Best WordPress Hosting
 

Ez állhat a hosszú Covid hátterében

Egy új tanulmány magyarázatot adhat arra, hogy mi okozza a hosszú Covidot – írja a The Guardian. A rendkívül kellemetlen tünetegyüttes koronavírus-fertőzés után alakul ki egyes betegeknél, az állapot feledékenységgel, koncentrációs nehézséggel és egyéb kognitív problémákkal jár.

A szakértők most úgy vélik, hogy a jelenség hátterében a vér-agy gát szivárgása állhat.

A gát szabályozza, hogy milyen anyagok lépnek be és ki az agyba. Matthew Campbell, a Trinity College Dublin munkatársa és a csapat tagja szerint a gát a vérben lévő anyagok agyhoz viszonyított egyensúlyát tartja fenn, amikor pedig ez az egyensúly felborul, változások állhatnak be az idegi működésben.

Üveg gyönyörrudak, jónitojások és medencefenék-edzés – szexwellness oldalt indított a Hormonmentes alapítója

A női szexualitás igényeire fókuszáló, a nőiség minél öntudatosabb megélését a központba helyező szexwellness oldalt és webshopot indított a Hormonmentes.hu alapítója, Cserháti-Herold Janka.

Üvegből és ásványokból készült gyönyörrudak, páros játékok, jóni tojások, vibrátorok és testékszerek – mind remekül megférnek a szexuális egészség és jóllét eszközei, valamint a női lét egyes szakaszait támogató kiegészítők mellett visszafogott, informatív és gyakorlatias tálalásban.

A múlt héten elindított szexwellness oldalán a Hormonmentes.hu-n megszokott stílust hozza az alapító, Cserháti-Herold Janka, akivel a La Deát bemutató eseményen beszélgettünk.

Vírusfertőzés fokozhatja a demencia kockázatát

Egy új tanulmány alapján megduplázódhat a demencia kockázata azoknál az idősebb felnőtteknél, akik ki vannak téve a herpeszvírusnak – írja az Independent. Nem ez az első publikáció, amely arra utal, hogy egyes vírusfertőzések eddig ismeretlen szerepet játszhatnak a kognitív hanyatlásban.

Az 1-es típusú herpes simplex vírus, azaz a HSV-1, a szájsebek hátterében álló gyakori fertőzés, amelyet világszerte közel 3,7 milliárd 50 év alatti hordoz. A demencia ezzel szemben a becslések alapján közel 55 millió embert érint.

A HSV-1 fertőzés élethosszig tart, a tünetek különböző időszakokban jelentkezhetnek, majd múlhatnak el. Sokaknál előfordul, hogy egyáltalán nem mutatkoznak jelek.

Először gyógyítottak ki egy gyermeket a ritka agydaganatból

Első alkalommal sikerült kigyógyítani egy gyermeket egy ritka ráktípusból, az agytörzsi gliómából – írja az AFP. Az agydaganatot egy akkor hatéves belga fiúnál, Lucasnál mutatták ki, hét évvel később, 13 évesen a betegségnek mára nyoma sincs.

Jacques Grill, a párizsi Gustave Roussy Rákközpont agydaganat-programjának vezetője szerint a gyermek az esélyek ellenére győzött. Amikor az agytörzsi gliómát a nyúltagyi hídban detektálják, diffúz intrinzikus pontingliómának (DIGP) nevezik, a betegséget Franciaországban évente akár száz gyermeknél is azonosíthatják.

Február 15. a nemzetközi gyermekrák nap. A gyógyászat terén elért eredmények hatására ma már a gyermekpáciensek 85 százaléka a rák azonosítása után legalább öt évig él, a DIPG-s gyermekek kilátásai azonban továbbra is kifejezetten rosszak, többségük egy évvel sem éli túl a diagnózist.

Először ölt embert az alaszkai himlő

Egy friss jelentés alapján első alkalommal ölt embert az alaszkai himlő – írja a Live Science. A rendkívül ritka fertőzést egy, a majom- és a tehénhimlő vírussal rokon kórokozó idézi elő.

