Best WordPress Hosting
 

A rák elvett tőle egy életet, de cserébe nekiadta az egész világot

Szombati Orsi világutazó, Magyarország egyik legnépszerűbb, legnagyobb elérésű utazóbloggere, akit százezrek követnek. Lenyűgöző fotóit és videóit, ragyogó tekintetét és széles mosolyát, na meg irigylésre méltó kalandjait figyelve és olvasva aligha gondolnánk, hogy egy gyilkos kór és egy életmentő műtét után építette újra önmagát, és a modern kori zarándoklét nem mindennapi életformáját. Orsi utazik, lát, ír és mutat, mert ezektől érzi igazán, hogy él. És ha valaki, hát ő tényleg él.

„Hogy mit adott nekem ez a betegség? Nagyon sok erőt és hitet, legfőképp önmagamban. Hogy megváltoztatta-e az életemet? Azon kívül is, hogy elvette a lehetőségét annak, hogy biológiai értelemben véve saját gyermekem legyen, igen. Hogy jobb lett-e az életem? Igen, és ezt teljes meggyőződéssel állítom.”

Elolvastam Szombati Orsi 2019. március 13-án közzétett, Második esély című írását, és éreztem, hogy a szívizmomig ér minden szava. Mondom is neki, amikor már Budapesten kávézunk, hogy az ő sztoriját sajnos nem tudom nála jobban, szebben vagy nemesebben megírni.

„Százévente születik olyan lány, mint Vivi”

Hány éve dolgozik Tatabányán úszóedzőként?

Itt születtem, itt úsztam gyerekkoromtól 11 éven át, eget rengető eredményekről nem tudok beszámolni, majd rögtön utána itt lettem edző. Ennek közel harminc éve. Szóval összességében bő negyven éve itt lakom a tatabányai Gyémánt Fürdőben.

Hány gyereket tanított meg úszni ezalatt a harminc év alatt?

„Nem leszünk gyarmat!” – így verte vissza a koreaiakat a polgármester

A két tárgyalás között a köreikből megkeresett valaki azzal, hogy „sétáljunk”, a telefonomat pedig hagyjam az épületben – idézi fel Zsuffa Erzsébet, azaz „Bözsi” a történetet, amikor a környékbeli akkumulátorgyárnak szüksége lett volna az általa vezetett város, Pusztaszabolcs víztartalékára. A Válasz Online két éve nagy hatású interjút készített a jobbos keresztényként a Fidesszel szemben városvezetői címet elnyert, egykor karateedző Zsuffával. Most, a választás előtt újra felkerestük, hogy megnézzük, mit sikerült elérnie. Egyébként elég sokat. Sőt, mint mondja: jobban is járnak a végén, mint azok a környékbeli települések, amelyek szerinte gyarmati sorba kerültek. Interjú.

Az imázsépítés korában a funkcionális hülyeség virágzik

Mats Alvesson közgazdász, a svéd Lund Egyetem professzora a múlt héten a Rajk László Szakkollégium meghívására érkezett Budapestre, ahol átvette a Rajk által neki ítélt Herbert Simon-díjat és tartott egy előadást is, méghozzá a legfőbb kutatási témájáról, a funkcionális hülyeségről. Ennek apropóján beszélgettünk okos emberek hülyéségeiről, és hülye emberek okosságairól, és kiderült, hogy a funkcionális hülyeség nem feltétlenül egy rossz dolog. 

Mats Alvesson talán az egyik leginkább szerteágazó témákkal foglalkozó közgazdász: a felesleges munkáktól a menedzserek egónövelő szervezetépítéséig kutatott és írt könyveket, mindjárt harmincat. 

„Fő érdeklődési területem a nagy szervezetek és ehhez kapcsolódó menedzsmenttudományi megközelítések kritikai vizsgálata. Meg akarom érteni miért csinálunk bizonyos dolgokat az egyre nagyobb és egyre komplexebb szervezeti struktúrákban, amiken belül az egyének feladatokat végeznek, »parancsokat teljesítenek«, és közben jellemzően egy-egy kis dobozban működnek, bármiféle kritikai szemlélet nélkül, sokszor üres munkákat végezve. Ez nem csak vállalatokra, de egyetemekre, kormányzati szervekre is igaz.”

A Nemzeti Színház igazgatója megszabná, hogy melyik médium kérdezheti

Vidnyánszky Attila szerint az RTL a magyar emberek lelkét pusztítja, ezért nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseire. A csatorna kikérte a TASZ állásfoglalását.

