Best WordPress Hosting
 

Egy év alatt hétezerrel nőtt a műtétre várakozó magyarok száma

Több tízezren várakoznak az államilag finanszírozott egészségügyben valamilyen műtéti beavatkozásra.

Mi történt? Egy év alatt hétezerrel nőtt azoknak a száma Magyarországon, akik valamilyen tervezett műtétre várnak. Jelenleg ugyanis az államilag finanszírozott egészségügyben 47.071 beteg várakozik valamilyen műtéti beavatkozásra – írta az economx.hu Pálosi Mihály, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főosztályvezetőjére hivatkozva, aki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján árulta el a műtétre várók számát.

Miért érdekes ez? Pálosi szerint azért fontos a várólisták ügye, mert az egészségügy megítélésében a várólista az első három legfontosabb téma között szerepel, az idei költségvetésben is 5,2 milliárd forint áll rendelkezésre várólistacsökkentésre. Ezzel szemben a várólisták élén a következő műtétek szerepelnek az Economx szerint:

Több mint 47 ezren várnak a műtétjükre

Egy év alatt hét ezerrel nőtt azoknak a száma Magyarországon, akik valamilyen tervezett műtétre várnak. Jelenleg ugyanis az államilag finanszírozott egészségügyben 47.071 beteg várakozik valamilyen műtéti beavatkozásra – írta meg az economx.hu Pálosi Mihály, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főosztályvezetőjére hivatkozva, aki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján árulta el a műtétre várók számát.

Pálosi szerint azért fontos a várólisták ügye, mert az egészségügy megítélésében a várólista kérdése az első három legfontosabb téma között szerepel, az idei költségvetésben is 5,2 milliárd forint áll rendelkezésre várólistacsökkentésre.

A várólista élén a következő műtétek szerepelnek az Economx szerint:

Magyar egészségügy 2024: inkasszó, eszközhiány, 100 milliárdos adósság

Bár elvileg megindult a kórházak adósságkonszolidációja, továbbra is több intézménynek láthatóan napi finanszírozási gondjai vannak. Ha az állam segítségével végül sikerül is rendezni az összességében 100 milliárd forint feletti tartozást, hosszútávon az sem oldja meg a problémát.

Mi történt? A Népszava írta meg hétfő reggel, hogy inkasszóval szedte be az adóhatóság a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház mintegy 57 millió forintos köztehertartozását. A lap más kórházakat is talált a NAV végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Korábban nem volt jellemző, hogy különböző szervezetek csak úgy pénzt emeljenek le kórházak számlájáról. Szintén a Népszava írt róla pár hete, hogy míg az elmúlt 30 évben senki nem bocsátott ki fizetési meghagyást, pár hete egy műtéti anyagokat szállító cég is megtette. Ezt követte a napokban a NAV-inkasszó.

Új korszak a magyar patikákban hétfőtől, a betegjogok sérülésétől tart a kamara

Május 6-ával egy új korszak kezdődött a gyógyszertárak életében. A fiókgyógyszertárakban immár nem lesz kötelező gyógyszerész jelenléte, a munkát távfelügyeletben is elláthatja, helyette a szakasszisztens vezeti a fiókpatikát.

A rendelet február 6-án látott napvilágot a Magyar Közlönyben. Ennek alapján a gyógyszertár működtetője a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében a gyógyszerészi jelenlétet úgy is biztosíthatja, hogy a gyógyszerész személyesen a fiókgyógyszertárban nincs jelen, azonban hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható, mind a gyógyszertár alkalmazottja, mind a beteg részére felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást ad. Az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása a gyógyszertár működtetőjének feladata – olvasható a portálon.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) korábban úgy nyilatkozott, rossz helyzetértékelésre adott megalapozatlan válasz született, a szakpolitika nem elemzi kellőképpen a gyógyszerellátás helyzetét. A szakember furcsállja, hogy a belügyminiszter a gyógyszerészkamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ), a négy magyarországi gyógyszerészképző kar – a budapesti, a szegedi, a pécsi, valamint a debreceni –, továbbá 4200 gyógyszerész tiltakozása ellenére kézjegyével látta el a rendeletet.