Az ortopoxavírusok közül sok képes embereket és állatokat egyaránt megfertőzni. Az alaszkai himlőt 2015-ben fedezték fel egy emberben az alaszkai Fairbanksben, a vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a kórokozó főként kisemlősöket támad meg.

A gyanú szerint a fertőzés vadon élő állatokról terjedhet át emberre, a macskák és a kutyák viszont néha közvetítőként működnek. Más ortopoxavírusokról ismert, hogy bőrsérülésekkel való közvetlen érintkezés útján fertőznek, ez lehet a helyzet az alaszkai himlővel is. Ember és ember közötti átadást még nem dokumentáltak.

Hogyan élheti túl az ember, ha eltalálja egy villám?

Egy friss tanulmányban azt vizsgálják, mi növelheti a túlélés esélyét, ha közvetlenül a fejet éri villámcsapás – írja az IFLScience. A túlélési arány ilyen esetekben alacsonyabb, mint egyéb villámcsapásos sérüléseknél (ahol az arány 70-90 százalék), de úgy tűnik, így sem lehetetlen az életben maradás.

René Machts, a Technische Universität Ilmenau munkatársa és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a bőrön lévő nedvesség nem javíthatja-e az esélyeket. A bőrön kialakuló kisülési útvonal a testen áthaladó áram belépési és kilépési pontja között jön létre a nagy feszültségkülönbség miatt, ezt nevezik felületi flashovernek.

Felületi flashover esetén a villám energiájának nagyobb hányada az emberi testen kívülre csatornázódik, és csak néhány amper áramlik be a szövetekbe. A kutatók vizsgálatukhoz három, a fejbőr, a koponya és az agy rétegét is modellező műfejet használtak fel, melyeket egyenként tíz nagyfeszültségű töltésnek tettek ki. Az egyik fej száraz volt, a másikat pedig esővízhez hasonló, sós vízzel permetezték be.

Új szabály a patikákban: főleg nyugdíjasok járhatnak jól

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet lényege, hogy májustól 6-tól megengedik, hogy a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejében néhány kivételtől eltekintve, hogy a gyógyszerész személyesen ne legyen jelen, „azonban hír- vagy távközlési eszköz útján legfeljebb 15 percen belül elérhető, és az eszközön keresztül a gyógyszertári feladatokba távkapcsolat útján bevonható”, felvilágosítást, irányítást, tájékoztatást tudjon adni.

Tavaly is folytatódott a gyógyszertárak számának csökkenése, 2023. év végén 15 közforgalmú patikával és 6 fiókgyógyszertárral volt kevesebb, mint egy évvel korábban, ez körülbelül egy százalékos csökkenésnek felel meg. Van egy negatív tendencia, évről évre 20 körül csökken a patikák száma, de persze új patikák is nyitottak, idézi a portál Zlinszky Jánost, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) elnökét, aki egy háttérbeszélgetésen szólalt fel.

Az elmúlt 10 évben közel 250 patika szűnt meg, és ez a csökkenő tendencia évről évre újra jelentkezik.

Amitől az agyad is megnő – ezért jó, ha dologidőben szundikálhatunk

A mediterrán népek lusta hóbortjának tartod, vagy minden egyes nap kínzó vágyat érzel iránta a munkahelyi ebéd után? Akárhogy is, a tudomány is bebizonyította: a power nap, azaz a villámszundi nemcsak felpezsdít, de még az agyunk is nagyobb lesz tőle.

A napközbeni szunyókálás számos országban elfogadott, szinte kötelező rítus. A spanyolok és az olaszok sziesztáznak, a japánok is ledőlnek délután a hirune keretében. Máshol azonban akár a lustaság és a naplopás jelének is tekinthetik. Ez ellen a közvélekedés ellen próbálnak tenni a kutatók, hogy a napközbeni rövid alvás végre megkaphassa a neki járó megbecsülést.

Nagyobb lesz az agyad

Demenciához vezethet az egészségtelen étkezés

Demenciát okozhat az egészségtelen táplálkozás egy új tanulmány szerint – írja a Science Alert. A szakértők 108 Alzheimer-kórós és 330 egészséges embert vizsgáltak meg a kutatás elkészítéséhez.