A Nemzeti Színház igazgatója megszabná, hogy melyik médium kérdezheti

Vidnyánszky Attila szerint az RTL a magyar emberek lelkét pusztítja, ezért nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseire. A csatorna kikérte a TASZ állásfoglalását.

„Nem vagyok szörnyeteg” – megszólalt a nő, aki egy halottat tolt be a bankba, hogy hitelt vegyen fel a nevében

Bejárta az internetet április közepén az a felvétel, amelyen egy nő egy – mint utóbb biztossá vált – halott férfit tolt be kerekesszéken egy brazil bankba, hogy hitelt vegyen fel a nevében. A nő Erika de Souza, aki a 68 éves Paulo Roberto Braga unokahúgának mondta magát, és aki a vád szerint 1,2 millió forintnyi összeget akart így szerezni, most úgy nyilatkozott, ő nem egy szörny.

A 42 éves riói nő 16 napot töltött letartóztatásban, a múlt héten szabadlábra helyezték. Holttest meggyalázásával és csalás útján megkísérelt lopással vádolják, de a rendőrség külön eljárásban az emberölés gyanúját is vizsgálja.

A családomtól távol töltött napok szörnyűek, nagyon nehezek voltak. Nem vettem észre, hogy a nagybátyám meghalt. Abszurd, amit az emberek mondanak. Nem vagyok olyan, mint akiről az emberek beszélnek, nem vagyok szörnyeteg

Dömötör András: Egy jól működő demokrácia elbír bármilyen ellenvéleményt

Hosszú évekig főleg német nyelvterületen, Németországban, Ausztriában és Svájcban dolgozott, itthon csak ritkán. 2018-ban, amikor a Second life-ot rendezte az Orlai Produkció felkérésére, egy interjúban azt mondta, az ön second life-ja az, hogy magyar rendező, aki boldog az itthoni helyzetétől, 2020-ban pedig, szintén egy interjúban úgy fogalmazott: nagyon észnél kell lennie, nehogy eltávolodjon Magyarországtól. Hol tart most? Félig-meddig vagy egészen hazatér?

2014 körül kezdődött el valami velem a német színházi világban, először kisebb munkákkal, aztán 2016-ra kialakult egy olyan helyzet, hogy már sokfelé hívtak. Az ezt követő években, amikor már annyi munkám volt, hogy el sem tudtam mindet vállalni, végig kellett gondolnom, hova tartozom, melyik országban vagy városban, milyen módon és célokkal dolgozom. Igazából akkor éreztem meg azt, hogy nem akarok elszakadni Magyarországtól, amikor ennek a lehetősége világosan előttem állt. Továbbra is úgy gondolom, hogy itthon is dolgom van.

Lelkileg nem akar elszakadni, vagy azért, mert a pályája csak akkor teljesedhet ki, ha itthon is dolgozik? Vagy is-is, a kettő összefügg?

Babarczy Eszter: Senkinek sem ajánlom, hogy olvassa a könyveimet

Most már látod a hajót?

Igen, most már látom. Ezek szerint valahol megtaláltad a gyerekkori versemet, amit nem írtam, mert azt még nem tudtam, hanem mondtam, a szüleim szerint kétévesen.

A Könyves Magazin egy 2020-as számában idézted Ruff Orsolyának: „Nézem, nézem a Dunát, nem látom a hajót. Fáj a szívem.” Kezdetnek tökéletes. Gyerekhaiku.

„Astérix univerzuma képes harmonikusan fejlődni, de az is lehet, hogy pofára fog esni”

Az Astérix és a griff az Astérix-kötetek sorában újabb „utaztató” epizód, ahol a hősök messzi tájakat fedeznek fel, mint ahogy régebben ellátogattak Itáliába, Angliába, sőt, Amerikába is. Jean-Yves, az ön által írt öt Astérix-albumból három ebbe az utazós típusba tartozik. Ez a kedvenc formátuma?

Jean-Yves Ferri: Jobban szeretem a faluban játszódó történeteket, amelyek arra kényszerítenek, hogy egy eredetibb témát találjak ki. Az utazások inkább a közhelyekkel játszanak, a történet ilyenkor csak ürügy. A felkereshető országok száma nem végtelen. Ezért is találtam ki inkább a Griffhez a szarmata országot, amely nem egy létező ország karikatúrája, hanem egyfajta fantáziavilág.

