Best WordPress Hosting
 

Orbánék a gázszámla mellett az áramszámlával is átvernek

Fidesz-propagandára használja az MVM-et a magyar kormány, a fogyasztók megtévesztése miatt most a bíróság várja őket.

Pár napja írta meg a Forbes.hu a gázszámla-gate részleteit, két nap sem telt el, hogy kiderüljön, hogy az MVM-nél az áramszámlákon még több fogyasztót tévesztenek meg, mint a gázszámlákon. Az állami cég ugyanis az áramnál is ugyanúgy folytatja a lakossági rezsidíjak kommunikációját, mint a földgáz esetében, vagyis a 2022. végi extrém magas energiaárakat tünteti fel viszonyítási alapként –  írta meg a 24.hu.

Rezsibox. Az úgynevezett rezsibox – a számlákon narancsszínű mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész – 2013 óta hirdeti az embereknek, mennyi pénzt takaríthattak meg a Fidesz-kormány által bevezetett rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Orbáni demokrácia: az Alkotmánybíróság elkaszálta a sóskúti akkumulátorüzem népszavazását

Tiltakoznak a szlovén Andrada terjeszkedése ellen a sóskútiak. A gyár Alsózsolca helyett a Pest megyei község mellé települne. A népszavazást nem teszik lehetővé a törvényi keretek, hiába szorgalmazza maga a polgármester.

A helyiek népszavazást kezdeményeztek, amelyen az alábbi kérdést tették volna fel:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?”

Az Orbán kormány átverte a napelemeket telepítő vállalkozókat is

Több milliárd forintnyi elmaradt bevétele keletkezett száznál is több, napelemek telepítésével, házak, lakások energetikai korszerűsítésével foglalkozó vállalkozónak, mert a mai napig nem kapták meg az államtól a támogatási összegeket.

Tavaly sajátos rendben írt ki támogatási pályázatokat a magyar állam házak energetikai korszerűsítésére: pályázni az otthonok tulajdonosai pályázhattak, az összeget azonban közvetlenül a munkákat elvégző vállalkozóknak utalták ki. Vagy hát utalták volna, de eleve rendszerszinten zavart okozott, hogy a pályázat adminisztrációs feladatai közül sok a lakástulajdonosokra hárult, akiket a rendszer átadása után már semmi se motiválja a dokumentumok feltöltésére.

Az RTL Híradójának egy pórul járt vállalkozó, Schronk Attila, az Ablak-Bazár Kft. vezetője beszélt. „A nyílászárókat kifizettem, a beépítő csapatokat kifizettem, kiállítottam a számlákat, vagyis az áfát is befizettem” – mesélte. De hiába végezte el a munkát, annak ellenértékének hatvan százalékát, 9 millió forintot a mai napig nem kapta kézhez.

A kínai akku után atomgyarmat is leszünk.

A kínaiak már nem a spájzban, hanem a nagyszobában vannak elvtársak. Kínai részről bevált diplomáciai gesztus, hogy a delegáció távozása előtt maratoni bejelentéssorozatottal köszönjön el az adott országtól, Magyarország sem volt kivétel: 18 pontban állapodtak meg a felek.

Mi történt? Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek, a felek tizennyolc fontos megegyezést írtak alá – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A felek kölcsönös méltatása és a történelmi nagy barátság kliséi mellett konkrét területek is megnevezésre kerültek, ahol együttműködés várható.

Ezek közül a fontosabbak:

Magyarország orbáni kiárusítása folytatódik: a Fidesz–KDNP szabad kezet adott az arab ingatlanbefektetőnek

Az Országgyűlés megszavazta azt a törvényt, amelynek része a Rákosrendezőn végrehajtandó ingatlanfejlesztés, vagyis az úgynevezett mini-Dubaj-projekt. A szavazati arány 134 igen, 43 nem és 6 tartózkodás volt. A kormánypárti frakciók létszáma 135.

A kormánypárti képviselők tegnap megszavazták a mini-Dubaj-törvényt: az állam eladja a rákosrendezői területet az arab befektetőnek. Lehetőség szerint nem kell majd közbeszerzési eljárásokat lefolytatni, és a projekt megkapja a különféle szabályok alól mentesítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítést. 2024 év végéig tart a hulladék elszállítása a területről, a felszín alatti kármentesítés tervezése 2025 őszére várható.

