Best WordPress Hosting
 

Felszámoló kekva – (A) MATE s(z)aga I.

„A gödöllői kekva a duplatelket szeretné azonnal eladni, hogy súlyosan megrendült pénzügyi állapotát valahogyan egyenesbe hozza. Csányi Sándor kuratóriumi elnökségével és Gyuricza Csaba rektorságával mégsem a parttalan jólét köszöntött erre a közösségre, hanem – reménykedem (tehát vagyok), hogy csak pillanatnyilag – az ellenkezője. Csányi Sándor mégsem mindenható, dacára, hogy a nevére vette a Soproni Egyetemet is. Az Európai Unió pénze és kapcsolatrendszere nélkül – az általános eladósodás mellett – azonban itt sem megy. A nemzeti tőkésosztályunk mégis csak olyanféle, mint bármelyik elsőgenerációs felkapaszkodott. Kapar a kurta! Történetesen először a budai campus (hajdani, ismertebb nevén Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) kiköltöztetéséről, kiürítéséről és a terület értékesítéséről lett volna szó. A villányi úti budai campus vezetőinek meg kellett tervezniük, hogy milyen helyiségekre tartanának igényt Gödöllőn, ahol majd a reménybeli hatalmas építkezés kezdődik.

A politikailag vezérelt kekvakuratóriumok azonban nem tetszőek az EU-nak, amely így a támogatásokat visszatartja. Ez itt patthelyzetnek tűnik. De még az EU-döntés megelőzően sem láttam úgy, hogy a budai campus tanárai és ismerői kitörő örömmel fogadták volna a gödöllői áthelyezés ötletét. Sőt! Az arborétum egyesek szerint maradna, de az egyetem nélkül a sorsa megpecsétlődne […]

Lássuk Gyuricza Csaba meggondolatlan ígéretét, ami a MATE agráregyetemi képzését öt éven belül az első százban képzeli el, majd hosszabb távon a bolygó első harminc egyeteme között. Három év telt el. A MATE a 150-200-as sávban tanyázik. Pontszámait a QSWUR nem is jegyzi […] Nincs még új campus Gödöllőn, ahová a Budai költözne. Nem kellően ellaborált a Georgikon és Gyöngyösi campusok leállítása és új képzésre való átállítása. Kaposvár fejlesztése (agrárművészeti kara) vagy stagnálása is eldöntetlen. Aligha hiszem, hogy angol anyanyelvű tanáregyéniségek és nemzetközi kutatási háttér nélkül (lásd bukásunk az ERC pályázatokban) be lehet kerülni az első harminc agráregyetem közé. Ehhez olyan avatatlan ígéret kellett, ami számolt azzal, hogy urambátyámék úgysem kérik számon az egetverően elrugaszkodott dolgainkat, amely a valósággal köszönőviszonyban sem áll. Majd kimagyarázzuk, és addig már majd mindenki kötésig áll velünk a gumipitypangban […]

“Being unprepared for droughts could prove fatal: we simply won’t have any food.”

With the increase in average temperatures and extreme weather events, the question of what we will eat in the future often arises. For urban dwellers, it’s natural to just go to the store to get groceries; at most they are perhaps surprised that everything is getting more expensive, but for example, Hungarian-grown potatoes are no longer available. In this interview series, several researchers have stated that it is unlikely that we will have the kind of easy access to our usual foodstuffs in a few decades as we do now. What are the effects of the complex atmospheric and meteorological processes known as climate change on agriculture and food production?

I, for one, wouldn’t share in excessive pessimism. Certainly, there’s virtually no question within science that climate change is real. However, it’s also a fact that climate is not constant; the planet has constantly been either cooling down or warming up throughout its history. What’s new is that anthropogenic influences are intensifying and accelerating this process to the extent that significant changes can be observed even within a single generation’s time.

Ever since we are recording temperatures, the nine warmest years have occurred in the past 23 years, not only in Hungary, but worldwide, too

Katasztrófa-agrárturizmus

Gyuricza Csaba ekétlenítő a génszerkesztést ajánlja az országnak. Sorban születnek a világvége hangulatú számvetések. Gelencsér András értékelése szerintem a helyén is volt. Most az kormány agrárkatonája is megpróbálja, hogy rátegyen egy lapáttal. Mit mondjak, engem nem győzött meg arról, hogy tudja miről picsog, de hát nem ezért szeretjük.

Balavány György – „Végzetessé válhat, ha nem készülünk fel az aszályokra: egyszerűen nem lesz ennivalónk” 24.hu, 2023. szeptember 25.

„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora” […]

„Végzetessé válhat, ha nem készülünk fel az aszályokra: egyszerűen nem lesz ennivalónk”

Az átlaghőmérséklet növekedése és az időjárási szélsőségek kapcsán rendre felmerül az a kérdés, hogy mit fogunk enni a jövőben. A városlakó embernek természetes, hogy bemegy a boltba, megveszi az élelmiszert, esetleg csodálkozik, hogy minden egyre drágább, de például magyar krumplit már nem lehet kapni. Ebben az interjúsorozatban több kutató is azt mondta, nem valószínű, hogy néhány évtized múlva ilyen könnyen hozzájutunk a megszokott élelmiszereinkhez. Annak a komplex légköri és meteorológiai folyamatnak, amit klímaváltozásnak nevezünk, mik a hatásai a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre?

Én a túlzott pesszimizmusban nem osztoznék. Természetesen nem kérdés szinte senki számára a tudományban, hogy a klímaváltozás valós folyamat. De az is tény, hogy az éghajlat nem állandó, folyton hűlt vagy éppen melegedett a bolygó a története során. Ami újdonság: az antropogén hatások úgy erősítik és gyorsítják ezt a folyamatot, hogy akár egy generáción belül is nagyon komoly változások figyelhetők meg.

Amióta mérjük a hőmérsékletet, a kilenc legmelegebb év az elmúlt 23 évre esett – nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon.