét a házigazdának.
Bűnösnek vallotta magát az a nő, aki 2022 végén leharapta egy aldershoti (Hampshire, Anglia) férfi hüvelykujját. Az áldozat azóta is munkaképtelen.
2022. december 14-én Stephen Jenkinson pizzát rendelt, a házhozszállítást otthonába kérte. A Sun brit bulvárlap cikkéből kiderül, hogy a kiérkező motoros futár, Jenniffer Rocha eltévesztette a címet, végül az utcán próbálta meg átadni a megrendelt ételt.
A pizzáért kiszaladó Jenkinson a lakásában hagyta a telefonját, így nem tudta bemutatni az átvételhez szükséges kódot – ezen vita alakult ki a két fél között. A nézeteltérés veszekedéssé, majd testi erőszakká fajult: a férfi megpróbálta lerángatni a 35 éves nő fejéről a bukósisakot, aki ekkor ráharapott Jenkinson hüvelykujjára.
Nem alkalmazottak, hanem vállalkozók a Wolt ételfutárai, így döntött egy finn bíróság, többek között a magyar Kúria korábbi ítéletével megegyező módon – adta hírül a Helsingin Sanomat.
Miért fontos ez? Bár Magyarországon ez kevésbé számít, az észak-európai országokban vagy például Ausztriában is alapvetően fontos kérdés a dolgozók jogállása. A munkavállalók erős szociális védőháló alá tartoznak, általában ágazati kollektív szerződés szerint dolgoznak, és szinte mindenki tagja a munkafeltételeket befolyásolni képes szakszervezeteknek. A vállalkozók tevékenysége viszont nincs korlátok közé szorítva, inkább öngondoskodáson alapszik.
Felülnézet: a kérdéses üzleti modell, amelyet platformgazdaságnak is neveznek, egy köztes állapot, amelyet a technológiai fejlődés teremtett meg. Leegyszerűsítve a Wolt is csak egy applikációt üzemeltet, amely összehozza az ételt rendelőket az éttermekkel és az ételeket kiszállító futárokkal. A munkavégzés bizonyos aspektusai azonban mégsem annyira szabadok, mint egy klasszikus értelemben vett vállalkozónál és ebből jogértelmezési problémák adódnak.
Meglehetősen meglepődtek azok a Florham Park-i lakosok, akik egy januári estén ajtót nyitottak a megrendelt ételüket szállító futárnak. Merthogy nem futár volt. Viszont ő is meglepődött. És most a részletek.
Január 21-én este fél kilenc körül a New Jersey állambeli településen egy rendőr közlekedési rutinellenőrzés során megállított egy autót. A rendszámtábla ellenőrzésekor az adatbázisból kiderült, hogy az autó sofőrje ellen elfogatóparancs volt érvényben.
A 60 éves sofőrt, aki egyébként az Uber Eats éppen szolgálatban levő ételfutárja volt, letartóztatták.
Decemberi jogerős ítéletében nem minősítette munkaviszonnyá az ételfutárkodást a Kúria. A legfelsőbb bírósági fórum szerint ugyanis a munkaviszonyhoz szükséges széles körű utasítási és ellenőrzési jog nem állt fenn, hiszen például a bíróság elé vitt esetben a futár visszautasíthatta az adott munkát, valamint nem volt hierarchikus kapcsolat és egymástól való függőség sem. Dr. Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogi szakértője szerint azért különösen fontos az ügyben hozott döntés, mert a magyar munkaügyi bíróságok ilyen jellemzők alapján tudták korábban a rejtett munkaviszonyt átminősíteni, a Kúria állásfoglalása után azonban hasonló tényállás esetén a jövőben erre nem kerülhet sor.
A munkajogi szakértő szerint a platformmunkavégzés új terület, amelyben keveredik a munkajogi és a vállalkozásalapú foglalkoztatás. Az ételfutárok például egy applikáción keresztül vállalják a feladatot, a foglalkoztató által meghatározott arculati elemeket használva azonban már „önálló” vállalkozói minőségben dolgoznak. A szakértő ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az ételfutárok és a hozzájuk hasonló munkát végzők sok esetben jelentős mértékben függenek munkaadójuktól, mégsem élveznek védelmet velük szemben. Ez a foglalkoztatási forma a szakirodalomban az egyik elterjedt nézet szerint lényegében munkaviszony megkerülésével létrejött foglalkoztatásnak minősül.Egyes rendszerek kihasználják, hogy sokan saját akaratukból, például a kollégákkal való verseny miatt rendszeres munkát végeznek, valójában akár magasabb óraszámban is, mint amennyit a munkajogi szabályok megengednének.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője ennek ellenére úgy véli, hogy még abban az esetben sem szükségszerű valamennyi foglalkoztatási formát kivonni a megbízási/vállalkozási jellegű jogviszonyok ernyője alól, ha annak akár csak kisebb része is hasonlít a munkaviszonyra, mivel az a foglalkoztatottak választási lehetőségét is csökkentené. Inkább egy olyan védelmi háló kialakítására lenne szükség, ami kezeli az erőfölényben lévő nagyvállalatok és az egyéni vállalkozók közötti egyenlőtlenséget. Ilyen lehet például a meghatározott minimum óradíj is, vagy egy „köztes” kategória létrehozása, amely értékeli a felek egymással szembeni erőfölényét. Kevesen vitatják ugyanis, hogy ilyen esetben az önfoglalkoztatottnak nincs reális alkupozíciója a nagyvállalati megbízóval szemben, tehát például nem tudja a szolgáltatás árát megemelni. Ráadásul kollektív igényérvényesítésre sincs mód, miután szakszervezetet csak a munkavállalók alapíthatnak – hiába dolgoznak tömegesen az adott megbízónak, lényegében ugyanolyan konstrukcióban.
Két brit férfi, a 46 éves Paul Burton és a 38 éves Nathan Turner túszul ejtette az ételt nekik kiszállító futárt, miután hidegen szállította nekik ki a csirke kebabot és a saláta is lemaradt a rendelésükből.
Turner az emberrablást közvetítette is a Facebookon, amiben azt mondja: „Két kebabot rendeltem. A faszi 45 percen át ült a lakásom előtt, szóval arra gondoltam, úgy fair, látva, hogy elfelejtette a salátámat és hideg volt a kaja, hogy várnia kelljen velem az emeleten.
Szóval szeretnék bejelenteni egy bűncselekményt, mert ellopták a salátámat és ellopták a hőt a rendelésemből