Best WordPress Hosting
 

Steven Spielberg ismét űrlényes sci-fin dolgozik

2026 május 15-ére tűzték ki Steven Spielberg új filmjének bemutatóját – írta meg a Variety.

Az egyelőre cím nélküli projektről nem sokat tudni, de a Variety már korábban megírta, hogy a készülő sci-fiben valószínűleg földönkívüliek is szerepelnek majd. Annyi biztos, hogy a háromszoros Oscar-díjas rendező azzal a David Koepp-pel dolgozik a film forgatókönyvén, aki korábban a Jurassic Park, a Világok háborúja és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmeket is írta.

A Universal és az Amblin Entertainment podukciójában készülő film producere Kristie Macosko Krieger, akivel pedig A Fabelman család és a West Side Story című filmekben dolgozott együtt Spielberg. Bár a rendező két utolsó filmjét jó néhány díjra jelölték, a várt kasszasiker mindkét esetben elmaradt.

John Goodman könyörgött Spielbergnek, hogy ne kelljen újra Frédit alakítania

Amikor kiderült, hogy élőszereplős film készül a 60-as évek népszerű rajzfilmsorozatából, a Frédi és Béniből, akkor a casting során Frédi szerepére felmerült Jim Belushi, Dan Aykroyd, Bill Murray és Chevy Chase neve is, ám végül mindegyiküket túl soványnak találták. Így került a képbe John Goodman, aki épp Steven Spielberg 1989-es filmje, az Örökké olvasópróbáján vett részt, amikor a Frédi és Béni megfilmesítési jogait felvásárló legendás rendező kijelentette:

Hölgyeim és Uraim, mielőtt belekezdünk, szerenték valamit mondani: megtaláltam a Kovakövi Frédimet.

Goodman már akkor sem örült túlzottan a lehetőségnek, sőt, úgy érezte, hogy belekényszerítették a szerepbe. A Flinstone családot végül harminc éve, 1994-ben mutatták be, és Goodman mellett többek között Kyle MacLachlan, Halle Berry és Elizabeth Taylor is feltűnt a vásznon. A film ráadásul komoly kasszasiker lett, Spielbergék pedig azt tervezték, hogy – a Vissza a jövőbe-filmek mintájára – egyszerre két folytatást is leforgatnak hozzá.

Spielberg: A Dűne 2 az egyik legbrilliánsabb sci-fi, amit valaha láttam

Denis Villeneuve-vel sok interjú készült az utóbbi években, de ezúttal maga Steven Spielberg kérdezte őt az Amerikai Rendezők Céhe Director’s Cut című podcastjában, és nem fogta vissza lelkesedését Villeneuve legutóbbi filmje, a Dűne 2 iránt:

Megcsináltad az egyik legbriliánsabb sci-fi filmet, amit valaha láttam. (…) Megtiszteltetés, hogy itt ülhetek és beszélgethetek veled. Hadd kezdjem azzal, hogy vannak filmkészítők, akik egyben világépítők. Nem hosszú a lista, és tudjuk nagyjából, kik szerepelnek rajta. Méliès és Disney és Kubrick, George Lucas. Én Ray Harryhausent is rátenném, Fellini is megépítette a maga világait. Tim Burton és nyilván Wes Anderson, Peter Jackson, James Cameron, Christopher Nolan, Ridley Scott, Guillermo del Toro. Vannak még néhányan, de tényleg nem hosszú a névsor, és én mélyen és szenvedélyesen hiszem, hogy téged üdvözölhetünk az egyik legújabb tagjaként

– mondta Spielberg rögtön a beszélgetés elején, Villeneuve pedig hallhatóan meg is illetődött a hollywoodi legendától záporozó dicséretektől. Kritikusunk azért ennyire nem volt elájulva a Dűne 2-től, az ő benyomásait itt olvashatják a nagyszabású folytatásról.

Lenyűgözőek a légi csaták, de A levegő urai így sem érhet Az elit alakulat nyomába

Kevés sorozat mondhat magáénak olyan egységesen pozitív kritikai visszhangot, mint amilyen Az elit alakulat (Band of Brothers) című sorozatnak jutott. Tom Hanks és Steven Spielberg kultikus minisorozata egyike volt azoknak az ezredfordulós tévés produkcióknak, amelyek új fejezetet nyitottak a sokáig lenézett tévésorozatok történelmében. Az a sorozat az Easy nevű deszantos század útját követte végig a második világháború európai hadszínterén, az amerikai kiképzőtábortól a D-napon keresztül egészen a Sasfészek bevételéig. Nemcsak, hogy addig nem látott vizuális megjelenésű sorozat volt, kitűnő színészi alakításokkal, de az alkotók még filmben is ritka energiát fordítottak a történeti hűségre, és egy szokatlan megoldással a sorozatban ábrázolt események a készítéskor még élő veteránjait is beemelték a sorozatba.