Nagy kormányzati beavatkozás jön a gyógyszertáraknál – mi lesz a betegekkel?

Váratlanul érte a gyógyszertári szakmát és a kórházakat a tavaly nyáron beterjesztett, 2024-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat, melybe a kormány egy, a gyógyszerkereskedelem fontos részpiacát nagyban befolyásoló szabályozást rejtett el. Idén februárban már a részletszabályok is megjelentek a kórházakban működő gyógyszertárak egységes szolgáltatásáról, amely egy közbeszerzési eljárás során egyetlen szereplőhöz, egy később megalakuló projekttársasághoz kerül.

Egyelőre nem ismertek az egységes és teljeskörű kórházi, klinikai gyógyszerészi szolgáltatást eredményező elképzelések és ennek garanciális elemei sem. Részletes hatástanulmány nem látott napvilágot a döntéssel kapcsolatban, sőt a szakmai egyeztetéseket is mellőzték – olvasható a portálon.

Ezek az állami kórházakban működő intézeti gyógyszertárak nagyon leegyszerűsítve két feladatot látnak el:

Bajban a kórházak, jön a NAV

A Népszava két budapesti kórházat is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában.

Mi történt? Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását – értesült a Népszava. Úgy tudják, az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében. Ezenkívül két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor kórház – is van a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) ugyanakkor (valószínűleg felmondva a kötelezően előírtakat) azt közölte: „hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”

Miért fontos ez? A Népszava által megszólaltatott szakértő szerint elég bizarr, hogy az állami fenntartású intézmény tartozásának behajtására az állam indítson végrehajtást, de mint megjegyezte: a NAV-nak éppen az a dedikált feladata, hogy a köztartozásokat beszedje. Ugyanakkor a kórházak adósságainak és finanszírozásának rendezése azért is fontos – és elsősorban azért fontos – hogy az intézményeknek ne kelljen szolgáltatásokat (rendeléseket, vizsgálatokat) felfüggeszteniük, és rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök.

Nem kérhetnek már pénzt a gyorslabor vizsgálatért a háziorvosok

Betiltotta a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelő, hogy pénzt kérjenek a rendelőben végzett gyorslabor vizsgálatért a háziorvosok.

Az RTL Híradó riportja szerint a gyorslaborral pár perc alatt kiderül, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzése van-e a betegnek – így csökken az antibiotikum-használat. Egy vizsgálat anyagköltsége 1000-1500 forint, ezt eddig a szülők fizették.

Hogy ezt megtiltották, az dr. Schuler Zsófia házi gyermekorvos szerint logikátlan.

A munkáséletek nem számítanak

Magyarország „szabadságharcos” kormánya 2023 őszén két lépésben üzent hadat a bérharcnak, egyúttal kapitulált a globális nagytőke előtt. Az első salátában, a 2023. évi LXX. törvényben – többek között – gyakorlatilag felszámolták a munkavédelmi oktatást, míg a második salátában – egyebek mellett – megszüntették a kötelező üzemorvosi vizsgálatot.

A Margaret Thatchert meghazudtoló neoliberális brutalitás ellen, baloldali ellenzék híján, a szakszervezetek tiltakoztak. Őket a kormányzati kommunikáció azzal kábította, hogy majd megjelennek azok a miniszteri rendeletek, amelyek a különösen kockázatos iparágakban az egyes munkakörökre részletes munkavédelmi oktatási tematikát, illetve kötelező munkaalkalmassági vizsgálatot állapítanak meg.

A 2023. évi LXX. törvény munkavédelmi törvényt módosító passzusa február 1-jén lépett hatályba azzal, hogy a miniszter rendeletben határozza meg a munkavédelmi oktatásnak megfelelő általános oktatási tematika átadása és az alkalmazhatóság feltételeit, valamint az általános oktatási tematika részletes szabályait. Azóta annyi történt, hogy megjelent a nyúlfarknyi NGM rendelet, amelynek hatálya kizárólag a számítógéppel végzett irodai és home office-tevékenységre, egészen pontosan a monitorhasználatra terjed ki.