A kormány a húsvéti hosszú hétvége előtt terjesztette be a javaslatot. A törvény szerint a rákosrendezői területet értékesítik a beruházó számára – vagyis a projekt nem állami területen valósul majd meg, az egész ingatlan magánkézbe kerül. Nem mellesleg az államnak minden bizonnyal tetemes bevétele keletkezik az értékesítésből. Ami alighanem jól fog jönni a költségvetésnek.

Így szolgáljuk ki közpénzből az arab ingatlanmutyit

Miközben a bérlőket már kidobálják, a felszín alatti hulladékot csak jövő ősszel kezdik elvinni a mini-Dubaj területéről. A projektért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium befejezte a Rákosrendezőn, a tervezett mini-Dubaj beruházás területén lévő hulladék felmérését. Szerintük Budapest egyik legnagyobb illegális hulladéklerakójának felszámolása zajlik. A  minisztérium szerint “a sok esetben komoly egészségkárosító hatással bíró hulladék elszállítása a környéken élők és minden budapesti érdeke”. Arra jutottak, hogy a felszíni hulladéklerakással érintett terület nagysága 126 425 négyzetméter (12,6 hektár), az illegálisan elhelyezett hulladékok teljes becsült mennyisége meghaladja a 190 000 köbmétert.

Mindezeket különféle biztonsági intézkedések mellett az év végéig el is szállítanák. Ugyanakkor azt egyelőre nem tudják, mekkora a felszín alatti szennyezettség mértéke. Annak mentesítésére alkalmas műszaki megoldás tervezése csak 2025 szeptemberére fejeződik be. Bármiféle építkezés pedig csak a kármentesítés befejezése után kezdődhet meg, tehát jó esetben is nagyjából 2026-ban.

A helyzettel foglalkozó Népszava azt írja, a katasztrófavédelem még mindig nem tudja, mi miatt ütött ki tűz a hónap elején Rákosrendezőn, ahol jelentős mennyiségű – száz méter hosszú, húsz méter széles öt méter magasságú rakás – 10 ezer köbméter talpfa égett le rejtélyes körülmények között.

Városközpont helyett Orbán kormányzati negyede épül a Bosnyák téren

Egy fél metróvonal kijött volna abból az összegből, amennyiért a kormány megvette Balázs Attila NER-milliárdos épülő irodanegyedét Zuglóban. A bosnyák téri piac melletti építkezés a Válasz Online szerint a magyar állam egyik legjelentősebb budapesti beruházása. Ide költöztetnék a NAV-ot és Központi Ellátási Főigazgatóságot is, kvázi kormányzati negyed lesz városközpont helyett.

A tervezett nyolc óriási toronyépületből – hét iroda- és egy lakóház – négy már szinte teljesen kész van, másik három a szerkezetépítés különböző fázisaiban jár. A projekt keretében mindössze 168 luxuslakást sikerült építeni, írja a lap.

A Zugló Városközpont beruházást a kormány kiemelt közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel a Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének, a Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft.-nek gyakorlatilag szabad kezet adtak a 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez.

A legtöbben tavaly vándoroltak ki Magyarországról 2010 óta

Az elmúlt 14 évben 2023-ban vándoroltak ki a legtöbben Magyarországról, írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataira hivatkozva a Telex.

2023-ban 33 700-an hagyták el az országot. 2010-ben 7318-an költöztek külföldre, az eddigi csúcs pedig 2015 volt, akkor 32 852-en. 2010 óta összesen egyébként 324 179 magyar vándorolt ki Magyarországról, írták. A fontosabb kivándorlási célországok Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Ezek közül Ausztria egyre népszerűbb, egyre többen vándorolnak ki a “sógorokhoz”.

2010-ben 1077-en mentek ki oda,

Évek szállanak a paksi fák alatt

Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a forrásokat, ezt a Párbeszéd – Zöldek már 2014-2015-ben elmondta.

Már csak 2034-re tervezik Paks II. indulását

A Fidesz a kormány médiaistállójának egy kevésbé látható termékét, az egykor szebb napokat látott Világgazdaságot szemelte ki arra, hogy elkezdje csöpögtetni Paks II. újabb késésének hírét. A vg.hu cikke szerint további csúszással csak 2033–34-re várható az új erőmű üzembe helyezése, amelynek eredeti céldátuma 2025–2026 volt, ezt módosították 2028-ra, majd 2030-ra, januárban pedig Lantos Csaba miniszter már 2032-es indulásról beszélt. Ez a dátum alig két hónap alatt újabb 1–2 évvel kitolódott, immár 2033–34-re.