A történet fő bajkeverője, Cartographus új szereplő, aki Michel Houellebecq vonásait viseli. Miért róla mintázta ezt a figurát?

Egyik pillanatban ők voltak az istenek, aztán meg keresztre feszítették őket – interjú a Milli Vanilli-film rendezőjével

Személyes projekt volt ezt a filmet elkészíteni? Elvégre ön is Münchenben nőtt fel, és éppen akkor volt ott fiatal, amikor a Milli Vanilli is befutott.

Igen, láttam is őket abban a klubban, ahol táncosokként lettek híresek. Még közös ismerőseink is voltak. Fiatal voltam, és azt gondoltam, hogy menő srácok. Aztán hirtelen megláttam őket egy klipben az MTV-n, és néhány héten belül gyakorlatilag szupersztárok lettek. Münchenben, a szülővárosomban már a kezdetektől fogva sokat lehetett hallani arról, hogy nem is ők énekelnek a számaikban, sőt, nem is tudnak énekelni, szóval érdekes volt követni ezt. Pláne tudva azt, hogy valamilyen módon valószínűleg lesz egy csavar a dologban, és hogy nem lesz jó vége ennek a történetnek.

Tetszett a zenéjük is akkor?

„Bhutánban még tudnak valamit, amit a nyugati társadalmak már elfelejtettek”

Az elmúlt években nagyon központi hely lett számodra Bhután, itt készítetted az előző filmedet, A monostor gyermekeit is. Mit tudtál az országról, mielőtt megismerkedtél Arunnal? 

Csak annyit, hogy egy kis ország a Himalájában.

A boldogságindexről hallottál előtte? 

„Bhutánban még tudnak valamit, amit a nyugati társadalmak már elfelejtettek”

Az elmúlt években nagyon központi hely lett számodra Bhután, itt készítetted az előző filmedet, A monostor gyermekeit is. Mit tudtál az országról, mielőtt megismerkedtél Arunnal? 

Csak annyit, hogy egy kis ország a Himalájában.

A boldogságindexről hallottál előtte? 

„Soha nem akartam legyőzni a férjemet” –Rubovszky Éva múzeumot épít Jankovics Marcell hagyatékából

Ki lehetett-e hozni Jankovics Marcellt a sodrából? Lábujjhelyen kellett-e járni körülötte, amikor alkotott? Mi volt számára az igazi elismerés és hogyan pihent? Többek között erről, valamint azokról a történelem előtti időkről kérdeztük Rubovszky Évát, amelyekben még szóba állt egymással a fővárosi értelmiség, és ők minden szombaton szalont rendeztek a számukra. Az orientalisztikát végzett bölcsész, aki most három éve, 2021 májusában meghalt férje életművét katalogizálja, nem csak a gyerekek: a fiatal értelmiség előtt is megnyitná budai otthonuk ajtaját.

Woody Allen: Budapest szép, de szegény város volt

Woody Allen legújabb és egyben talán utolsó filmje, a francia színészekkel forgatott Coup de chance kapcsán adott interjút az rtl.hu-nak, melynek során beszélt sok évtizedes pályája egyes szakaszairól, változatos fóbiáról, a metoo-ról, a fekete-fehér filmek iránti vonzódásáról, és arról is, hogy milyen külöbségeket látott, amikor egy 1975-ös budapesti forgatás után harminc évvel visszatért a magyar fővárosba, hogy a színpadon klarinétozzon.

Amikor először ott jártam a hetvenes években, Budapest szép, de szegény város volt, javában tartott az orosz megszállás. Az emberek boldogtalannak tűntek, mintha egy állandó felhő lebegett volna a város felett, de Budapest szépsége, a házak, az építészet a szegénység és a levertség ellenére is feltűnt. Egészen más látvány fogadott, amikor harminc évvel később újra Budapesten jártam.

Egy élettel teli világvárost láttam. Az épületek ismerősek voltak, de a város divatos boltokkal, nemzetközi márkákkal, éttermi teraszokkal volt tele. A városkép sokkal izgalmasabbnak tűnt, mint amikor először Budapesten jártam

„Leválthatatlan rezsimek nincsenek” – a ma 80 éves Martin József fontos családi titokra bukkant

Ennek a kormánynak a Waterloo-ja az európai integráció lesz – mondja Martin József. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró épp beszélgetésünk megjelenésének napján tölti be a nyolcvanat, hát végigbeszéltük vele, milyen volt újságírószemmel a Magyar Nemzetnél diktatúrában eltöltött három évtized, a rendszerváltás a lap főszerkesztőjeként, s milyen a mai szabadság. Spoiler: szerinte most éppen van egy „halovány reménysugár”. Martin nemrég jelentkezett Gajári Ödön életét és pályáját bemutató könyvével, amely évtizedes munka eredménye – ráadásul egy családi titok felfedése is egyben. Életútinterjú.