Halálos hétfők – miért a hét elején halnak meg legtöbben a magyar egészségügyben?

Áll a bál Angliában, ahol politikai botrányt generált, hogy hetente több száz ember vesztét okozza a „halálos hétfő” jelenség, vagyis az a tény, hogy hét elején sokkal többet kell várni, és ezért többen halnak meg a sürgősségi rendszerben, mint más napokon. Megnéztük a magyar adatot, és kiderült: Magyarországon is hétfőn halnak meg a legtöbben. Az okok hasonlóak: bedugul a rendszer. De miért, ha a magyar kórházakban az ágyak közel 40 százaléka üresen áll?

Nem mindegy, milyen nemű az orvosunk

Egy amerikai-japán kutatócsoport új tanulmánya szerint a női orvosok által kezelt betegek kisebb valószínűséggel halnak meg, vagy kerülnek vissza kórházi kezelésbe, mint azok, akiket férfi orvos kezel. Ha pedig a páciens is nő, a különbség még szembetűnőbb – írja a Science Alert.

Yusuke Tsugawa, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) egészségügyi szakértője és csapata amerikai Medicare-forrásokból származó adatokat elemzett, melyek 2016 és 2019 között 458 108 női és 318 819 férfi beteg adatait tartalmazta. Minden beteg 65 év feletti volt, a férfi és női betegeket pedig alig egyharmadában látták el női orvosok.

A kezelés utáni 30 napos halálozási ráta és kórházba történő ismételt felvétel tekintetében azonban a női doktorok vizsgáztak jobban.

Indul a kórházi kommandózás: az orvosok mellett a betegek jelenlétét is ellenőrzik

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle.

Ennyi lesz a pluszforrás a kórházi adósságok rendezésére

Már márciusban 110 milliárd forintnál járt a kórházak eladósodottságának mértéke, a kormány a szerda éjjel megjelent új rendelet szerint fele ennyi pluszforrást biztosít a rendezésre.

Mi történt? A Belügyminisztérium közleménye és a szerda éjjel megjelent új kormányrendelet szerint 63,4 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány a kórházak adósságrendezésére. Szerintük az egészégügyi kiadások megemelkedésének oka az orosz-ukrán háború és „az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság”. Az elfogadott javaslat szerint a működési támogatást a járó-és fekvőbeteg-ellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, továbbá a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központok kapják.

Mi most a helyzet? Március végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt, ami már az ellátást veszélyezteti. És míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.

Orbán sürgősségi feladatokat adott Varga Mihálynak

A kormány úgy döntött, megemeli az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátásra szánt idei keretét. Varga Mihály pénzügyminiszternek 63 milliárd 439 millió 700 ezer forintot kell előteremtenie. Azonnal.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett határozat a pénz forrását nem jelölte meg. Pintér Sándor belügyminiszter ugyanakkor május közepéig kapott időt arra, hogy előterjesztést készítsen a fekvőbeteg-ellátó intézményeknek

az év fennmaradó részében felmerülő feladatai ellátásának

Új funkcióval bővült az EgészségAblak

Mostantól az EgészségAblak mobilalkalmazásban minden felírt gyógyszer betegtájékoztatója is digitálisan elérhető a ‘Receptek’ menüpontban – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Rétvári Bence hangsúlyozta: így minden beteg egyszerűbben fér hozzá a gyógyszer szedésével és mellékhatásaival kapcsolatos információkhoz. Az alkalmazás segítségével így már a gyógyszer kiváltása előtt is tájékozódhatnak a betegek az orvosság tulajdonságairól.

Ezentúl nem veszhet el betegtájékoztató, mert a kiváltásra váró gyógyszerek, a frissen, illetve a régebben kiváltott gyógyszerek betegtájékoztatói is ott lehetnek bárki zsebében az EgészségAblak alkalmazásban – tette hozzá.