Épített nemzeti örökségünk orbáni lepusztítása

Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben bezárt. A felújítása áll, semmilyen dátum nem ismert a majdani újranyitásáról. A Néprajzit szintén 2017-ben dobták ki a Kúria csodálatos egykori épületéből. Az így a parasztok előtt örökre bezárult, egyszer majd talán fideszes főbírók fognak az erre teljesen alkalmatlan, hatméteres belmagasságú, freskós plafonú termeiben laptopozni. Talán.

Mert ugyan mondták, hogy ez lesz, de eddig semmit nem csináltak, hogy ez legyen. Épült helyette egy látványos betonizé a felvonulási téren, végképp elpusztítva a reményt, hogy egyszer a Városliget megint akkora legyen, mint a Rákosi-banda előtt volt. Van akinek tetszik, van akinek nem, mindenesetre nem volt olcsó, tehát lehetett lopni, de egy kis probléma biztosan van vele: nincs benne múzeum. A szuper kiállítások helyett, amelyekben egykor a gyerekeimmel félnapokat el tudtunk nézgelődni, valami köcsögök vannak kirakva üveg alá, azzal, hogy ez itten koncepcijó.

A Természettudományit, ami szintén nagy kedvencünk volt, a Válasz Online minapi cikke szerint talán mégse zavarják Debrecenbe, hanem 277 (!!!) milliárdból – ami lenne, amennyi lenne a végére, de nem is számít, hiszen nincs egy vas se – elköltöztetik majd… valahová. Mert az tuti, hogy az egykori lovardában, amit Mányi zseniális tervei alapján teleépítettek egy nagyszerű múzeummal, nem maradhat. Kell a hely FEDETT LŐTÉRnek. A múzeumot majd szétverik, aztán hajrá, célra tarts. Addig beporosodva, lelassítva vegetál. Ha így marad, az unokáimat biztos nem fogom oda vinni. Mit nézzünk rajta, a port?

Így fest zöldre a fideszes propaganda

Az elektromosautó-ipar válságálló, hosszú távú biztonságot és munkalehetőséget ad, fenntarthatóan. “Az akkumulátoriparban nincs olyan speciális probléma, amit a jól működő magyar környezetvédelmi rendszer ma ne kezelne” – nyilatkozta dr. Kaderják Péter a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője Nyíregyháza Megyei Jogú Város hivatalos honlapjának.

“Nincs mitől tartani sem környezetvédelmi, sem fenntarthatósági szempontból, az önkormányzati monitoring rendszer pedig pluszgaranciákat jelent megnyugtatásul, ugyanakkor óriási előnyei vannak az elektromosautó-ipari fejlesztéseknek munkahelyteremtés, iparűzési adó, társadalmi felelősségvállalás szempontjából” – fogalmazta meg a nyiregyhaza.hu kérdésére gondolatait dr. Kaderják Péter. A szerkesztőségnek adott exkluzív interjúban a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette, Európa nyugati felén irigyelnek minket ennek a szektornak a fejlesztéséért, mellyel a világ élvonalában vagyunk, ráadásul mindez válságálló, ami hosszú távú garanciákat jelent, és sok szempontból előnyös a befogadó városoknak úgy Németországban, mint Magyarországon. Ezzel folytatjuk a hónapok óta tartó, objektív, szakmai szempontokat figyelembe vevő tájékoztatássorozatunkat a gazdaságfejlesztés, iparipark-bővítés témakörében.”

Mint kaderják a lapnak nyilatkozta: “Kézzelfogható hasznokat fog hozni a városlakóknak. A munkahelyteremtés szerepe még nem lebecsülendő Kelet-Magyarországon, ami egyelőre nem hasonlítható össze e szempontból a Nyugat-Dunántúllal vagy a fővárossal. A térségben még 6 % fölötti a munkanélküliség. S úgy tűnik, ezek válságálló munkahelyek, hiszen az akkuipar globális értékláncába kapcsolódnak a magyar beruházások, melyek összességében a világpiacon értékesített autókba gyártanak akkumulátorokat. Így nem függ közvetlenül a német gazdaságtól, annak esetleges hanyatlásától, mint például a feldolgozóipar zöme, mely az elmúlt évben érezhető visszaesést szenvedett el. Az akkumulátor alágazat eközben növekedni tudott, mivel a világgazdaság nincs recesszióban.