„A Petőfi-film, amit érdemeltünk volna”

Muszáj az alapokkal kezdenünk: hogy hívnak, hány éves vagy, mivel foglalkozol? Már amennyiben bármit el szeretnél árulni ezek közül.

Persze, nincs titkolnivalóm, szívesen mesélek magamról. Érdekes, mert amikor jött a megkeresés, azt gondoltam, micsoda hülyeség… Már bocsánat, minden tiszteletem, de van összesen egy videóm – most mit nyilatkozzak? De aztán rájöttem, hogy a videó már 125 ezer megtekintésnél jár. És kifigurázza például Tölgyessyt – tegyük hozzá: nem megalázza, kifigurázza. És ha én ezt a dolgot folytatom, azaz jönnek újabb videók, akkor nagyon sok embert ki fogok még figurázni. És azon gondolkoztam, hogy ha, mondjuk, Tölgyessy megnézi ezt a videót, és az ő fizimiskáját is használom egy vicchez, akkor neki is adjuk meg azt a szabadságot, hogy ha akarja, keressen rá a nevemre, ő is megnézheti a fizimiskámat, és ő is csinálhat egy ilyen videót az én arcommal.

Tényleg csapongóan indultunk: csak az nem derült ki, hogy hogy hívnak, hány éves vagy és mivel foglalkozol.

Boldogabbak lennénk, ha gyakrabban mondanánk fel a munkahelyünkön

„A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, sohasem győznek” – tartja a mondás, és rengeteg hasonló motivációs idézet buzdít minket arra, hogy ha van egy álmunk, akkor azt kövessük tűzön-vízen át. Ön viszont azt mondja, hogy a győztesek nagyon is feladják. Miért?

Kékgalléros családba születtem Wisconsin államban, ahol az amerikai futballnak hatalmas kultusza van. A wisconsini Green Bay Packersnek volt egy legendás edzője, Vince Lombardi, és ő tette szállóigévé az ön által is idézett „Winners don’t quit, quitters don’t win” mondást. Én tehát Vince Lombardi árnyékában nőttem fel, az apám, aki kamionsofőr, ebben a szellemben nevelt minket. Ez volt gyerekként a hitvallásom, ahogy a testvéreimnek és a barátaimnak is. Keressünk csak rá a Google-ben arra, hogy „inspiráló idézetek a kitartásról és a feladásról”, garantáltan annyi posztert találunk a fenti idézettel, amennyi megtöltené a világ összes múzeumát. A társadalom tehát lépten-nyomon azt sulykolja, hogy a kilépés vagy feladás megvetendő dolog, ez az egyik oka, hogy nem mondunk fel elégszer a karrierünk során. A másik ok bennünk van, mégpedig egy kognitív előítélet formájában: rendre figyelmen kívül hagyjuk az idő lehetőségköltségét.

Az idő micsodáját?

Visszatérhet Somos András az ATV képernyőjére? Interjú a volt műsorvezetővel és Németh S. Szilárddal, az ATV vezérigazgatójával

Somos Andrást, az ATV tizennégy év után, néhány hónapja távozó műsorvezetőjét hívta meg a Media1 e heti podcast- és rádióműsorába, hogy átbeszéljük mindazt, ami a távozásához vezetett. A műsor második felében aztán váratlan fordulatként, Somost is nagyon meglepve, telefonon kapcsoltuk Németh S. Szilárdot, az ATV vezérigazgatóját is. Íme a Media1 rendhagyó podcast adásának hanganyaga és az írásos összefoglaló.

Azt csinálom, amit szeretek – interjú D. Tóth Kriszta műsorvezetővel, a WMN alapítójával

A Media1 podcast- és rádióműsor vendége volt D. Tóth Kriszta újságíró, a WMN alapító-tulajdonosa, a DTK – Elviszlek magammal című díjazott, a YouTube-on és a Spektrum Home tévécsatornán is jelentkező műsor műsorvezetője, a Ki vele! című, a Viasat3-on jelentkező közösségi talkshow kreatív producere és egyik rendszeres szereplője.