A nagy rogáni patikabiznisz – államosítva, központosítva, mehet is privátba

Újabb jel mutat arra, hogy az egészségügy államosítása csak egy megálló: a végállomásnál baráti cégekhez kerülhet az, amit az elején államosítanak. A háromszázmilliárdos biznisz váltókezelője: Rogán Antal. De ha egyébként rettentően eladósodottak a kórházak, van ebben egyáltalán üzlet? Van, és nem kicsi. Közel 350 milliárdos. A Válasz Online a nagy kórházi patikabiznisz mélyére néz.

Ennyivel nő az eladósodottság, már a gyógyítás van veszélyben

Nehezíti a gyógyítást a kórházak eladósodottsága, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összege. Nyárig 104 milliárd forintos kórházi tartozást rendezne az Orbán-kormány, de március végén már 110 milliárdnál járt a kórházi tartozás.

Mi történt? A Népszava szerint megszületett a döntés a kórházi adósságok rendezésének kormányzati szándékairól, és a kormány nyárig két részletben mintegy 104 milliárd forintnyi tartozást rendez. Információik szerint az első részletet, mintegy 64 milliárd forintot egy hónapon belül, további 40 milliárdot júniusban utalhat az egészségügyi intézmények számláira.

Van sorrend a kifizetésekben? Igen, szigorú megkötésekkel fizethetnek az adósok, így az első részletből elsősorban az állami beszállítók – köztük az energiaszolgáltatók – számláit kell kiegyenlíteni. Így az orvosieszköz-szállítók, és a gyógyszercégek így megint hátrébb sorolódhatnak.

Havi 20 milliárd forinttal nő a kórházak adóssága

Hiába tett ígéretet a kormány a kórházi adósságok rendezésére, úgy tűnik ezzel nem oldják meg az egészségügyi intézményeket sújtó problémákat. A Népszava szerint ugyanis lényegében megszületett a döntés, ez alapján két részletben összesen 104 milliárd forintnyi adósságot rendeznek júniusig.

Március végén ugyanis a lap információi szerint az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És ami még aggasztóbb, míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal.

Korábban Takács Péter egészségügyi államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg, és a Népszava szerint az erről szóló tervei a kormány elé kerültek. Ennek százmilliárd forintos költsége miatt azonban ezt a megoldást a kormány egyelőre elvetette.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszférás munkavállók egy parlamenti döntés miatt

Idén jaunár 1-től élesítette az Országgyűlés azt a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett jogszabályt, mely szerint a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban. A törvény kimondja, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, köznevelésben foglalkoztatottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók és az adóhatósági dolgozók illetményéből a munkáltató szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.

Ennek alapján a tagdíjbeszedést maguknak az érdekképviseleteknek kell megszervezniük, amelynek hatásaként jelentős taglétszámcsökkenéssel lehet számolni.

A héten tizenkét közszférában aktív érdekképviselet – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra legnagyobb szakszervezetei – a héten az Alkotmánybíróság előtt támadták meg a jogszabályt.

Miért nem érzi problémának a mentőszolgálat vezetője, hogy Budapesten nincs ügyelet a gyerekeknek?

Ehhez olyan törvénymódosításra lenne szükség, ami megadja feladatként az Országos Mentőszolgálatnak (OMSZ) a fővárosi ügyelet megszervezését. De ha lesz ilyen, akkor csinálják – ígéri Csató Gábor.

Mi történik? Jelenleg nincs gyerek alapellátási ügyelet a fővárosban, ezért a szülők többnyire a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe viszik a gyerekeiket, ami egyes napokon két-háromszáz beteget is ellát az egyéb sürgős feladatai mellett – erről Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszélt az Indexnek adott interjújában.

De hogy fordulhat elő ez? Csató szerint az OMSZ működőképes ügyeleti alapellátásra törekszik, ezért több gyermekellátó helyet is tervez Budapestre. Mint mondta: az eszközbeszerzés már lezárult, de a fővárosi telephelyeket még fel kell készíteni a betegek fogadására, és néhol még egyeztetések zajlanak arról, hogy az egyik vagy a másik utcában működjön-e az ellátás. 

Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”?

The post Mi kell ahhoz, hogy igazolódjon Orbán jóslata, miszerint „év végére mi leszünk a többség a nyugati világban”? first appeared on 24.hu.