Van élet orosz gáz nélkül

A jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak. A lakossági épületfelújításon kevés a NER haszna.  Az Orbán-rezsim nem mer/akar lépni?

Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése: az energiáért felelős miniszterek olyan politikai kompromisszumra jutottak, ami bátorítja a tagállamokat arra, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15%-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1 – 2022. március 31. közötti időszakhoz képest, gyorsítva ezzel a blokk orosz gázról való leválását. Ez azonban csak egy ajánlás a tagállamok felé, és bizonyos körülményekre való tekintettel engedményeket is tesz.

Magyarország nemhogy távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől, hanem 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról. Megdöbbentően nagy és kiaknázatlan potenciál rejlik a lakossági épületszektorban, ahol rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ami az országos gázfogyasztásunk kb. negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány akár a 40%-ot is elérheti. Az ipari szektorban már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, azonban a lakossági épületszektorban ez elképzelhetetlen állami szerepvállalás, és különösen politikai akarat nélkül.háború

2 év alatt 564 milliárd forintot buktunk, amiért Putyintól vesszük a gázt

Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számolt aki a Népszava a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatainak felhasználásával.

Az állami MVM 2021. októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek, Vlagyimir Putyin pedig 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot.

Később a KSH alapján a Népszava kimutatta, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte.

Felavatták az értelmetlen közpénzszivattyú szimbólumát

Varga Mihály felavatta Karcagon az újabb több mint 4 milliárd közpénzből újragondolt Sámándobot. A pénzügyminiszter szerint az új központban a közép-ázsiai gyökerű magyar kultúrát őrzik.

Európa akkor lehet erős, ha erős nemzetállamokra épül, és megőrzi zsidó-keresztény kultúráját – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ tegnapi átadó ünnepségén. A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob újragondolt változata elkészült hát, a legutolsó, fél évvel ezelőtti hírek szerint több mint négymilliárd forintból, de a végösszeg egyelőre nem ismert. Mindenesetre úgy tűnik, hogy pénzfaló fejlesztés minden közpénzt megért, amit a fideszes politikus meg is erősített: „A nemzeti kormány minden olyan fejlesztést támogat, amely a magyar kultúra megőrzését szolgálja”.

Amint tavaly szeptemberben a Népszava is beszámolt róla, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő akkor újabb közpénzköltésre bukkant a milliárdokat elnyelő Sámándobban.  Az ellenzéki politikus az uniós közbeszerzési értesítőben szúrta ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter még 270 milliót dobott az immár 9 év után elkészült karcagi „csodába”. A fél évvel ezelőtti szerződésmódosítás alapján az eredetileg 2,6 milliárdért vállalt munka előbb 3,7 milliárdra, majd a szerződés összértéke pontosan 4 027 563 104 forintra nőtt, s a befejezés határideje 2024. március 30.

Fidesz demokrácia Debrecenben: köz nélküli közmeghallgatás

Papp László polgármester máig nem tartotta be azt az ígéretét, amelyet az első, valódi meghallgatáson tett. Senkit sem engednek be, és online tartják a CATL debreceni akkumulátorgyárának új katasztrófavédelmi közmeghallgatását. A lakosok a városházának küldött e-mailben és Ügyfélkapun keresztül tehetnek fel kérdéseket, és jelezhetnek észrevételeket, de csak a „közmeghallgatás” ideje alatt.

A Debreciner.hu. szerint mindezt egy, Debrecen önkormányzati honlapján megjelent hirdetményben közölte a városvezetés. Ott azt írták: március 4-én reggel 8 és este 20 óra között tartják a kínai CATL vállalat debreceni akkumulátorgyárának katasztrófavédelmi közmeghallgatását. Az eseményt azonban „honlapon való közzététel útján” fogják megrendezni, így fizikailag senki sem vehet részt rajta.

Az ukrajnai háború miatt tarthatnak köz nélküli közmeghallgatást

Itt a lex Pázmány, az Orbán-rezsim karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak

Hiába a polgármesteri határozat, az Orbán-kormány szerint az orosz-ukrán háború miatt le lehet bontani a Magyar Rádió egykori székházát. A Pikó András vezette józsefvárosi önkormányzat az Alkotmánybíróságra megy.

