Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Vállalat

Részleges gyárbezáráshoz vezetett az autóipari válság Szlovákiában

Közzétette szerző

Ipari berendezések aukciós értékesítésére szakosodott portálon tűntek fel egyebek mellett fogaskerekek és sebességváltóházak gyártása során használatos gépek a napokban a szlovákiai Túrócszentmárton városából, ahol a Volkswagen alkatrészgyártó üzeme található.

Az árverésekre az elektromos autók gyártására történő átállás miatt kerül sor az aukciós ház közlése szerint, „egy német autógyártó motorgyárának részleges bezárását követően”.

Alulnézet: a Volkswagen túrócszentmártoni üzemében autók különböző részegységeiben használatos alkatrészeket – a féktől kezdve a sebességváltóig – gyárt 2000 óta, több mint 800 dolgozó foglalkoztatásával. Az elektromos Volkswagenekhez is készülnek itt tartozékok, például a tavaly ősszel legyártott 600 milliomodik alkatrész egy villanyautóba szánt csuklós tengely volt.

PostPin It!

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Közzétette szerző

Teljes kiőrlésű kovászos vekni – az egyik boltláncban ezen a néven fut jelenleg egy pékáru, de ha megnézzük az összetevők listáját, akkor rögtön három problémába botlunk.

Az összetevők között nincs is kovász (feltüntetve legalábbis biztosan nem).

A teljes kiőrlésű liszt aránya csak 38 százalék, ami elvileg kevés ahhoz, hogy a terméket így lehessen nevezni.

PostPin It!

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Közzétette szerző

Az energiaválság legdurvább hónapjaiban nagyon látványosan esett a vállalatok és az ipar földgázfelhasználása Magyarországon. Volt olyan hónap, amikor a legnagyobb fogyasztók esetében éves összevetésben 80-90 százalékos zuhanást mutattak a forgalmi adatok. Bár a teljes vállalati szférában nem volt ilyen mértékű hanyatlás, de 2022 őszén így is alsó hangon harmadával kevesebb gázt égettek el a cégek, mint amit megszokhattunk. A fogyasztás a legtöbb szegmensben azóta sem tért vissza a korábbi szintre.

A visszaesést azonban nem elsősorban az okozza, hogy a cégek gőzerővel álltak neki a földgáz kiváltásának. Eleinte főleg a gyárleállások és a szolgáltatóegységek bezárása miatt zuhant a kereslet, de a hosszabb távú megtakarítás is legfeljebb a fűtés esetében ered technológiaváltásból. A magyar cégek – és különösen az ipari szereplők – jelentős része ugyanis, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Kényszerű leállások

PostPin It!

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Közzétette szerző

Magyarországon és a régióban is megugrott tavaly a cégek szenvedéséről árulkodó fizetésképtelenségi eljárások száma, és 2024-ben a javuló gazdasági kilátások ellenére még tovább folytatódhat a növekedésük.

Mi történt? Két és félszeresése nőtt a fizetésképtelenségi – azaz csőd- és felszámolási – eljárások száma Magyarországon tavaly 2022-höz képest, és szinte minden iparágban nőtt a felszámolási eljárások száma a Coface hitelbiztosító minden évben megjelenő, fizetésképtelenségi helyzetet bemutató elemzésének friss kiadása szerint.

Alulnézet: a tavalyi év eredményeihez hasonlóan továbbra is ugyanaz a hat szektor a legveszélyeztetettebb a felszámolási eljárások száma alapján.

PostPin It!

Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban

Közzétette szerző

609 kölcsönzött munkavállaló szerződését mondta fel az iváncsai akkumulátorgyárában a dél-koreai SK On, erős indulatokat felkorbácsolva a jórészt kirgiz származású vendégmunkások körében. A még csak tesztüzemben működő gyárban történtek rávilágítanak az ágazat bizonytalanságaira is.