Az Alzheimer-kór megelőzése és kezelése többek között azért is igen nehéz feladat, mivel a tudósok egyelőre nem is értik teljesen, hogy mi okozza. Persze az világos, hogy a genetika gyakran döntő szerepet játszik, ugyanakkor az életmódunk is hozzájárulhat a betegség fejlődéséhez.

A mostani vizsgálatok eredményeiből az derül ki, hogy a húsalapú és ultrafeldolgozott élelmiszerek napiszintű fogyasztása, illetve a kevés zöldség- és gyümölcsbevitel összefüggésben lehet a demencia kialakulásával.

Ezért éri meg minél előbb leszokni a dohányzásról

Egy friss tanulmány alapján a cigaretta letevése bármely életkorban segít csökkenteni a rák kockázatát – írja a The Guardian. A veszély mérséklődése a leszokást követő első évtized után a legjelentősebb.

Az eredmények szerint a kockázat felére csökken azoknál, akik legalább 15 éve abbahagyták a dohányzást azokhoz képest, akik egyáltalán nem szoktak le. A tüdőrák esélye ezután is gyorsan mérséklődik, különösen azoknál, akik még középkoruk előtt leszoktak.

A kutatók közel 3 millió koreai egészségügyi adatait elemezték. Az alanyok 2002-től kezdődően egészségi vizsgálatokon vettek részt, a szakemberek rögzítették a rákos eseteket, köztük a tüdő-, máj-, gyomor- és vastagbéldaganatokat. A 2019-ig tartó adatgyűjtés során közel 200 ezer résztvevőnél állapítottak meg rákot.

Új típusú rákterápiát tesztelnek embereken

Első alkalommal kezelnek rákbetegeket kísérleti mRNS-terápiával az Egyesült Királyságban – írja a The Guardian. Az új klinikai vizsgálatban a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát tesztelik a londoni Hammersmith kórházban a melanoma, a tüdőrák és más szolid daganatok esetében.

A terápia a hírvivő RNS-en, azaz az mRNS-en alapul, a kezelés lényege, hogy a tumorokból származó markereket juttatják el a beteg immunrendszeréhez. A cél az, hogy az immunrendszer felismerje az érintett markereket kifejező rákos sejteket, és felvegye velük a harcot.

Az mRNS-technológia fejlesztésében Karikó Katalin kulcsszerepet játszott, eredményeit a Covid-19 elleni védekezésben már sikeresen alkalmazták. A magyar szakértő 2023-ban kapta meg a Nobel-díjat a hírvivő RNS-sel kapcsolatos kutatásaiért.

Testén kívül működött tovább egy sertés agya

Egy friss tanulmány alapján öt órán át tudták a testén kívül, egy gép segítségével működtetni egy sertés agyát – írja az IFLScience. A UT Southwestern Medical Center szakértői által kifejlesztett rendszer lehetővé teszi az agy elkülönítését a test többi részétől egy, a vérellátásról gondoskodó intelligens mesterséges pumpa segítségével.

A készülék a valódi keringést utánozza, képes állítani a vér összetételén, és beállítani annak áramlását egy sor változóhoz, így a vérnyomáshoz, a hőmérséklethez és az oxigénellátáshoz igazodva. A rendszer működését egy, az áramlást, a vérnyomást és más tényezőket nyomon követő algoritmus teszi lehetővé.

A technológiát a közelmúltban házi sertések agyán tesztelték. Miután rákötötték a készülékre, az agy aktivitását folyamatos elektrokortikográfiás és agyi mélységi elektródafelvételek segítségével követték nyomon.

Ilyen hatással vannak az anyagi problémák az egészségre

Rendkívül káros lehet az egészségre az anyagi nehézségek okozta stressz egy új tanulmány szerint – számol be a Science Alert. A kevés pénz így közvetetten rossz hatással lehet az immunrendszerre, a hormonrendszerre és az idegrendszerre is.

