Best WordPress Hosting
 

Nem üres lesz a demokráciánk, hanem radikális – válasz Körösényi Andrásnak

Amennyiben a politikai mainstream fenntartja politikai karanténját a radikális ideológiákat hirdető mozgalmakkal szemben, a demokrácia – Körösényi András állításával ellentétben – nem kiüresedett „nagykoalíciókból” fog állni. Ellenkezőleg: radikális–mainstream-váltógazdaság alakulhat ki, amelynek hatására a társadalmi kohézió eltűnése fenyegetheti a nyugatot. Nagy Zsolt politológus válaszcikke.

Körösényi András: Politikai karantén, avagy a demokrácia kiüresítése

A mainstream pártok karanténállító stratégiája a demokrácia súlyos korlátozását jelenti – szól Körösényi András tételmondata a Válasz Online-nak küldött pulbicisztikájában. A politikatudós állítása bőven vitatható, vitaindító szándékkal is közöljük – meg azért, mert a nyugati morális karanténok témája lapunk szerint is rendkívül fontos, elemzendő jelenség. Vélemény.

Még mindig nem tudja kiütni Geert Wilders a kormányfői székből Mark Ruttét

Átmenetileg megszakadtak a holland kormányalakítási tárgyalások, miután Pieter Omtzigt, az Új Szociális Szerződés (NSC) nevű párt vezetője kedden este kivonult a négypárti egyeztetésről – idézi az MTI a Dutch News című angol nyelvű holland hírportál információját.

A beszámoló szerint Pieter Omtzigt azért hagyta ott az új holland kormány megalakításáról folyó tárgyalásokat, mert véleménye szerint a legfőbb akadályt jelentő, a kormány pénzügyi helyzetének kezelésével kapcsolatos, az államháztartás helyzetét érintő nézeteltérések feloldhatatlanok.

A NOS holland közszolgálati műsorszolgáltató internetes oldalán a pártvezető közlésére hivatkozva azt írta: az NSC nyitva tartja ugyan annak lehetőségét, hogy kisebbségi kabinetet vagy más típusú formációt támogasson a képviselőházban, egyelőre azonban kizárja a többségi kabinetről szóló tárgyalások folytatását.

Máris átverték potenciális szövetségesei a kormányalakításra készülő holland szélsőjobboldalt

Első pillantásra, és főleg messziről rátekintve a holland politikára, úgy tűnik, hogy a radikális jobboldali (ízlés szerint: szélsőjobboldali), bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) és vezére, Geert Wilders, rendkívül kedvező helyzetben van. A párt ugyanis nemcsak megnyerte a 2023 novemberi választásokat, hanem a Politico által összegzett közvélemény-kutatások tanúsága szerint azóta tovább fokozta a népszerűségét is.

Az ősz végi voksoláson még csak a szavazatok 23,5 százalékával lett relatív győztes az iszlámellenessége miatt világszerte is ismert politikus pártja, de azóta 29 százalékra tornázta fel magát a PVV a népszerűségi listákon. Vagyis érvényesül a közismert jelenség, a választók „győzteshez húzása” – a sikert elérő párt minden más tényezőtől függetlenül is vonzza magához a bizonytalan vagy más pártokból kiábrándult szavazókat. Persze ez a hatás csak a választások utáni hónapokban szokott érvényesülni, hiszen a kormányra kerülő politikai erők rendszerint az első euforikus hónapok után veszítenek a támogatottságukból, amikor például népszerűtlen intézkedésekre kényszerülnek.

Hollandiában azonban speciális a helyzet: a választások relatív győztese, Wilders és pártja még idén januárban is szinte ugyanolyan távol van a kormányalakítástól, mint a tavaly novemberi választási sikere után.Miközben a Szabadságpárt erősödött a szavazás után, a választáson utána következő három másik legerősebb párt stagnál vagy veszít a szavazótáborából. A legnagyobb vesztesek egyike mégis a Hollandiát 2010 óta irányító eddigi legnagyobb kormányerő, a konzervatív-liberális Néppárt, a VVD. Ők novemberben a harmadik helyen végeztek 15,2 százalékkal, de az ország életét tizenhárom éve meghatározó párt 2024 elején már csak 11 százalékra számíthat. A pártot fél éve már nem Mark Rutte vezeti, hanem a török-kurd származású, gyerekként egykor Törökországból vízi úton Görögországba menekülő Dilan Yesilgöz-Zegerius.

Az Elvis-barkós szexguru gurította a legnagyobbat az idén, de a laposföld-hívő orvos is parlamentbe jutott, a román Orbán pedig egyre erősebb

A Tony Blair Intézet megállapítása szerint 20 éves mélypontra, 800 millióra esett azoknak a száma, akik populista uralom alatt éltek 2022-ben, elsősorban a brazil Jair Bolsonaro bukása és a fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte távozása miatt. Ugyanebben évben búcsúztak a szlovének Janez Jansától, miközben a Srí Lanka-iak Gotabaya Rajapaksát üldözték el. Idehaza Orbán Viktort nem fenyegette a bukás az országgyűlési választáson, ráadásul

Svédországban,

Olaszországban

Így rohad szét az Európai Unió – itt a Válasz Feszten rögzített adásunk!

