Best WordPress Hosting
 

Újabb népszavazást meszelt el az Alkotmánybíróság

Januárban derült ki, hogy a szlovén Andrada Alsózsolca helyett Sóskútra telepítené akkumulátor-feldolgozóját. A gyár ellen tiltakoztak a helyiek és a környékbeli települések.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?

Erről kérdezték volna meg a sóskútiakat, miután a Helyi Választási Bizottság (HVB) hitelesítette öt önkormányzati képviselő helyi népszavazási kezdeményezést. A határozatot egy magánember megtámadta, így került az ügy a Budapest Környéki Törvényszék elé, amely a kérdés hitelesítését megtagadta.

Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében

A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.

Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti.  Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.

Orbán foggal körömmel ragaszkodik a kiemelt beruházásokhoz

Alkotmánybírósághoz fordul Lázár minisztériuma, hogy ne lehessen népszavazás a kiemelt beruházássá nyilvánításokról. Az LMP azért tartana népszavazást, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, amelyek kedvesek a számára.

A Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén engedte át az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni az építésügyi törvény kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét. Az LMP kezdeményezését később többen is megtámadták a Kúriánál, köztük volt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium is.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról számolt be, hogy a Kúria döntött az ügyben, kimondva: megtartható a népszavazás arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az építészeti törvény kiemelt beruházásokról szóló részét.

Lehet népszavazás a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényről

Az LMP a június 9-i választások után gyűjtheti az aláírásokat azért, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól, írja a hvg.hu.

A lap cikkében emlékeztet, a Kúria tavaly novemberben egyszer már kimondta, hogy lehet erről népszavazást tartani, de a kormány ezután áthelyezte a szabályokat egy másik, az építészetről szóló törvénybe, így a jóváhagyott előző kérdés értelmét vesztette,

Az LMP újra nekifutott, és átírta a kérdést a következőre:

Az EP-választással egy időben a marihuánatermesztésről is szavazhatnak Szlovéniában

A szlovén nemzetgyűlés jóváhagyta a kannabisz orvosi és nem orvosi célú felhasználásáról, illetve a marihuána otthoni termesztéséről szóló népszavazási kérdéseket. Ez azt jelenti, hogy Szlovéniában június 9-én, az európai parlamenti választással egy időben a kannabisz felhasználásának további jogi könnyítéséről szavazhatnak – írja a Telex az International Cannabis Business Conference híre alapján.

Szlovéniában a marihuána gyógyászati célú értékesítése és felhasználása már engedélyezett, a termesztése azonban nem. Déli szomszédunkban egy 2023-as felmérés szerint azonban kétszázezer ember fogyaszt rendszeresen marihuánát.

Legutóbb idén április 1-én legalizálta európai ország a kannabisz magáncélú felhasználását. Németország a harmadik volt Málta és Luxemburg után, amely ilyen törvénykezést hozott.

A Kúria elutasította Karsai Dániel egyik népszavazási kérdését

Kedden a Kúria elutasította a Karsai Dániel által kezdeményezett, az aktív eutanáziáról szóló népszavazás egyik kérdését – erről az alkotmányjogász számolt be a Facebookon.

Annak érdekében kezdeményeztem népszavazást, hogy azon halálos betegek, akik állapotuk miatt elviselhetetlen, az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen szenvedést élnek át, legalább haláluk idejét és módját méltósággal választhassák meg. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB), arra hivatkozva, hogy az élethez való jog sérthetetlen, úgy ítélte meg, hogy ilyen kérdés nem bocsátható népszavazásra. Az elutasító döntés ellen felülvizsgálati kérelemmel éltem, a Kúria azonban helybenhagyta az NVB döntését,

írta.

Kötelező kamarai hozzájárulás: rosszul áll az aláírásgyűjtés, kicsi az esély a népszavazásra

A kiadott aláírásgyűjtő ívek összeszedése alapján úgy tűnik, hogy időarányosan jelentős elmaradásban vagyunk a szükséges 200 ezer szignótól – mondta a hvg.hu-nak Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője, az évenkénti 5 ezer forintos kamarai tagdíj eltörléséről szóló népszavazás kezdeményezője.