Miért fontos ez? Az autópiac kedvezőtlen helyzete kihat a szektortól már az akkumulátorgyártás révén is függő magyar gazdaságra. A csökkenő ipari termelés mellett már a munkaerőpiacon is érzékelhetők a problémák, noha az épp működni kezdő iváncsai üzem nemrégiben még csak vendégmunkásokkal kielégíthető rendelésállományra számított.

Alulnézet: a magyar munkavállalókat nem érintik az elbocsátások, munkaerő-kölcsönzésen keresztül foglalkoztatott külföldi munkásoktól válik meg a vállalat. Az ő foglalkoztatásukhoz azonban meglehetősen szigorú feltételeket írnak elő a törvények, így a kirúgásuk rendkívüli áldozatokkal jár a munkáltató részéről a magyar alkalmazottak elbocsátásához képest.

PostPin It!

Tett a Mol egy fontos lépést, hogy ne függjön annyira a benzinkutaktól

Közzétette szerző

Elkezdi működését Tiszaújvárosban a Mol-csoport poliolüzeme, három évvel a tervezett átadás után.

Miért fontos ez? A Mol klasszikus tevékenysége, hogy nyersolajat desztillál, azaz elemeire választ szét, és ezekből vagy késztermékeket készít (például benzin vagy dízelolaj), vagy eladja másoknak. Az egyik ilyen, eddig továbbadott anyag a propilén volt, amelyből nagyrészt habszerű műanyagokat készítenek. Mostantól azonban a Mol saját kézbe veszi ennek a gyártási folyamatnak a további lépéseit, és ezzel ezek profitját is.

Számokban: Az üzem felépítése 1,3 milliárd euróba került, és 131,5 millió euró állami támogatást kapott. A beruházás a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt csúszott.

PostPin It!

Ma még nagyobb jelentőséget kaphat a BYD magyar gyára

Közzétette szerző

Száz százalékra emeli az Egyesült Államok a kínai elektromos autókra kivetett, jelenleg 25 százalékos vámot, egybehangzó értesülések szerint a lépést magyar idő szerint kedd délután jelentik be.

Miért fontos ez? Az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt attól tart, hogy az olcsó kínai elektromos autók elárasztják a piacot és tönkreteszik a hazai gyártókat.

A magas vámot elsősorban arra hivatkozva vethetik ki, hogy a nagyon alacsony árakat a kínai gyártók masszív állami támogatások felhasználásával érik el, vagyis szerintük a verseny egészen addig nem tisztességes, amíg ezt nem ellensúlyozzák.

PostPin It!

Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?

Közzétette szerző

A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

2020 óta méri a Digiméter a hazai vállalkozások digitalizációjának szintjét. A 2024-ben immár negyedik alkalommal futó kutatássorozat alapján a 100-as indexen nincs érdemi elmozdulás, továbbra is 40-es értéket mutat (2022-ben 41, 2020-ban és 2021-ben pedig 40 volt). A hazai cégek tehát köszönik szépen, de lehetőleg nem kérnek a digitális megoldásokból. Ez azonban idővel megbosszulhatja magát.

Amikor 2022 év végén, másfél évvel ezelőtt megmértük a cégek digitalizációs szintjét, az volt a várakozásunk, hogy a kibontakozó válság erősíteni fogja a hatékonyságot növelő digitalizáció létjogosultságát. Mint utólag, a 2024 tavaszi Digiméter kutatásunk alapján kiderült, mindez vágyvezérelt gondolkodásnak bizonyult. A cégek inkább a már korábban bevált – jellemzően nem digitális – megoldásokhoz nyúltak vissza.

PostPin It!

Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját

Közzétette szerző

Lezárult az egykori legnagyobb magyar ásványvízgyártó történetének utolsó fejezete: hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. Az egészen mostanáig Cassiopeia néven ismert 34 méteres hajót át is keresztelték, május eleje óta Aragónak hívják. Ha valakinek ismerősen cseng a név, az nem véletlen: az Arago-csoport az egyik leggazdagabb magyar, Leisztinger Tamás cégbirodalma.