Történelmi műsor: először vettünk fel HetiVálasz podcastot közönség előtt, a lapunk ötéves fennállására szervezett Válasz Feszten, a budai Tranzit Art Caféban. Ez alkalomból ismét állandósult szerkesztőségi triónk beszélgetett az elmúlt egy hónap fontos eseményeiről. Mit jelez Hollandiában Geert Wilders győzelme? „Úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek” az EU-s pénzekért? Lesz-e baj a Von der Leyen–Soros-plakátokból? Ezekre – és a közönség kérdéseire – válaszol Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. (A Válasz Feszt egészen vasárnapig tart, a programot itt lehet megtekinteni.)

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Jön föl az európai radikáljobb, Orbán Viktor mégsem csatlakozik elvbarátaihoz – mutatjuk, miért

Geert Wilders többek között a rekordokat döntő hollandiai bevándorlás miatti társadalmi feszültség és a gázai háború miatti tüntetések miatt nyerhette meg a minapi parlamenti választást. Európai pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia (ID) vasárnapi firenzei nagygyűlésén Wilders szereplése és a tagpártok erősödése láttán örömittas hangulatban tervezgettek európai jobboldali fordulatot a résztvevők. A dzsemborin Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes burkoltan üzent Orbán Viktornak is: ha nem kellenek a Meloni-féle konzervatívoknak, szívesen látják a Fideszt az ID soraiban.

Hollandiából nem telepítene ki senkit, de a palesztinokat Jordániába küldené Geert Wilders

Sokakat meglepett, hogy a novemberi választáson Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) relatív győztes lett a széttöredezett holland politikai mezőnyében. Pedig a PVV már több mint egy évtizede okoz meglepetéseket a választásokon: 2010-ben, 2012-ben és 2021-ben is a harmadik lett, sőt 2017-ben a második helyre futott be.

A Novák Katalin által tavaly kitüntetett PVV-vezért – akinek a felesége, Márfai Krisztina magyar, s aki 2017-es bejegyzése szerint Bunyós Pityu mulatós zenésszel szeret bulizni  – az elsők között köszöntötte Orbán Viktor. „Eljött a változások szele! Gratulálok Geert Wildersnek a holland választásokon aratott győzelemhez!” – írta, és telefonon is hívta a szélsőjobbos politikust a magyar kormányfő, aki földrengésszerűnek nevezte a PVV sikerét.

Az iszlamofób, bevándorlásellenes Szabadságpárt a hágai törvényhozás alsóházi mandátumainak negyedét szerezte meg, tehát nincs abszolút többsége. Ám ha földrengésről nem is, ingoványos talajról kell beszélnünk, ha a holland belpolitikát tekintjük át.

Azt írja a szemérmetlen kormánylap, hogy „Orbán Viktor hóesésben sütötte el a hatlövetűt”

Magunktól meg nem fogalmaznánk hazánk miniszteréről olyan mondénul áthallásos mondatot, amit a kormánylap megengedett magának, de hát ha ők írták, akkor nyilván hivatalos, szóval:

Orbán Viktor hóesésben sütötte el a hatlövetűt + videó.

Orbán hatlövetűje persze nem más, mint a miniszterelnök vadnyugatiasra faragott X-es blogja, ahol az aktuális hét főbb történéseit eleveníti fel, összesen hat darabot, a saját célkeresztjén át, de persze nem marhabőrkalapban, hanem szép ruhában.

Nem indul könnyen a kormányalakítás a holland választást megnyerő szélsőjobbnak

A holland választást megnyerő, szélsőjobboldali párt vezetője, Geert Wilders elismerte, hogy „nem indult álomszerűen” a kormányalakítás, ugyanis a koalíciós tárgyalások felügyeletére kinevezett tisztviselő csalási vádak miatt lemondott, még azelőtt, hogy elkezdhette volna a munkáját.

A Szabadságpárt (PVV) a múlt szerdai választásokon a 150 fős holland parlamentben a mandátumok csaknem negyedét szerezte meg, tíz székkel többet, mint amit a legtöbb közvélemény-kutató jósolt nekik.

A legnagyobb párt vezetőjeként, a holland politikában megszokott módon Wilders a múlt héten a PVV szenátorát, Gom van Strient bízta meg az úgynevezett verkenner tisztséggel, akinek az a feladata, hogy a pártvezetőkkel tárgyaljon a koalícióra lépésről.

Geert Wilders pártja nyerheti a holland választást az exit pollok szerint, Orbán már gratulált is neki

A szélsőjobboldali Geert Wilders pártja vezet a szerdán Hollandiában tartott előrehozott parlamenti választásokon – derült ki az urnazárásokat követő exit poll felmérésekből.

A szavazóhelyiségekből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések szerint a Wilders vezette migráció- és iszlámellenes Szabadságpárt lehet a holland parlament alsóházának legnagyobb pártja. A jobboldali párt a 150 képviselői helyből 35-öt szerezhet meg, ami több mint kétszerese a jelenlegi 18 mandátumának.

Az előrejelzések azt mutatják, hogy a Frans Timmersmans korábbi uniós biztos által vezetett pártszövetség, a Zöldek és a Munkáspárt formációja a második helyen végzett 26 mandátummal, ami 9 képviselői székkel több, mint a két párt jelenlegi összlétszáma – írja az MTI.