Az ügy haladását az is nehezíti, hogy az aláírásgyűjtést az önkormányzati és európai parlamenti választások kampányidőszakára fel kell függeszteni. A gyűjtést ezután június 9-től még mintegy 30 napon keresztül lehet majd folytatni.

Lukács szerint egy sikeres aláírásgyűjtéshez több erőforrásra lenne szükség, de a párt erőforrásait nem tudták igénybe venni, azokat ugyanis a választási kampányokra történő felkészülés kötötte le, civil szervezetektől pedig alig érkezett segítség.

Ott szervez népszavazást a Fidesz-KDNP az akkumulátoriparról, ahol nem terveznek ilyen beruházást

Akkumulátoripari beruházásokról indít népszavazási kezdeményezést Érden a választókerület KDNP-s országgyűlési képviselője, Aradszki András, valamint a város kormánypárti polgármesterjelöltje, Kardosné Gyurkó Kata. Ez bátor szembefordulásnak tűnhet az Orbán-kormány akkumulátoripari nagyhatalmi törekvéseivel, hiszen a kormányzati politikának köszönhetően az ország számos pontján kezdtek – többnyire távol-keleti vállalatok – olyan fejlesztésekbe, amelyek a környezeti kockázatok miatt tiltakozást váltottak ki az ott élők körében. A Fidesz-KDNP azonban nem állt a tiltakozók mellé.

Az érdi népszavazási kezdeményezés súlyát csökkenti, hogy Aradszki és Kardosné egy olyan városban akarja kikérni a lakosság véleményét, ahol nincs tervben ilyen beruházás, miközben a szomszédban, Sóskúton javában zajlik a szervezkedés az akkufeldolgozó ellen – ám ott Aradszki nem vállal közösséget a tiltakozókkal.

A kezdeményezésből – ha átmegy a törvényességi szűrőkön – leghamarabb a nyáron lehet referendum, mert Aradszki visszautasította Érd ellenzéki polgármesterének az ajánlatát, miszerint közösen gyorsítsák meg az előkészítés menetét, és már június 9-én voksolhassanak a helyiek.

A nőknek a konyhában a helyük, a család alapja a házasság – kiosztottak a kormányuknak két nyaklevest az írek

Múlt pénteken – a nemzetközi nőnapra időzítve – két témában tartottak alkotmánymódosító népszavazást Írországban. Az egyik passzus a család fogalmának kibővítését tartalmazta – a család már nem kötődne a házasság intézményéhez –, a másik a nők „otthoni kötelességeire” utaló szövegrész kivételét célozta meg.

Az alkotmányban szereplő jelenlegi megfogalmazások „már nem tükrözik a modern életet” – érvelt a népszavazás mellett Michael Martin ír kormányfőhelyettes, kül- és hadügyminiszter 2023 decemberében. A népszavazás előestéjén Leo Varadkar ír miniszterelnök pedig azt nyilatkozta: a „nem” szavazatok hátralépést jelentenének, ami azt a rossz üzenetet közvetítené a nem házasságban élő pároknak és gyerekeiknek, hogy ők nem számítanak családnak, ez pedig továbbra is fenntartaná az alkotmányban a „régimódi és nagyon szexista nyelvezetet.”

Ez a népszavazás lehetőség arra, hogy lebontsuk az alkotmányunkban a női szerepek korlátait, és lezárjuk múltunk e sötét fejezetét

Az NVB átengedte az LMP népszavazási kezdeményezését

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) csütörtöki döntésével átengedte az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni a magyar építésügyi törvénynek a kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét, közölte Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján.

Az LMP tavaly nyáron már indított egy népszavazási kezdeményezést a kiemelt beruházások felgyorsításáról szóló törvény hatályon kívül helyezésének érdekében, azt a kérdést azonban az NVB nem hitelesítette, ezért a párt a Kúriához fordult jogorvoslatért, és a testület megsemmisítette az NVB határozatát.

Az NVB mostani döntésével elhárult minden akadály, hogy népszavazást tarthassanak ebben a kérdésben

Az NVB elkaszálta az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kérdéseket

A Nemzeti Választási Bizottság csütörtök délután elutasította az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kezdeményezést, írja a Telex. A bizottság nyolc tagja szavazott a két kérdés elutasításáról, négy tag pedig a hitelesítés mellett. A két népszavazási kérdés a következő:

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, halálos betegségben szenvednek és állapotukban nem várható javulás?

Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?

Elutasították Karsaiék népszavazási kezdeményezését az életvégi döntésről

A Nemzeti Választási Bizottság ferbruár 1-i ülésén 8-4 arányban nem engedte át a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő Karsai Dániel egyik népszavazási kérdését sem, amit az eutanázia ügyében kezdeményezett. 

Az indoklás szerint a kérdés az Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze. Az ülésen meglehetősen heves hangulatú vita zajlott, például arról, hogy a hitelesítés kérdésének vannak-e filozófiai vetületei vagy nincsenek, illetve, hogy szereptévesztésbe került-e a bizottság.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, de a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász és támogatói december 11-én kezdeményeztek népszavazást. A döntést Karsaiék a Kúrián megtámadhatják.

Így akadályozta meg egy felbőszített társaság, hogy bánya épüljön a kertek végébe a Duna-parton

Ilona húsz éve költözött Pilismarótra, annak is a Duna-parthoz közel eső részére. Kutyája is van, kertje is, mondja, a levegő jobb, mint a pesti belvárosban, ahonnan 90 négyzetméterből költözött ki az itteni nyaralóba. Könnyebben meg tud itt élni, és jobban el tudja magát foglalni – ki tudja, még hány érv szól Pilismarót mellett az éppen sétáló Ilona számára. Amikor a bányaügyről kérdezem, egyből rávágja:

Voltam szavazni, igen. Mindig szavazok. Nem akartam, persze, hogy nem. Három dolog miatt nem. Egy: ez, ugye, sóderbánya, kotrással ment volna a kitermelés. Kérem, én már megéltem egy kotrást, volt itt régen egy másik kavicsbánya, már akkor megvolt a házunk, szóval én tudom, milyen a kotrás, nem akarok még egyet. A másik: azért az aprópénzért, amit a falu kap, pár tízmillióért, miért éri ez meg nekünk? Harmadrészt: bányát egy ilyen szép faluba? Minek? Pont az a jó itt, hogy nyugalom és csend van.

Farkas Norbert / 24.hu Ilona

Zöld utat adott az Alkotmánybíróság egy népszavazási kezdeményezésnek

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az alkotmányjogi panaszt, amely egy népszavazási kezdeményezésnek helyt adó bírósági döntés megsemmisítése érdekében nyújtottak be. Ezzel elhárult az utolsó jogi akadály a kötelező kamarai hozzájárulással kapcsolatos népszavazás előtt.

A népszavazásra bocsátott kérdés ez lenne:

Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?

Kósa Lajos támogatja, hogy népszavazás legyen az eutanáziáról

Személyes meggyőződése miatt Kósa Lajos nem tudja támogatni Karsai Dániel és sorstársainak ügyét, mert a Fidesz alelnöke szerint az élethez való jog mindennél fontosabb. Ezt a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász mondta kedden, miután egy órán át egyeztetett a parlamentben a fideszes politikussal.

A Telex tudósítása szerint Karsai arról beszélt, hogy „egy érdekes és jó beszélgetésen” vannak túl, amin az is szóba került, hogy

Kósa támogatja az eutanáziáról szóló népszavazást, örülni fog neki, ha átmennek Karsaiék kérdései.

Tíz éve mindenki elakad azon az úton, amin Karsaiék mennének végig a népszavazásig

Miközben az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Karsai vs. Magyarország ügy túl van a tárgyaláson, a gyógyíthatatlan beteg jogász és támogatói népszavazást kezdeményeztek december 11-én: ha a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) engedélyezi, és elég aláírás gyűlik össze, az európai parlamenti és az önkormányzati választással egyszerre is tartható volna a referendum 2024 nyarán. Bár a másik  álláspontot képviseli, Karsaiék népszavazási kezdeményezését Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, parlamenti képviselő támogatja – közölték Karsaiék a Kósával folytatott nem sajtónyilvános beszélgetés után a Telex szerint.