Nagyon magasról nagyon mélyre

Az Aquarius-Aqua és a Cassiopeia történetéről többször írtunk már a G7-en. Az albertirsai Aquarius a 2000-es évek elejének nagy sikersztorija volt. A cég vezetése jól ismerte fel, hogy hatalmas potenciál rejlik az ásványvízben, amelynek hazai fogyasztása ekkor messze elmaradt még a nyugat-európai országokra jellemző szinttől. A vállalat nagyon gyorsan nőtt nagyon nagyra. Piaci részesedése már 2004-ben 15 százalékos volt, a csúcson pedig a 35 százalékot közelítette. A 2010-es évek elején napi háromezer raklap ásványvizet, üdítőt és energiaitalt gyártott. Ebben az időszakban ragasztották a cég többségi tulajdonosára és vezetőjére, P. Tamásra az „ásványvízkirály” jelzőt.

PostPin It!

A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság

Közzétette szerző

2,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene márciusban a munkanaphatástól tisztított év/év adatok szerint. A visszaesés minden ágazatot érintett, ám a járműgyártásban, valamint a villamos berendezések gyártásában kifejezetten jelentős mértékű volt a KSH közleménye szerint.

Miért fontos ez? A német járműiparnak régóta kitett Magyarországon a 2008-as válság óta bőven akad tapasztalat az efféle függőségek kockázataival kapcsolatban – a hazai autógyártás akkor mennyiségben 40 százalékkal szűkült, a teljes ágazat kibocsátása pedig negyedével csökkent, a gazdaság egészénél jóval nagyobb visszaesést mutatva, egyben válságba sodorva az államháztartást.

Azóta az autóipar mellett az akkumulátorgyártás iránt is elköteleződött a magyar gazdaságpolitika, Szijjártó Péter tavaly ősszel vázolt víziója szerint Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártója lesz, és a közelmúlt kibocsátási és GDP-adatain is jól látszik az ágazat térnyerése.

PostPin It!

Folytatódnak az áremelések, amik miatt megorrolt a bankokra és a telekomcégekre a jegybank

Közzétette szerző

Idén tovább folytatódnak a banki és telekommunikációs szektorokban az előző évi infláció alapján megállapított nagyobb díjemelések, amelyeket a jegybank többször is helytelenített.

Mi történt? Mostanra minden nagyobb bank bejelentette, hogy a tavalyi inflációt követve mennyit emel az idén a díjain.

Átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe idén a nagyobb bankoknál nyitható egyszerűbb számlák most az Énpénzem.hu saját gyűjtése alapján.

PostPin It!

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

Közzétette szerző

Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.

A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.

A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt. 

PostPin It!

Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett

Közzétette szerző

Már csak 8,5 százalékkal bővült a magyar online kiskereskedelmi forgalom 2023-ban, 2024 első negyedévében pedig a növekedés tovább lassult, 6,1 százalékra – ez derült ki a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körkép elnevezésű riportjának legfrissebb kiadásából.

Miért fontos ez? A kiskereskedelem internetes része hosszú évekig masszív felfutásban volt, amelyből sok piaci szereplő majdhogynem automatikusan jó hasznot húzhatott. Ennek a korszaknak azonban vége, és a számok, illetve piaci előrejelzések szerint magyar szereplőként sokkal nehezebb időszak következik.

Tágabb kontextus: a kis mértékű növekedés ugyan még mindig sokkal jobb, mint a hagyományos bolti kereskedelem volumenben számolt 7,9 százalékos csökkenése 2023-ban, de a tavalyi 17 százalékos inflációt figyelembe véve látszik, hogy a vásárlóerő csökkenésének következtében a lakosság ebben a szegmensben is kevesebb és/vagy olcsóbb árut vett.

PostPin It!

Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában

Közzétette szerző

Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.

Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.

A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.

PostPin It!

Nem a Gazprommal lesz a politikai haszonszerzés eszköze a Fradi és a magyar labdarúgás

Közzétette szerző

„Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására” – ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.

Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.

Nem szponzoráció, hanem háborús PR

PostPin It!

Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?

Közzétette szerző

Március közepén a budapesti piacokon a görög import eper (egészen pontosan: földieper vagy más néven szamóca) kilója 2000 forint körül volt, miközben a Magyarországon termesztett gyümölcsért ekkoriban még egyes helyeken akár 8000 forint körül is kellett fizetni. Ez laikus vásárlói szemmel nézve rendkívül durva különbség, annál is inkább, mert a görög szamóca körülbelül 1500 kilométert utazott, mire Budapestre ért. Másrészt aggasztónak tűnik az is, hogy a magyar termesztők az évnek ebben az időszakában lényegében nem tudnak részt venni az árversenyben. Ilyenkor minden évben csak arra számíthatnak, hogy a finomabbnak tartott ízvilág és a lokálpatriotizmus jegyében a magyar vevők hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni, és kifizetik az akár négyszeres árkülönbséget is.

Ahogy Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője mondja, az első osztályú magyar földieper március végén 4500-5000 forintos kilónkénti áron volt elérhető a nagybani piacon (erre jött a kiskereskedelmi árrés, vagyis a zöldségesek-boltosok költségét és hasznát fedező összeg), a másodosztályú áruért pedig 3500-4000 forintot kértek akkoriban. Ugyanekkor az első osztályú import már csak 2000-2500 forint volt, de egyes boltláncokban szokás szerint még a nagybani piaci ár alatt is lehetett szamócát venni, akár 1800-2000 forintért. Utóbbi szint a termesztési költségeket figyelembe véve rendkívül alacsonynak számított már akkor is.

A magyar földieper árban csak április második felére lett versenyképes az importtal, cikkünk írásakor 2000 forint körüli áron stabilnak tűnt, de ennél vélhetően kis mértékben még olcsóbb is lesz a gyümölcs, várhatóan május végén – június elején.

PostPin It!

Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra

Közzétette szerző

Az EU több rendelet módosításával rég nem látott módon osztja újra a lapokat az európai áruszállítási piacon. A zöldnek mondott intézkedések valójában a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős méretű vasúti forgalom terelődik kamionokra. Ez pont az ellentéte az EU célkitűzéseinek, hiszen növeli a károsanyag-kibocsátást és fokozza a balesetek veszélyét.

Az Európai Bizottság 2023 novemberében elfogadta a kombinált áruszállításról szóló jogszabály módosítását, amiben azt ígérték, hogy hét év alatt tizedével csökkentik a háztól házig szállítási díjakat ennél a viszonylag fenntartható áruszállítási módnál. A kombinált vagy intermodális áruszállítás azt jelenti, hogy vasút, közút, hajó segítségével, több átrakással éri el az áru az útját, nem csak kamionok segítségével.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gyárakból teherautóval elviszik az árut vasúti terminálokra, a hosszú, jellemzően legalább 600-700 kilométeres szakaszon vasúton szállítják, majd ismét teherautókra rakják át, hogy elérje a célját. Ehhez fontos, hogy olcsón és gyorsan lehessen átrakni, erre két alapvető mód van: vagy a tengeri hajózásban használt konténereket használnak, vagy a nyergesvontatók által vontatott félpótkocsikat daruzzák vasúti kocsikra. Az előbbi adja az európai kombinált forgalom közel 80 százalékát.

PostPin It!

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

Közzétette szerző

Javult ugyan a német autóipar üzleti helyzetértékelése márciusban a müncheni Ifo konjunktúrakutató intézet jelentése szerint, az ágazat azonban csak reménykedhet, hogy maga mögött hagyhatja a 2023-ban tapasztalt mély visszaesést. Tavaly ugyanis erősen megkérdőjeleződött a németországi gyártók versenyképessége az elektromos autók piacán feltörekvő vállalatokkal szemben, miközben a gépkocsik iránti kereslet gyengült, ám ősztől napirendre került a belső égésű motorokkal nehezen teljesíthető környezetvédelmi szabványok enyhítése és a bevezetésük halasztása.

