Portálunk, a Media1 elsőként írt arról cikket, hogy az állami M1 tévécsatorna Híradójának segítségével gyakorlatilag épp elcsalják a választásokat Magyarországon, legalábbis napi gyakorisággal a Fidesz egyes politikusainak választási kampányfilmjeit sugározták híradós riportoknak álcázva, ezzel törvénytelenül befolyásolva a választói akaratot a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választások előtt, sőt még az is elhangzott az egyik riportban, hogy a Fideszre kell szavazni. Cikkünk után először a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 13:0 arányban marasztalta el a televíziót a választói akarat törvénytelen befolyásolása miatt, majd a Kúria is jóváhagyta az NVB határozatát, most pedig az Alkotmánybíróság.
Archívum címkék: Kúria
Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében
A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.
Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti. Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.
Kúria: jogellenesen építkezett Tordai Bence
A Kúria is megerősítette, hogy jogellenesen építkezett Tordai Bence – írja az MTI. A Fővárosi Törvényszék után a Kúria is igazat adott Budapest Főváros Kormányhivatalának, amiért elutasította a párbeszédes politikus II. kerületi ingatlanára a hatósági bizonyítvány iránti kérelmét. A kormányhivatal helyes döntését a bíróság által kirendelt szakértő véleménye is alátámasztotta.
A Fővárosi Kormányhivatal korábban azért utasította el Tordai ingatlanára a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelmét, mert a párbeszédes politikus egyszerű bejelentés alapján történt építkezése jogellenes és szabálytalan volt.
Elsőként a kormánypárti Metropol írta meg, hogy az ellenzéki politikus 150 milliós álomvillát épített engedély nélkül Budapest egyik legdrágább kerületének kertvárosi részén, az épületet pedig parasztháznak hazudja. Tordai akkor azt írta: túlzásnak tartja, hogy álomvilla lenne egy tetőtérrel együtt 131 négyzetméteres épület. Mint mondta, arra nem vettek fel CSOK-ot, hitelt, újlipótvárosi lakásuk eladásából vették meg, újították fel.
Orbán foggal körömmel ragaszkodik a kiemelt beruházásokhoz
Alkotmánybírósághoz fordul Lázár minisztériuma, hogy ne lehessen népszavazás a kiemelt beruházássá nyilvánításokról. Az LMP azért tartana népszavazást, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, amelyek kedvesek a számára.
A Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén engedte át az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni az építésügyi törvény kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét. Az LMP kezdeményezését később többen is megtámadták a Kúriánál, köztük volt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium is.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról számolt be, hogy a Kúria döntött az ügyben, kimondva: megtartható a népszavazás arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az építészeti törvény kiemelt beruházásokról szóló részét.
Törölte a Kúria a Rádió egykori épületegyüttesére kiadott változtatási tilalmat
A Nemzeti Múzeum mögött álló egykori Magyar Rádió-tömb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszává való átalakításának terve hónapok óta vet nagy hullámokat, hiszen a Józsefvárosi Önkormányzat, illetve a civilek minden eszközt megragadnak, hogy megállítsák, vagy legalább lelassítják és finomítsák a kormány terveit.
Korábbi cikkeinkben hosszan taglaltuk a változásokat, beszámolva többek közt arról is, hogy a VIII. kerület előbb helyi védelem alá helyezte a tömb érintett épületeit, majd változtatási tilalmat rendelt el.
Előbbit az állam hónapokkal ezelőtt felülírta egy rendelettel, a tilalom ügyében azonban a Kormányhivatallal való vita egészen a Kúriáig tartott: a kerület korábbi alpolgármestere, illetve mostani polgármester-jelöltje, a Fővárosi Kormányhivatal élén álló (jelenleg fizetés nélküli szabadságon tartózkodó) Sára Botond főispán azt nehezményezte, hogy tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, az önkormányzat szerint azonban azt egy annál kisebb, érintett területre is ki lehet terjeszteni.
A Kúria elutasította Karsai Dániel egyik népszavazási kérdését
Kedden a Kúria elutasította a Karsai Dániel által kezdeményezett, az aktív eutanáziáról szóló népszavazás egyik kérdését – erről az alkotmányjogász számolt be a Facebookon.