A kutatás során a tudósok mintegy 5 ezer 50 év feletti felnőttet vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, melyik gyakori stresszfaktor a legkárosabb az egészségre. A felmérésből az derült ki, hogy a pénzügyi nehézségek vannak ránk a legrosszabb hatással, ezzel károsabbnak minősülnek a válás, a gyász, a betegség és a rokkantság okozta stressznél is.

A szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy a pénz hiánya az élet számos területét érintheti: feszültséget válthat ki egy családon belül, de akár kirekesztettséghez, éhezéshez és hajléktalansághoz is vezethet.

Ritka esetekben átadható lehet az Alzheimer-kór

Egy friss tanulmány alapján ritka esetekben képes emberről emberre terjedni az Alzheimer-kór – írja a The Guardian. A kutatók szerint egy maroknyi embernél, akik elhunyt donorok agyalapi mirigyéből kaptak növekedési hormont, korai Alzheimer-kór alakult ki. Ennek oka az lehet, hogy a felhasznált hormonok olyan fehérjékkel voltak szennyezettek, amelyek megalapozták a betegséget.

„Egy pillanatig sem állítjuk, hogy el lehet kapni az Alzheimer-kórt” – emelte ki John Collinge, az MRC Prion Unit igazgatója. Mint kiemelte, a rendellenesség nem adódik át vírusos vagy bakteriális fertőzéshez hasonlóan.

A betegség akkor terjedhet át, ha egy pácienst véletlenül olyan emberi szövetekkel vagy azok kivonataival kezeltek, amelyek tartalmazzák az Alzheimer-kór magjait.

Megvédheti az agyat a zene

Egy új vizsgálat alapján az életen át tartó hangszeren való játék összefügg az idősebb kori agy egészségével – írja az Independent. Az eredmények tükrében a szakértők jobb ajánlásokat tehetnek azok számára, akiket például nagyobb eséllyel sújthat demencia.

Az Exeteri Egyetem kutatói több ezer 40 év feletti felnőtt adatait elemezték. A tíz éven át tartó vizsgálatra mintegy 25 ezren jelentkeztek, a szakértők az alanyok zenei tapasztalatait, valamint kognitív képességeit mérték fel.

A kutatók megállapították, hogy bármilyen hangszeren, de különösen a zongorán való játék összefügg a memória és az összetett feladatok megoldásának képességével, azaz a végrehajtó funkciók javulásával.

Újabb kezelések szűnnek meg a magyar kórházakban, mutatjuk, hol

Január elején már 20 kórház jelentett be leállást, most újabb tucatnyi intézmény jelezte, hogy nem tud ellátni bizonyos betegeket.

Mi történt? Az elmúlt napokban 12 újabb olyan kórház neve jelent meg a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján, ahol különböző okokból, de hosszabb-rövidebb időre leáll egy-egy ellátás, vagyis bizonyos betegeket nem tudnak fogadni. 

Előzmények. Januárban ez már a második ilyen bejelentési hullám. Január 8-tól már 20 kórházban leálltak egyes ellátási formák.

Összecsuklott a 12 éves etióp lány gyomra

Egy friss tanulmányban egy 12 éves etióp lány különös orvosi esetét mutatják be – írja a Live Science. A gyermek gyomra magától csuklott össze, két napig tartó bénító fájdalmakat okozva.

A tinédzsernél egy ritka és potenciálisan halálos rendellenesség, bélcsavarodás alakult ki, ilyenkor a gyomor egésze vagy egy része több mint 180 fokkal elfordul. Az állapottól a hasa érzékennyé és duzzadttá vált, nem tudott székelni és megfelelően lélegezni.

A bélcsavarodás az érintett betegek 30-50 százalékánál halálos. A gyomor teljesen elzáródhat, ami megakadályozza a táplálék mozgását, valamint a vér és az oxigén áramlását a gyomorba és vissza a szívbe. Lyukak is létrejöhetnek az összenyomódott bélrendszerben, vér és más folyadékok szivárgásához vezetve, ami akár vérmérgezést is okozhat.

