Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: invazív növény

Kirándulók is segítik az inváziós növények terjedését

Közzétette szerző

A növényi magok hosszútávú terjedésének az ember az egyik leghatékonyabb vektora – írta az Ökológiai Kutatóközpont egy tanulmányra hivatkozva. A ruházat és cipő típusa is jelentősen befolyásolja a növények magjainak a terjedését.

Hatékonyságunk kulcsa abban rejlik, hogy a globális közlekedés, kereskedelem és turizmus fejlődésével a Föld távoli pontjai között is egyre könnyebben és gyorsabban közlekedünk. Az eddigi vizsgálatok alapján a ruházat segítségével terjedő növények többsége gyom- és inváziós faj, amelyek súlyos természetvédelmi problémákat okoznak, különösen az elszigetelt élőhelyeken.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a Science of the Total Environment c. folyóiratban megjelent tanulmányukban azokat a lehetséges mechanizmusokat elemezték, amelyek befolyásolhatják a ruházattal történő magterjesztés kimenetelét.

PostPin It!

Szépség és szörnyeteg: az inváziós Szosznovkszkij-medvetalp elleni védekezés

Közzétette szerző

A Szosznovszkij-medvetalp (Heracleum sosnowskyi) a Kelet- és Közép-Kaukázusban, a Transzkaukázusban, Északkelet-Törökországban, Örményországban, Grúziában és Azerbajdzsánban őshonos. Európa legtöbb országába kísérleti céllal került, többek közt takarmánynövényként való hasznosíthatóságát kutatták.

Több más, Heracleum fajjal együtt a 20. század közepén Kelet-Közép-Európában vizsgálták e célból a gazdaságokban, azonban befolyásolta a húsok és a tej ízét, így ezeket a próbálkozásokat megszüntették. Nagytermetű, dekoratív megjelenése miatt kertekben, botanikus kertekben is megtalálható volt. Az emberre is veszélyes növény, ugyanis a benne lévő furokumarin vegyület a bőrrel érintkezve égési sérüléseket okoz! A bőrreakciót a növény szőrei és a szárban lévő nedv is kiváltja. Az érintett bőrfelületen a fénnyel érintkezve hólyagok és égéshez hasonló sérülések keletkeznek. A sérülések akár hetekkel az érintkezés után is megjelenhetnek még.

Hazánkban kevés helyen fordul elő, „kivadulásának” egyik helyszíne Kompolt (Heves vármegye), ami a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Kifejlett egyedei feltűnően nagyméretűek, 1-3 méteres magasságot is elérhetik. Az Európában őshonos medvetalp fajoknál termetesebb növény, nagy levelei lekerekítetten fogasak, és virágernyőjének átmérője 20-80 cm-es is lehet. Könnyen kiszorítja az őshonos növényzetet mérete és domináns tulajdonságai okán.

PostPin It!

Parlagfű dilemma: irtsuk, vagy ne?

Közzétette szerző

Magyarországon 2 millió ember szenved a parlagfű miatti allergiában. Az egyetlen növény, aminek a nem irtását bírsággal szankcionálja jogszabály. Írtjuk is. Hogy ez az irtás segít-e, azt jól mutatja, hogy az EU-n belül immár elsők lettünk a parlagfű koncentrációban. Azaz ennek az irtás dolognak nagyjából nulla a hatékonysága, mégis ezt erőltetjük évről évre.A parlagfű (Ambrosia elatior) egy észak-amerikai eredetű, az európai kontinensen a gyarmatbirodalmak kiépülése után megjelenő, de az I. világháború hadtápos gabonaszállítmányaival szétterjedő úgynevezett R-stratégiás növény. Az R a rudeális (azaz a nem művelt) területeket takarja. Vagyis a parlagokat.

Az R-stratégiás növények opportunisták, azonnal birtokba veszik a bolygatott, növénytakarójától megfosztott földet és rövid életük során elképesztően magas számú magot képesek érlelni, amely hosszú ideig csíraképes. A parlagfű egyetlen példánya például 60 ezer magot érlel és a magok 30 évig is csíraképesek maradhatnak.

A parlagfű nem szereti a versenyt, a beállt gyepekre, legelőkre, erdőkbe, cserjés területekre nem hatol be.

PostPin It!