Annak érdekében kezdeményeztem népszavazást, hogy azon halálos betegek, akik állapotuk miatt elviselhetetlen, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedést élnek át, legalább haláluk idejét és módját méltósággal választhassák meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB), arra hivatkozva, hogy az élethez való jog sérthetetlen, úgy ítélte meg, hogy ilyen kérdés nem bocsátható népszavazásra. Az elutasító döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel éltem, a Kúria azonban helybenhagyta az NVB döntését,
írta.
Kúria: újra kell tárgyalni Makula István ügyét, aki egy rendőri intézkedés után kómába esett, majd meghalt
Újra kell tárgyalni Makula István ügyét, aki hat évvel ezelőtt olyan súlyosan megsérült egy rendőri intézkedés során, hogy nyolc nap kóma után meghalt. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a Kúria a korábbi bírósági ítéletet, amely egyik vádlottat sem marasztalta el.
Jaj, anyám, meg fognak ölni!
– a szemtanúk szerint ezek voltak a kábítószer hatása alatt üvöltöző 30 éves férfi utolsó szavai, miután leteperték, majd kocsiba tették a rendőrök a férfi sógornőjének háza előtt. A később elhunyt férfi anyja hat évvel ezelőtt lapunknak azt mondta, az egyik szomszédja hívta ki a rendőröket, mert a fia be volt drogozva és rugdosta a kaput.
Harmadfokon Kálomista Gábor győzött az ElkXrtuk-perben, de Hann Endre nem nyugszik bele az ítéletbe
Hann Endre jó hírnévhez való jogának megsértése miatt perelte az ElkXrtuk című kurzusfilm gyártóját. A Medián közvélemény-kutató vezetője első fokon nyert, másodfokon veszített, most pedig a felülvizsgálati kérelmét utasította el a Kúria. Hann Endre ismét jelezte, hogy a történetnek még nincsen vége.
A Kúria az Elk*rtuk készítőinek adott igazat a Hann Endre által indított perben
Harmadfokon is ítélet született a perben abban az évek óta húzódó perben, amelyet Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató igazgatója indított az Elk*rtukat gyártó Megafilm Kft. produkciós cég és Kálomista Gábor producer ellen, azt sérelmezve, hogy a film sértette a jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát: annak ellenére, hogy első fokon még Hann javára döntöttek, másodfokon tavaly tavasszal Kálomistának adtak igazat, most pedig a Kúria is döntött, megerősítve a másodfokú bíróság ítéletét, ezzel egyben lezárva a pert.
Az alperes filmalkotása nagyjátékfilm, az átlagosan tájékozott néző számára nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű filmekben nem a valós események kerülnek a színészek játékával ismételten bemutatásra, hanem a mű az alkotók fantáziájának képi és hangi leképződése. (…) A filmbeli cselekmények nem a felperes – közéleti szereplőként is védett – magánszféráját ábrázolják, hanem egy fiktív közvélemény-kutatói és ahhoz kapcsolódó politikai tanácsadói tevékenységet mutatnak be, az ilyen jellegű véleménynyilvánítást a felperesnek – a fokozott tűrési kötelezettségére tekintettel – el kell viselnie
– idézi a Magyar Nemzet a Kúria ítéletének indoklását.
A DK a Kúrián is pert nyert az MTVA ellen az állami médiavállalat munkatársainak fizetése ügyében
A Demokratikus Koalíció újabb győzelmet aratott a bíróságon, a Kúria ugyanis helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket, melyek kimondták, hogy az embereknek joga van megtudni, hogy mennyit keresnek az MTVA emberei.
Jó hír kismamáknak – szünetelő egyéni vállalkozás mellett is járhat a CSED
Rengeteg kisgyermekes anya gazdasági helyzetét teszi kilátástalanná a kormányhivatal azzal a jogértelmezéssel, amely szerint nem jogosultak csecsemőgondozási díjra (CSED) azok, akik egyéni vállalkozásukat csak szüneteltették, nem pedig megszüntették – írja az Utcajogász. A szervezet ezért a Kúriához fordult, a Kúria pedig kimondta, az ellátásra jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között.