Segített persze az HBO akkoriban páratlan költségvetése is, és Az elit alakulat igazi kritikai és közönségsiker lett. Alig egy évtizeddel később érkezett a csendes-óceáni hadszíntéren játszódó The Pacific – A hős alakulat, mely már több okból sem volt képes ugyanarra a hatásra, de ettől még nem is okozott csalódást. Most pedig itt a harmadik fejezet, a légi hadviselésre, azon belül is a bombázó pilótákra koncentráló A levegő urai (The Masters of Air), amely már az Apple TV+-nak köszönhetően készülhetett hatalmas, 250-300 millió dollár körüli büdzséből – ez legalább a duplája Az elit alakulat költségvetésének.

Apple Tv+

Készül az új Jurassic World-film, az eredeti Jurassic Park forgatókönyvírója jegyzi

A Jurassic Park-filmek és a Jurassic World az elmúlt harminc évben hat filmmel is megmutatta, mi történhetne, ha a tudósok újra életre keltenék a dinoszauruszokat és őshüllőket, a franchise a Universal Pictures szerint azonban tartogat még magában lehetőséget, így most, két évvel a Jurassic World: Világuralom premierje után úgy érzik, hogy ideje a folytatásnak – írja a Hollywood Reporter.

A mindig jól értesült lap szerint a stúdióban már javában folynak a forgatást előkészítő munkálatok, így megnyerték például az ügynek

David Koepp-et, aki a Steven Spielberg rendezésében valósággá vált 1993-as kultfilm forgatókönyvírójaként a teljes szériát megalapozta.

Einstein helyett egy macska szemei inspirálták, mégis ijesztő lett az E. T. forgatásán használt robotfej

Az E. T., a földönkívüli 1982-es bemutatója után azonnal elképesztő sikerré vált, sőt, a rajongók ma is elképesztő összegeket hajlandók kifizetni a film egy-egy kellékéért: nem kivétel ezalól a Spielberg által a különleges effektek megalkotásához felkért Carlo Rambaldit dícsérő, mozgatható fej sem, ami december 14-én 650 ezer dollárért, azaz közel 230 millió forintért cserélt gazdát a Juliens Auctions árverésén.

A bőven az aukciósház által becsült érték (0,8-1 millió dollár) alatt új gazdára talált tárgy leírása magáért beszél, az ugyanis egy történetet mesél el, ami szerint a rendező három elhunyt ikon, a pályája során három Pulitzer-díjat besöprő költő-író Carl Sandburg (1878-1967), a relativitáselmélettel a fizika világát fejtetőre állító Albert Einstein (1879-1955), illetve az író Ernest Hemingway (1899-1961) portréját küldte el Rambaldinak, a következő üzenettel:

imádom a szemeiket, szóval lehetnének E. T. szemei ugyanannyira frivolak, bölcsek, de ugyanakkor szomorúak?

Marty és Steve Bobról és Leóról sztorizott Hollywoodban

Nem minden nap történik olyan, hogy a filmtörténet két élő legendája egymással beszélget. Ennek megfelelően a közönség percekig tartó álló tapssal fogadta Martin Scorsesét és Steven Spielberget, akik aztán úgy beszélgettek előttünk, mintha valamelyik stúdió kávézójában tartanának éppen egy hosszabb kávészünetet a színfalak mögött, a forgatási hajrában. Ha nem vett volna körül bennünket a DGA elegáns színházterme, akkor azt is érezhettük volna, hogy láthatatlan harmadik résztvevőként ülünk az asztaluknál és kihallgatjuk a szakmázásukat – mit miért tett úgy a rendezésben Scorsese, ahogy, kikkel kellett beszélni és mi volt az út, hogy létrejöjjön ez a film, és persze egymás folyamatos ugratása sem maradhatott el.

