Jobb ő, mint James Bond – vázolta fel George Lucas a fejében már évek óta körvonalazódó kalandor figuráját Steven Spielbergnek még a hetvenes évek végén egy maui-i nyaraláson, ahová a Star Wars-őrület közepette menekült. Spielberg ugyanis épp azt fontolgatta, hogy karrierje következő filmje egy Bond-film lenne, alkotótársa ötlete azonban arra késztette, hogy félretegye a Walther PPK-t és inkább egy ostorban kezdjen gondolkodni. Fantáziájuk igencsak megszaladt, a Paramounttal 1979-ben ugyanis ötfilmes szerződést kötöttek, amelynek utolsó darabja majdnem negyvenöt évvel később ugyan, de végül elkészült – igaz, nem a Paramountnál, amely azóta eladta a forgalmazási és marketingjogokat a Disney-nek.
Az első három film szinte rögtön klasszikussá érett, sokak gyerekkorát határozta meg a vagány régészprofesszor. Spielberg Lucassal karöltve olyan igazi popcornmozikat csinált, amelyen generációk nőhettek fel, John Williams győzelmi indulóra hajazó témája pedig a mai napig előcsalogatja a jóleső nosztalgiát. Nem mellesleg újabb ikonikus karaktert adott Harrison Fordnak, aki esetleg Han Solo laza félmosolyába nem esett azonnal bele, azt Indiana Jonesként mindenképp meggyőzte arról, hogy tegyen így. És bár Lucasban már a kilencvenes évek elején felmerült egy idősebb Jones és a földönkívüliek ötlete, akkor még sem Spielbergnél, sem Fordnál nem aratott sikert a tervvel. Végül mégis megkapta, amit akart, igaz, tizenöt évvel később, az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságán érthető módon óriási volt a nyomás, végül koppant. Bár a rajongók egyöntetűen utálták, másfél évtized távlatában újranézve vélhetően ez inkább szólt annak, hogy az irreálisan magas elvárásokhoz képest nem sikerült maradéktalanul szállítania az Indiana-életérzést, ráadásul a földönkívüli szál az addigiakhoz képest is erős elrugaszkodás volt. De hogy ne rossz szájízzel záruljon a Ford-féle korszak, már a negyedik rész bemutatójának évében tervezni kezdték a folytatást, amely ugyancsak nem volt rövid folyamat, sőt, nem is úgy zárult, ahogyan azt 2008-ban még Lucasék hitték.
Némi aggodalomra adhatott okot, hogy a franchise nagy öregjei közül leginkább csak Ford és a hallójáratokból azóta is kitörölhetetlen dallamokat szerző Williams maradt, Spielberg 2020-ban visszaadta a rendezői széket, Lucas pedig még korábban távozott, igaz, mindketten producerként a projektnél maradtak. A rendezéssel megbízott James Mangoldnak ugyan két Oscar-jelölése már volt a Logan – Farkasért és Az aszfalt királyaiért, az Indy-franchise-ban viszonylag új arc volt, igaz, az biztató jel volt, hogy a széria leggyengébbikének tartott részt, az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságát egy nyilatkozatában kritizálta, mondván, hogy fogalma sincs, miről szólt az a film. Az ötödik rész már nem követhette el ezt a hibát, igaz, az is nyilvánvaló volt, miről kell szólnia a filmnek: Indiana Jones búcsújáról a kalandoktól, a kalaptól és az ostortól, Ford ugyanis kerek-perec kijelentette, hogy ez lesz az utolsó Indy-film, amiben eljátssza a szerepet.