„Itt a lex Pázmány, az Orbán-kormány karácsonyi ajándéka Józsefvárosnak” – írta egy kedd esti Facebook- bejegyzésben a VIII. kerület polgármestere.

Mint a sajtóban korábban megjelent, a kabinet tervei szerint bővítenék a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, s ennek jegyében lerombolnák a Magyar Rádió korábbi épületeit. Pikó András emiatt egy rendeletben helyi védettség alá helyezte az egykori székházat, ám a legújabb változtatás, az Orbán-kormány rendelete szerint mindez nem számít.

Romsics Ignác: Horthy- és Kádár-apánk után most már van Orbán-apánk is

A Rákosi- és a Kádár-rendszer egypárti diktatúrák voltak, az Orbán-rendszer viszont olyan domináns párthierarchiával rendelkező korlátozott parlamentarizmus, amelyet egyetlen szóval autokráciának nevezhetünk. Nem diktatúra, de nem is demokrácia, hanem olyan hibrid rendszer, amely az állam- és kormányrendszerek skáláján valahol a kettő között helyezkedik el

– nyilatkozta a Hvg.hu-nak Romsics Ignác történész. Hozzátette: a hatalommegosztás jogállami elvei sérülnek, miként a közélet demokratizmusa is, ugyanakkor nincsenek politikai perek, és az internálás intézménye is ismeretlen.

Az ismert történész az interjúban számos történelmi analógiát hozott fel az Orbán-rezsim természetének megrajzolásához. Elmondta például, hogyha a magyar történelemben 20. századi analógiát keresünk, akkor azt leginkább a Horthy-rendszerben találhatjuk meg. „Akkor is magántulajdonon alapuló piacgazdaság működött az országban, viszont az állami beavatkozás sem volt ismeretlen. Az utóbbi főleg az 1930-as évek végétől erősödött fel, amikor már »tervek« is készültek.”

Konstruktív partnerség helyett romboló hozzáállás – az új Pázmány-kampusz kálváriája

A Nemzeti Múzeum mögött a néhai Magyar Rádió telephelyét – benne az ikonikus Bródy Sándor utcai bejárattal, a “Pagodával”, és a világelső stúdióépülettel  – az Orbán-kormány elpasszolta a katolikus egyháznak. A józsefvárosi helyi lakosságot és a teljes társadalmat egyaránt építő, gazdagító történet is lehetne az a beruházás, amely jelenleg a hazai katolikus egyházi vezetés szégyenfoltja.

Józsefváros sokszínű kerület, ahol számos egyházi közösség van jelen. Az én szememben különösen nagy értéket hordoz az a békés együttélés, amit ezek a felekezetek, gyülekezetek ebben a körzetben megvalósítanak. Ezért tartottam volna fontosnak, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kerületünkbe tervezett beruházása kapcsán hasonlóan konstruktív partnerség, figyelmes párbeszéd valósuljon meg, ám erre sem a kormányzat, sem az egyházi vezetés nem volt nyitott. Az egyetem rektora egy levelemre még válaszolt, de abból is az derült ki, hogy ők inkább passzív szemlélői a folyamatnak, a döntéseket valójában nem ők hozzák. Miután a helyi lakosság nevében, az ő képviseletükben írt megkereséseim válasz nélkül maradtak, majd a bontási szándékról is csak közvetve értesültünk, elfogytak azok a békés eszközök, amelyek az én kommunikációmat jellemzik. Kénytelenek voltunk jelképesen védettség alá helyezni egyes épületeket, de

nem megakadályozni akarjuk a kampusz kialakítását, hanem érdemi válaszokat szeretnénk kapni a kérdéseinkre, egyeztetni akarunk arról, ami a helyi emberek életét rövid távon biztosan megnehezíti,

Fleck Zoltán: Az Orbán-rezsim igazi neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát folytat autokrata köntösben

A Tangó és Kes legújabb adásában folytatjuk a társadalmi elitekhez kapcsolódó kriminális tettekből kiinduló beszélgetésünket Fleck Zoltán jogszociológussal. Megvitatjuk, hogy a modern államokban miért működik diszfunkcionális módon a jogalkalmazás, illetve miért jelentkezik mindennapos tapasztalatként a büntető igazságszolgáltatás kiszámíthatatlansága.

The post Fleck Zoltán: Az Orbán-rezsim igazi neoliberális gazdaság- és társadalompolitikát folytat autokrata köntösben first appeared on 24.hu.