Best WordPress Hosting
 

Nesze neked trafikmutyi – minden ötödik diák rendszeresen dohányzik

Idén 11 éves a trafikmutyi – az Orbán-kormány ekkor döntött az úgynevezett Nemzeti Dohányboltok létrehozásáról, amelynek keretében a trafiküzemeltetési jogot jellemzően úgy osztották el a pályázók között, hogy azzal Fidesz-közeli személyek jártak jól. Az akciót a kormány akkor egyebek közt azzal indokolta, hogy az új rendszer segítségével szeretnék megakadályozni, hogy kiskorúak dohánytermékekhez jussanak.

Hogy ez mennyire volt hatásos, az kiderül a Hintalovon Alapítvány 2023-as felméréséből: minden ötödik iskoláskorú gyerek dohányzik Magyarországon.

Az RTL Híradó által ismertetett felmérés szerint minden ötödik diák dohányzik heti rendszerességgel, és minden tizedik tanuló használt már nyugtatót vagy altatót élete során úgy, hogy nem is volt rá szüksége. Kiderült az is, hogy a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg, ez is jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest.

Hiénázik – Tudja mit jelent? Segítünk, ezt mondják a gyerekek arra, akinek nincs mobilja

Hány éves kortól ajánlott mobilt adni a gyerek kezébe? Mennyi időt tölthet a képernyő előtt? Mikor regisztrálhat valamilyen közösségi felületre? Ezek nemcsak azért fontos kérdések, mert a különböző online játékok addiktivvá tehetik a gyerekeket, hanem mert a gyerekek hatvan-nyolcvan százaléka keveredik valamilyen formában bántalmazásba az online térben. Ijesztő ugye? Az online világban nincsenek szociális fékek, amik a való világban korlátokat szabnak.

Pedig lehet jól használni, a digitális világnak nemcsak negatív, hanem pozitív hozadékai is vannak, csak meg kell tanulnia a szülőnek és a szülő által a gyereknek is kezelnie. Szülőkkel és gyermekjogi szakértőkkel jártuk körbe a témát.

Gyurkó Szilvia: Fontos lenne, hogy a gyerekvédelem ne politikai termékként legyen kezelve

A Deutsche Welle magyar nyelvű csatornája Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetőjét kérdezte az elmúlt hetek legnagyobb közéleti viharát kavaró kegyelmi botrányról és annak tágabb kontextusáról.

Nagyon nagy különbség van aközött, hogy mit mondunk és mit teszünk. A gyerekvédelmi rendszer az egy olyan ellátórendszer az államon belül, ami évtizedek óta görget maga előtt strukturális problémákat

– mondta a videóban a gyerekvédelmi szakértő, hozzátéve, hogy, ami most szembejött 2024-ben, az egyrészt a tettek és szavak közti szakadék, másrészt a több évtizedes halogatás következménye. Az ügy miatt Alaptörvény-módosítást is kezdeményező Orbán Viktor ugyan azt mondta, hogy most nem jogászkodásra van szükség, a kormány még szigorúbb gyerekvédelmi törvényeket lengetett be, és erre maga a miniszterelnök is ígéretett tett szombati évértékelő beszédében.