Mint emlékeztetnek, nyolc éves az az alkotmánybírósági határozat, amely egyszer már ugyanígy döntött a kérdésben, ám a kormányhivatalok továbbra sem veszik ezt figyelembe, ezért fordult több ügyfele ügyében először a bírósághoz az Utcajogász. Míg 2022-ben a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal már az alkotmánybírósági határozattal összhangban hozta meg döntését, a kormányhivatalok az elmúlt két évben sem változtattak az ezzel kapcsolatos gyakorlatukon. Az Utcajogász ismét a bírósághoz fordult, ám az elutasította a kereseti kérelmet, ezért a szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
A Kúria döntésében az Utcajogász ügyfelének adott igazat, és a korábbi alkotmánybírósági határozattal összhangban kimondta:
Döntött a Kúria: ki kell adnia a vízilabda-szövetségnek a Vári-időszak átvilágítási eredményét
A Transparency International (TI) Magyarország ismét pert nyert a Magyar Vízilabda Szövetséggel (MVLSZ) szemben, a legfelső bírói fórum is arra kötelezte a sportszövetséget, hogy adja ki az előző elnökség idején keletkezett majdnem félmilliárdos pénzügyi hiány okait feltáró tanulmányt. A Transparency International Magyarország azért fordult a bírósághoz, mert a vízilabda-szövetség sem a 24.hu kérésére, sem a TI megkeresésére nem adta ki ennek a vizsgálatnak az eredményét.
A vízilabda-szövetséget irányító Madaras Norbert a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozatában beszélt arról, hogy elődje, Vári Attila idején 487 millió forintos rés keletkezett a sportszervezet költségvetésében. Ekkor hangzott el az is, hogy az MVLSZ-nél „külső szakértők bevonásával átvilágításra került az elmúlt időszak gazdálkodása.” Madaras a félmilliárdos mínusz okait a számviteli nyilvántartások hiányosságaiban vélte felfedezni, illetve annyit jegyzett meg, hogy „néhány esetben felvetődtek kérdések az átvett megállapodások, kifizetések célszerűségéről.”
Előbb a 24.hu, majd a TI-Magyarország is eredménytelenül kérte az MVLSZ-től ennek a külső vizsgálatnak az eredményeit tartalmazó jelentést, ezért a TI pert indított.
A Médiatanács a TV2-vel és a Klubrádió frekvenciapályázatával kapcsolatos ítélettel is foglalkozott
A TV2 két műsorszámát is vizsgálta a Médiatanács a március 19-i ülésén. A testület szerződéses vállalás nemteljesítése miatt is intézkedett egy karcagi rádióval kapcsolatban, és megtárgyalta a Klubrádió a médiahatóság ellen indult perével kapcsolatos fejleményeket.
K. Endre azért fordult a Kúriához, mert nem lehetett ott, amikor kihallgatták az egyik bicskei áldozatot
Február elején kapott országos nyilvánosságot, hogy Novák Katalin akkori köztársasági elnöki kegyelemben részesítette a kényszerítés miatt elítélt K. Endrét, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesét, aki aktív szerepet játszott abban, hogy volt felettese, V. János szexuálisan bántalmazhassa a gyermekotthon lakóit.
A kegyelmi ügyre azért derülhetett fény, mert a jogerős ítélet után K. Endre és a jogi képviselői felülvizsgálatért a Kúriához fordultak, így kerülhetett bele az ügy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat januári számába, ahonnan aztán közvetve a sajtóhoz is eljutott. A HVG szombati írása szerint azért fordultak K. Endréék a Kúriához, mert állításuk szerint az elsőfokú bíróság súlyosan megsértette egy személy védelemhez való jogát, nevetetesen K. Endréét, aki nem lehetett ott, amikor az áldozatot kihallgatták.
A 2019. május 22. napján tartott tárgyaláson a 4. számú tanú kérésére a II. rendű és az I. rendű terhelttel szemben elrendelte, hogy a tanú meghallgatására az ő távollétükben kerüljön sor. (…) Az elsőfokú bíróság ezzel a rendelkezésével megfosztotta [K. Endrét] attól a lehetőségtől, hogy a tanúhoz közvetlenül kérdéseket tegyen fel, állításaival szembesítse őt
Visszavonta döntését a Kúria elnöke, újra megjelenhet a felfüggesztett bírósági folyóirat, amelynek nagy szerepe volt Novák Katalin eltitkolt kegyelmi döntésének nyilvánosságra kerülésében
Varga Zs. András, a Kúria elnöke feloldotta a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat felfüggesztésével kapcsolatos néhány nappal korábbi döntését, így a lap, amelynek nagy szerepe volt Novák Katalin köztársasági elnök lemondásáig vezető kegyelmi botrány kirobbanásában, mégiscsak folytathatja a működését.