Két kérdés a Btk.-ról

Formálisan Karsai Dániel testvére magánszeményként adott be az NVB-nek két kérdést, de a népszavazási kezdeményezést a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek is támogatja.

Népszavazást kezdeményezett az aktív eutanáziáról Karsai Dániel és a Momentum

Népszavazást kezdeményezett az aktív eutanáziáról Karsai Dániel és a Momentum – jelentette be Karsai Dániel és Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezető-helyettese egy hétfői sajtótájékoztatón.

Karsai Dániel a párt közleménye szerint elmondta:

Az életvégi döntésekről szóló társadalmi beszélgetés most egy következő szintet lép ezzel a két népszavazási kérdéssel. Nagyon köszönöm Bedő Dávidnak a Momentum részéről, hogy segítenek ebben a kérdésben, és azt is köszönöm, hogy értelmes társadalmi párbeszéd van egy ilyen fontos kérdésben.

Szili Katalin kifakadt a pártra, amelynek korábban alelnöke volt

Akik ma a hazát kiszolgáltatják, ugyanazok, vagy azok örökösei, akik 2004. december 5-én megosztották a nemzetet – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Minden év december 5-én az a 2004-es szégyenteljes nap villan fel újra és újra, amikor az akkori politikai uralkodó osztály (baloldalinak nem nevezném) megtagadta, hogy elszakított nemzettársaink hozzánk is tartozhassanak. Meg lehet-e ezt bocsátani? Voltunk néhányan, akik tiltakoztunk e védhetetlen álláspont ellen. De a neoliberális gőg már akkor is mindent megtett azért, hogy a gyűlölet magvát elültetve, a végletekig élezze az ellentétet magyar és magyar között

– írta Szili Katalin. Szili Katalin 2004-ig az MSZP alelnöke volt, és csak 2010-ben, hat évvel az általa említett események után lépett ki a pártból. A mandátumát nem adta vissza, mert szerinte nem a választóival, hanem az MSZP-vel szakított. A parlementbe az MSZP megyei listájáról került be.

Hollandiából nem telepítene ki senkit, de a palesztinokat Jordániába küldené Geert Wilders

Sokakat meglepett, hogy a novemberi választáson Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) relatív győztes lett a széttöredezett holland politikai mezőnyében. Pedig a PVV már több mint egy évtizede okoz meglepetéseket a választásokon: 2010-ben, 2012-ben és 2021-ben is a harmadik lett, sőt 2017-ben a második helyre futott be.

A Novák Katalin által tavaly kitüntetett PVV-vezért – akinek a felesége, Márfai Krisztina magyar, s aki 2017-es bejegyzése szerint Bunyós Pityu mulatós zenésszel szeret bulizni  – az elsők között köszöntötte Orbán Viktor. „Eljött a változások szele! Gratulálok Geert Wildersnek a holland választásokon aratott győzelemhez!” – írta, és telefonon is hívta a szélsőjobbos politikust a magyar kormányfő, aki földrengésszerűnek nevezte a PVV sikerét.

Az iszlamofób, bevándorlásellenes Szabadságpárt a hágai törvényhozás alsóházi mandátumainak negyedét szerezte meg, tehát nincs abszolút többsége. Ám ha földrengésről nem is, ingoványos talajról kell beszélnünk, ha a holland belpolitikát tekintjük át.

LMP: Átengedte a Kúria a kiemelt beruházási törvény visszavonásáról szóló népszavazási kérdést

A Kúria átengedte az LMP nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, a párt frakcióvezető-helyettese.

A képviselő az MTI beszámolója szerint a jogszabályt „a törvénytelenség törvényeként” nevezte meg, és arról beszélt: az lehetővé teszi a nagyberuházásoknak, hogy titokban valósuljanak meg, megkerüljenek minden törvényt és korlátot, és gyakorlatilag a környéken élők tudta nélkül mehessenek végbe.

Csárdi szerint ez az a törvény, ami alapján a Fidesz az emberek feje felett átnyúlva épít akkumulátorgyárakat vagy bármilyen más beruházást, ezért „mindannyiunk egyetemes érdeke”, hogy bezárják az építési vagy a környezetvédelmi törvény megkerülésének lehetőségét.