Tízezer éves rágógumikra bukkantak

Egy friss tanulmányban Emrah Kırdök, a Mersini Egyetem munkatársa és kollégái 10 ezer éves, megrágott kátránydarabokat elemeznek – számol be a Cosmos Magazine. A három leletet az 1990-es években tárták fel a svédországi Huseby Klevben. A tárgyak felmelegített nyírfakéregből készültek, a korabeliek a szurkot kezdetleges rágógumiként használták, majd az anyagból ragasztót hoztak létre.

A lelőhelyen több mint száz szurokdarabot találtak. Korábbi DNS-vizsgálatok alapján a kátrányt rágók 5-18 évesek voltak, egyaránt akadt köztük lány és fiú, más szurokdarabokon azonban egyértelműen felnőtt fognyomok láthatóak, ami arra utal, hogy minden korú és nemű ember részt vett a szerszámkészítésben.

A datálás szerint a tárgyak 9890-9540 évesek, és a neolitikum korai szakaszából származnak. Kırdökék az anyagokat először modern emberi mintákkal, ősi emberi foglepedékkel és egy 6000 éves rágott kátránnyal hasonlították össze. A kutatók megállapították, hogy a mikrobiális profil egyezett, ami azt jelzi, hogy a nyírfakátrányt valóban emberek rágták.

Kimutatták, hogy havonta mennyit kell maszturbálnia egy férfinak a prosztatarák elkerülése érdekében

Évről évre egyre népszerűbb a Száraz November mintájára kétrejött  No Nut November, aminek a lényege, hogy a férfiak arra vállalkoznak, hogy önmegtartóztatást gyakorolnak, és egy hónapon át nem szexelnek és nem maszturbálnak. Sokak számára valóban kihívást és önismereti gyakorlatot jelentenek a No Nut Novemberhez hasonló kezdeményezések, mások ugyanakkor azért csak felteszik a kérdést, hogy jó ötlet-e ez.

Ha nem is ezzel a céllal, de készített egy kutatást IFLScience, ami azt a kérdést boncolgatta, hogy egy egészséges felnőtt férfinak havonta hány alkalommal kell maszturbálnia, hogy azzal már csökkentse a prosztatarák kialakulásának kockázatát.

A European Urology című szaklapban közzétett kutatás szerint (amit az Indy100 szemlézett), a varázsszám a 21. A szakértők szerint ha valaki havonta legalább ennyiszer önkielégít, akár harmadával is csökkenteti a daganatos betegség kialakulásának esélyét. Az értékeléskor továbbá t egy olyan megfogalmazást is tettek, miszerint a maszturbálás a futáshoz és az egészséges táplálkozáshoz hasonló „egészségügyi lökést” adhat az embernek.

Ez történik májunkkal, ha lemondunk az alkoholról

Ashwin Dhanda, a Plymouthi Egyetem hepatológusa a The Conversation felületén mutatja be a máj alkoholra adott reakcióját, illetve a szerv regenerálódási képességeit. A máj az emberi test legnagyobb belső szerve, amely számos folyamatban, köztük a méreganyagok, így az alkohol lebontásában játszik kulcsszerepet – nem csoda, hogy a máj a legérzékenyebb az ital hatásait tekintve, igaz, a hosszú távú fogyasztás többek között az agyat és a szívet is károsítja.

Dhanda szerint az alkohol okozta májbetegség a szervben lerakódó zsírtól (zsírmáj) a hegképződésig (cirrózis) terjed, és általában a károsodás nagyon késői szakaszáig nem okoz tüneteket. Eleinte az alkohol zsírosítja a májat, ami gyulladáshoz vezet, válaszul a szerv megpróbálja gyógyítani magát, ami hegszövetet hoz létre. Amennyiben a folyamat ellenőrizetlen marad, a máj teljesen elhegesedhet, kis, ép szigeteket hagyva csak hátra.

Ez a májzsugor, amely késői stádiumában a szerv leállásához, sárgasághoz, a folyadékoktól való felduzzadáshoz, álmossághoz és zavarodottsághoz vezethet. A rendellenesség akár halálossá is válhat.