Best WordPress Hosting
 

Korábban ébredtek a poloskák, de kell-e inváziótól tartani?

Idén a szokásosnál korábban ébredtek a poloskák, derül ki a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) közleményéből, de kell-e inváziótól tartanunk?

Habár közel 900 poloskafaj él hazánkban, mostanság egyetlen fajt emleget „poloskaként” szinte mindenki Magyarországon. Ez pedig az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), amelyet évente kétszer, ősszel és tavasszal érzékelünk nagy számban. Ezekkel a rovarokkal általában évente kétszer lehet nagy számban találkozni: szeptember-október környékén, amikor csoportosan vonulnak téli pihenőre többek között az emberi építményekbe is, illetve tavasszal, amikor az áttelelt példányok kirajzanak.

Az idei korai melegedés ezt a kirajzást előrébb hozta, azonban Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének entomológusa szerint ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy hamarosan invázióval kell szembenéznünk. Könnyen lehet ugyanis, hogy a gyors felmelegedés miatt felélték már tartalékaikat, így a mostani hűvös időszak beköszöntével és a virágzás megrekedésével sokuk táplálék nélkül maradhat és éhen halhat.

Szinte elpusztíthatatlan férgek jelentek meg Magyarországon

Mindkét most megtalált féreg ragadozó életmódot folytat, és képesek arra, hogyha a testüket felvagdossuk, minden darabból új egyed jöjjön létre. Sőt, egyikük önmagát is ketté tudja szakítani

– mondja a 24.hu-nak Dr. Lazányi Eszter biológus.

A hihetetlen mértékűre növekedett globális áru- és személyforgalom korábban elképzelhetetlen vándorlási útvonalakat nyitott meg az élőlények számára. Hajókon, repülőkön napok, hetek alatt kelhetnek át kontinenseken és óceánokon, a világ legtávolabbi pontjaira is eljuthatnak, amire természetes úton soha nem nyílna lehetőségük.

Kirándulók is segítik az inváziós növények terjedését

A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora – írta az Ökológiai Kutatóközpont egy tanulmányra hivatkozva. A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolja a növények magjainak a terjedését.

Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Az eddigi vizsgálatok alapján a ruházat segítségével terjedő növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a Science of the Total Environment c. folyóiratban megjelent tanulmányukban azokat a lehetséges mechanizmusokat elemezték, amelyek befolyásolhatják a ruházattal történő magterjesztés kimenetelét.

Kis pénisze buktatta le a betolakodó meztelencsigát

Idén nyáron megúsztuk a pusztító aszályt, sőt, részben az El Niño-jelenség miatt sokszor volt párás, meleg az idő. Kifejezetten optimális feltételek voltak ezek a meztelencsigáknak, testük 80–90 százalékát ugyanis víz alkotja, ezért számukra a közvetlen napfény, a száraz meleg ragadozóiknál is félelmetesebb ellenség. Pincében, kövek alatt, vízórában pihenő példányok kivételével azért így is ritkán találkozhattunk velük, hiszen aktivitásukat továbbra is eső utánra, illetve az éjjeli órákra időzítették.

Jelenlétük mégis egyre látványosabbá vált az elmúlt években egyetlen faj, a hazánkba behurcolt és itt invázióssá váló spanyol meztelencsiga miatt: ahol nagy számban vannak jelen, egyetlen éjszaka alatt képesek elpusztítani egy komplett veteményest – itt írtunk róluk részletesen. Az egyébként jogos népharag viszont már nem szelektál, minden meztelencsigára lesújt még akkor is, ha meztelencsigafajaink csak egy kis része számít potenciális vagy aktuális kártevőnek.

Varga György / MTI Spanyol csupaszcsigák (Arion lusitanicus) egy kiskertben, Nagykanizsa közelében 2014. augusztus 27-én.

Új invazív meztelencsigafajok Magyarországon

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) munkatársai elsőként jelezték öt meztelencsigafaj hazai jelenlétét, vagy megerősítették a velük kapcsolatos korábbi bizonytalan adatokat.

A kutatók BioInvasions Records című tudományos szaklapban megjelent cikke részletes beszámolót közöl a fajok azonosításának módszereiről, külső morfológiájukról, anatómiájukról, valamint hazai előfordulási adataikról.

A hazai meztelencsigák identifikációs kutatása öt éve zajlik a HUN-REN ATK NÖVI-ben, Turóci Ágnes és Dr. Páll-Gergely Barna részvételével. Már 2020-ban sikerült kimutatniuk a hazai faunában addig nem ismert meztelencsigafajokat – a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) –, amelyek mára országszerte elterjedtek. Mostani eredményeikkel összesen hétre emelkedett az új vagy eddigi bizonytalan adataikban megerősített hazai meztelencsigafajok száma.

Az invazív fajok világszerte évi 423 milliárd dolláros veszteséget okoznak

Mára 37 ezer idegen faj jelent meg új környezetben a Földön, ezek közül 3500 veszélyezteti új élőhelyét a termések elpusztításával, őshonos fajok kiszorításával, vízterületek szennyezésével, betegségek terjesztésével, a talaj katasztrófákhoz vezető átalakításával.

Az emberi tevékenység, gyakran az utazás vagy a kereskedelem példátlan módon segíti ezeknek a fajoknak a terjedését, amelyek között állatok, növények és más élő szervezetek vannak: évente 200 új idegen fajt jegyeznek fel a tudósok. Mára a károk pénzben mintegy 423 milliárd dollárra tehetők világszerte, 1970 óta minden évtizedben megnégyszereződtek – olvasható az ENSZ Kormányközi Biodiverzitás- és Ökoszisztéma-platform Szolgálatok (IPBES) jelentésében.

“Ez a szám nagyon-nagyon alulbecsült, ez csak a jéghegy csúcsa” – mondta CNN-nek Helen Roy a jelentés társszerzője. A tudósok szerint 2050-re az invazív fajok száma egyharmaddal lesz több, mint 2025-ben. “Tudjuk, hogy a helyzet változni fog, tudjuk, hogy a klímaváltozás rosszabbodik, így az invazív fajok által jelentett fenyegetés is súlyosabb lesz” – tette hozzá Roy.