Best WordPress Hosting
 

Hollandiából nem telepítene ki senkit, de a palesztinokat Jordániába küldené Geert Wilders

Sokakat meglepett, hogy a novemberi választáson Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) relatív győztes lett a széttöredezett holland politikai mezőnyében. Pedig a PVV már több mint egy évtizede okoz meglepetéseket a választásokon: 2010-ben, 2012-ben és 2021-ben is a harmadik lett, sőt 2017-ben a második helyre futott be.

A Novák Katalin által tavaly kitüntetett PVV-vezért – akinek a felesége, Márfai Krisztina magyar, s aki 2017-es bejegyzése szerint Bunyós Pityu mulatós zenésszel szeret bulizni  – az elsők között köszöntötte Orbán Viktor. „Eljött a változások szele! Gratulálok Geert Wildersnek a holland választásokon aratott győzelemhez!” – írta, és telefonon is hívta a szélsőjobbos politikust a magyar kormányfő, aki földrengésszerűnek nevezte a PVV sikerét.

Az iszlamofób, bevándorlásellenes Szabadságpárt a hágai törvényhozás alsóházi mandátumainak negyedét szerezte meg, tehát nincs abszolút többsége. Ám ha földrengésről nem is, ingoványos talajról kell beszélnünk, ha a holland belpolitikát tekintjük át.

Nem indul könnyen a kormányalakítás a holland választást megnyerő szélsőjobbnak

A holland választást megnyerő, szélsőjobboldali párt vezetője, Geert Wilders elismerte, hogy „nem indult álomszerűen” a kormányalakítás, ugyanis a koalíciós tárgyalások felügyeletére kinevezett tisztviselő csalási vádak miatt lemondott, még azelőtt, hogy elkezdhette volna a munkáját.

A Szabadságpárt (PVV) a múlt szerdai választásokon a 150 fős holland parlamentben a mandátumok csaknem negyedét szerezte meg, tíz székkel többet, mint amit a legtöbb közvélemény-kutató jósolt nekik.

A legnagyobb párt vezetőjeként, a holland politikában megszokott módon Wilders a múlt héten a PVV szenátorát, Gom van Strient bízta meg az úgynevezett verkenner tisztséggel, akinek az a feladata, hogy a pártvezetőkkel tárgyaljon a koalícióra lépésről.