A kedvezőbb várakozások ellenére az idei év sem kecsegtet sok jóval, ugyanis a nyugati piacok meghódítására készülő kínai gyártók intenzív árversenybe kezdtek. A BYD Seagull nevű modelljét például akár egy csúcskategóriás robogó áráért is meg lehet már vásárolni, és bár egyelőre az ajánlat csak Kínára vonatkozik, már az Egyesült Államokban is fejtörést okoz a gyártók számára . Ott egyelőre leginkább arra kényszerülhetnek, hogy a jómódúaknak szánt drága második autók helyett a mindenki számára megfizethető elektromos modelleket részesítsék előnyben.

A BYD mindenesetre február óta 5 és 20 százalék közötti árcsökkentés mellett vezeti be a megújított modelljeit, és idén félmillió autót tervez külföldön értékesíteni, ami több mint kétszerese a tavalyi adatnak, jövőre pedig az egymilliós határ elérése lesz a cél. Mindezt az eladott autókon elérhető fajlagos haszon szűkülésének árán is vállalja a cég, az így kieső bevételt a növekvő eladások pótolják majd a tervek szerint.

PostPin It!

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Közzétette szerző

Az állami kezességvállalás ideális esetben jó stimuláló módszere a vállalati beruházásoknak, mert a cégek olcsóbban juthatnak hitelhez. Ilyenkor egy harmadik fél, jelen esetben egy állami hátterű szervezet kezeskedik azért, hogy a bank visszakapja a pénzét, ha a vállalkozás nem tudná azt kifizetni, vagyis a hitelkockázatot a kezes veszi át.

Ha időközben csődbe megy a cég, vagy bámilyen más oknál fogva nem tudja visszafizetni a – például gyárbővítéshez kapott – hitelélt, akkor kezesként az állam fizet, így ezeket az összegeket a költségvetési kiadásokban is fel kell tüntetni.

Megnéztük ezeket az adatokat, és kiderült, hogy az elmúlt hét évben összesen közel 150 milliárd forintot kellett az állami hitelgarancia programok után kifizetnie a magyar államnak. Ezt mutatja be az alábbi ábra a kezességvállaló állami szereplőkre lebontva (a 2023-as adat még tervezet volt cikkünk írásakor). Jól látszik, hogy 2022-ben nagy ugrás volt az összegben, hiszen az gyakorlatilag megduplázódott 2021-hez képest, de a 2023-as 40 milliárd forint is jelentős éves növekedést takar.

PostPin It!

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Közzétette szerző

A cikk az Arcanum adatbázisának felhasználásával készült.

Magyar kézbe kerül három évtizedek óta ismert édesség- és csokoládémárka, a Boci és az újabban a márkához kötött Melba és Párizsi kocka, miután a Cerbona megvásárolja a védjegyeket a Nestlétől. A svájci tulajdonú cég még a rendszerváltást követő privatizáció során jutott a márkákhoz a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt, aminek egyik első, majd legismertebbé vált terméke volt a Boci csoki.

A táblás csokoládé 1927-ben jelent meg a boltokban, igaz, ekkor még a termék megnevezése Szerencsre utalt, ám a csomagolásra rajzolt tehén miatt hamarosan ráragasztották a később ismert Boci nevet a vásárlók, amit aztán a gyártó is használni kezdett. A második világháború előtt a Szerencsi lett az ország legnagyobb édesipari üzeme, majd 1944-ben német katonák vonultak be oda, igaz, az akkori igazgató meg tudta akadályozni a gépek elszállítását, de a kakaóbab-ellátás szünetelése miatt csak nugátokat, ostyaféléket és cukorkát állíthatott elő a gyár. 1948-ban az üzem államosítására került sor, ami Szerencsi Édesipari Vállalat néven folytatta a működését.

PostPin It!