Lezárult a vizsgálat, megjelenhet a Kúriai Döntések nevű lap, amelyből kiderült a kegyelmi botrány
[A] vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat 2024/1. számában megjelent 3. sorszám alatti határozat közzététele szabályos volt, és megfelelt a több évtizedes szakmai szerkesztési és közzétételi elveknek
– írja a Kúriai Döntések című folyóirattal kapcsolatban lezárult vizsgálat jelentésére hivatkozva a 444.hu. A vizsgálatot azért indították, hogy kiderüljön, hogy kerülhetett a lapba a kegyelmi botrányt kirobbantó döntés.
A vizsgálatról szóló tájékoztatót a Kúria honlapján is közzétették, amiben a lap szerint Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt írja, a 444.hu kérdései alapján indított vizsgálatot.
Dermesztőnek tartja a Kúria elnökének tettét a Magyar Bírói Egyesület
A MABIE levélben fejezte ki mélységes aggodalmát Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének, amiért felfüggesztette a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot, miután egy abban szereplő ítélet lebuktatta a Novák Katalin és Varga Judit által adott kegyelmi döntést. A Magyar Bírói Egyesület a bírói függetlenséget ért támadásnak tartja a történteket.
Kiakadtak a bírák a folyóirat felfüggesztésén, amelyből kiderült, hogy K. Endre kegyelmet kapott
A Magyar Bírói Egyesült levélben fordult a Kúria Elnökéhez, melyben a sajtótermékekben és a Kúria honlapján megjelent, a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok kiadásának felfüggesztéséről szóló híradások kapcsán mélységes aggodalmát fejezte ki.
A folyóirat felfüggesztése csütörtökön derült ki, a Kúria kommunikációs osztálya szerint addig függesztették fel a lap kiadását, ameddig ki nem derül, hogy miképp kerülhetett bele a kegyelmi botrányt kirobbantó ítélet.
Az egész kegyelmi ügy annak köszönhetően kerülhetett nyilvánosságra, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója, valamint az ő helyettese és bűntársa, a kényszerítés miatt szintén elítélt K. Endre az ügyükben hozott másodfokú, jogerős ítélet után felülvizsgálatért a Kúriához fordultak. Közben viszont K. Endre rérészről köztársasági elnöki kegyelemért is folyamodott valaki, amit az igazgatóhelyettes meg is kapott Novák Katalintól 2023. április 27-én, négy hónappal azelőtt, hogy a Kúria lezárta volna a felülvizsgálati eljárást. Amikor erre végül sor került, a kegyelem ténye bekerült az ítélet indoklásába. Az ítélet így hónapok óta fellelhető volt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, ahol szeptember óta elvben bárki rábukkanhatott volna.
A Kúria elnöke korábban videóban reklámozta a kegyelmi ügy után általa most felfüggesztett bírósági szakfolyóiratot
Előkerült egy videó, amelyben Varga Zs. András, a Kúria elnöke két évvel ezelőtt személyesen is reklámozta a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot. Ez az a lap, amelynek megjelenését azután függesztette fel nemrég ugyancsak ő, hogy az újságban megjelent egyik ítélet tartalmazta a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához elvezető, a nyilvánosság elől sokáig eltitkolt kegyelmi döntést, amely lehetővé tette, hogy K. Endrének, a bicskei pedofilbotrányt eltussolni próbáló igazgató-helyettes kiszabaduljon a börtönből.
Varga Zs. két éve még reklámozta a botrányos kegyelmi döntést publikáló kiadványt, amit most felfüggesztett
Varga Zs. Andrással, a Kúria elnökével reklámozták két évvel ezelőtt a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóiratot, amelynek felfüggesztését most Varga Zs. elrendelte – hívta fel figyelmünket az egyik olvasónk, aki elküldte a vonatkozó videóklipet is.
Ezen az látható, hogy a főbíró ünnepélyes zenére bevonul a tágas irodájába, bekapcsolja a laptopját, majd rákattint a folyóirat online verziójára. „Tradíció és megújulás – 2022 január 20-tól, ingyenes, szabad hozzáférésű online kiadvány a fenntarthatóság jegyében” – írták ki a videóban.
Mint csütörtökön beszámoltunk róla, a folyóirat kiadását most felfüggesztették a Kúria elnökének kezdeményezésére, amíg ki nem derül, hogyan került be az az ítélet, amelynek köszönhetően fény derült arra, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil-ügyeket eltussoló igazgatóhelyettesének, amely miatt később lemondani kényszerült.