Best WordPress Hosting
 

Világvége hatvan fölött – öreg az, akit a társadalom annak lát

Hogy tudományos-statisztikai szempontból ki az öreg, azt éppen negyven éve tudjuk. 1984-ben tette közzé az ENSZ, hogy aki hatvan éves vagy annál idősebb, az már öregnek számít. Amivel egyrészt egy máig használatos besorolási rendszerrel ajándékozta meg a kutatókat, másrészt érdekes színt kevert a Magyarországon zajló vitához: ideje volna-e – számos nyugati ország példáját követve – 65 évre emelni a nyugdíjkorhatárt?

Schiffer Pál / Fortepan

A nyugdíjkorhatár ekkor a mainál lényegesen alacsonyabb volt ugyanis, nők esetében 55, férfiaknál 60 év. Nem sokkal korábban, 1975-re született meg ez a rendszer, harminc évnyi toldozás-foldozás után, és immár lényegében az egész társadalmat sikerült vele lefedni.

Így gondozza a 91 éves Béla bácsi a demens feleségét, Máriát

Loós Panna így ír a kismórágyi családról készült képeiről:

Tolna megye egyik kis falujában élő családról készítettem a sorozatomat. Béla bácsi (91), felesége Mária (82) és fiuk Joel (60) együtt élnek Kismórágyon. Már egyikük sem dolgozik, nyugdíjból élnek. Marika néni demenciával küzd, így 24 órás felügyeletre szorul. Béla bácsi a közeli szociális otthonban dolgozott, onnan ment nyugdíjba, de nem szeretne beköltözni, Joel szerint bele is halna, itt élte le az egész életét. A férfi ezért vállalta a szülei gondozását a másfél szobás házban. Látszólag minden adott lenne, hogy egy nehézségekkel teli élethelyzetet képzeljünk el, ők mégis »idilli képet« festő életet élnek. A napoknak ugyan megvan a monotonitása, de a megszokott eseményeken kívül semmit nem terveznek előre. Béla bácsi megtesz mindent, amit csak tud, ugyanakkor fia segítsége már elengedhetetlen. Nem tudják, mi lesz pár év, vagy akár pár hét múlva, nem is gondolkodnak rajta. Azt mondják, minden változik és ezt el kell fogadnunk, mert csak az emlékeink maradnak meg.

Loós Panna a Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia szakán utolsó éves tanuló. A családdal először egy egyetemi workshop keretében találkozott, azóta foglalkozik a történetükkel. Ahogy fogalmaz: Joelhez hasonlóan közel félmillió ember gondozza saját idős családtagjait, ami sokaknak nehéz helyzetet eredményez. Az idősek otthonát csupán az érintettek töredéke tudja igénybe venni, a várólisták hosszúak, de sokan fedezni sem tudják a költségeit. Egyre többen szorulnának gondozásra.

„Megkérdeztük a családot, engedik-e, hogy mi barátkozzunk komolyabban. Áldásukat adták rá” – Két szépkorú pár mesélt nekünk, milyen is az időskori szerelem

„Nagyon aranyos feleségem volt, de megállt a szíve és egyedül maradtam.”

„Nekem volt férjem, családom, és azután a férjem meghalt, és valamerre kellett menni, nem bírtam a magányt. Társas lény vagyok.”

„Nagy házunk volt, és abban egyedül, főleg a téli estéken, szörnyű volt.”

Ezért alacsonyabbak az idős emberek

Idős korban sokan kérnek segítséget a bevásárláshoz, aminek nemcsak az az oka, hogy az emberek társaságra vágynak, vagy hogy megterhelőbb a cipekedés, hanem bizony az is, hogy nem érnek el bizonyos dolgokat. Az életkor előrehaladtával egyre többen tapasztalhatnak zsugorodást, a gerincoszlop változása pedig már a 30-as éveinktől megkezdődik – írja az IFLScience.

Ennek egyik legfőbb oka a gerincgörbület növekedése, az úgynevezett kyphosis megjelenése, ami sokszor az izomrostok csökkenésével magyarázható. A gerincet körülvevő izmok ennek következtében egyre gyengébbekké válnak, így fokozatosan elveszítik a gravitáció elleni harcot, aminek az lesz az eredménye, hogy képtelenek leszünk teljesen felegyenesedni.

A testmagasság csökkenésének persze más okai is lehetnek.

Elképesztő hatásra figyeltek fel a wasabinál

Egy új tanulmány szerint a wasabi javíthat bizonyos kognitív funkciókat a 60 év felettiek körében – írja a Science Alert.

Az összefüggés kulcsa a wasabi 6-MSITC nevű összetevője, egy olyan bioaktív vegyület, amelyet korábban antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásokkal hoztak összefüggésbe, és amely lassítja a sejtek károsodását. Azt már korábban is kimutatták, hogy a vegyület jótékony hatással van a kognitív képességekre, ezt azonban még nem vizsgálták célzottan idősebb felnőtteknél.

A Nutrients szaklapban megjelent kutatás során 72, 60 év feletti idős személyt vizsgáltak 12 héten át. A résztvevőket véletlenszerűen, tudtukon kívül két csoportra osztották: az első csoport naponta egyszer wasabi tablettát, míg a második csoport placebót szedett.

Ezért fontos, hogy napközben is aludjunk egy kicsit

Korábbi tudományos kutatások szerint nem biztos, hogy jót jelent, ha napközbeni hosszú időre lepihenünk, az ugyanis az Alzheimer-kór korai tünete lehet. Azóta több, ennek ellentmondó eredmény is napvilágot látott: egy friss, brit és uruguayi kutatók által végzett tanulmány szerint egy félórás szunyókálás segíthet megvédeni az agy egészségét az öregedés során, ez a gyakorlat ugyanis összefüggésbe hozható a nagyobb agytérfogattal – írja a Guardian.

Az eredmény azért is különösen érdekes, mert az agyzsugorodást korábbi kutatások már összefüggésbe hozták az alvásproblémákkal.

A Sleep Health című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány során 35 ezer, 40 és 69 év közötti ember genetikai, életmódbeli és egészségügyi adatait elemezték. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy azok a genetikai variánsok, amelyek összefüggésbe hozhatók a napközbeni szunyókálással, hatással vannak-e az agy egészségére.