Martin Scorsese a Megfojtott virágokban (Killers of the Flower Moon) egyébként nemcsak az oszázs indiánok és a fehér közösség, súlyos történelmi tényekkel terhelt, valós történetét dolgozta fel, hanem a filmjében sikeresen összehozta két korábbi ikonikus főszereplőjét, Leonardo DiCapriót (A Wall Street farkasai) és Robert De Nirót (A taxisofőr), akikről a két rendező itt a beszélgetés folyamán rendesen osztotta – a nem feltétlenül hízelgő – infókat. Egy korábbi interjúban Scorsese úgy jellemezte DiCapriót, hogy rendkívül beszédes, sőt, mindent túlbeszélő alkat, aki még a megírt jeleneteket is túlimprovizálja, míg De Nirót éppen az ellenkezőjének, szótlan személyiségnek írta le. Legújabb filmjének a dinamikáját és feszültségét a két színész egymással ellentétes személyiségére építette. De a filmkészítés folyamata egyáltalán nem volt olyan egyszerű. Ami azért is meglepő, mert ilyen nevekkel nehéz elképzelni, hogy egyetlen hollywoodi filmstúdió is nemet mondana a forgatókönyvre. Nem is igazán ez volt a probléma, hanem inkább az egész világot sújtó világjárvány.

LOIC VENANCE / AFP Martin Scorsese amerikai rendező Leonardo Dicaprio és Robert De Niro amerikai színésszel érkezik a “Killers of the Flower Moon” című film vetítésére a 76. Cannes-i Filmfesztiválon a dél-franciaországi Cannes-ban. 2023. május 20-án.

Shawn Levy: Taylor Swift annyira tehetséges rendező, mint Steven Spielberg

Taylor Swift a zene világa után a filmet is uralni akarja, nemrég ugyanis hivatalossá vált, hogy All Too Well: The Short Film címmel első filmes projektjén dolgozik, amiben máris rendezőként fog debütálni. Az egészestés munka gőzerővel készül, így a szakma több fontos arca is betekintést nyert az énekesnő munkamódszereibe.

A dícséretek nem maradtak el: Guillermo del Toro nemrégiben például nagyon ügyesnek nevezte, ez azonban semmi ahhoz képest, amit a Stranger Things egyik oszlopaként, valamint számos mozifilm és sorozat alkotójaként az elmúlt évek egyik legfontosabb filmes arcává vált rendező-producer, a jelenleg épp a Deadpool harmadik részén dolgozó Shawn Levy mondott az Entertainment Weekly magazinnak:

Swift képességeit ugyanis Steven Spielbergéhez hasonlította.

Martin Luther Kingről rendezhet életrajzi filmet Chris Rock

A Will Smithtől kapott pofonja miatt a tavalyi év legnagyobb filmes botrányának középpontjába került Chris Rock a Deadline információi szerint rövidesen minden eddiginél nagyobb fába vágja majd a fejszéjét: a Universal Pictures Martin Luther Kingről szóló filmjének rendezői székébe ülhet, az ezzel kapcsolatos tárgyalások ugyanis a végéhez közelednek.

A projektbe executive producerként Steven Spielberget is bevonó stúdió Jonathan Eig életrajzi kötetét, a King: A Life-ot veszi alapul a forgatókönyv írásakor.

Az ötvenöt évvel ezelőtt, 1968-ban meggyilkolt, 1964-ben Nobel-békedíjjal is elismert polgárjogi harcos életének filmre vitele nagy feladatnak látszik, Rock azonban nem mindenféle tapasztalat nélkül próbálja majd megugrani az akadályt, hiszen korábban többször is ült mér a rendezői székben, a rövidesen megjelenő Rustin című filmben pedig épp annak a Roy Wilkinsnek bújt a bőrébe, aki megszervezte a Martin Luther King ikonikus szavainak – „Van egy álmom” – is helyet adó eseményt.

Egyre több a véres cápatámadás, de ennél ijesztőbb dolgok is zajlanak a tengerben

Kevés állatnak szentelt annyi figyelmet és kevés állattal bánt el úgy a filmtörténet, mint a cápákkal. Spielbergék 1975-ös klasszikusa nemcsak a blockbuster fogalmát teremtette meg, de életre hívott egy virágzó alműfajt is a cápáktól való rettegés számára. Sokan még azt is a film hatásának tulajdonítják, hogy az elmúlt 50 évben a cápák száma egészen drasztikusan, több mint 70 százalékkal csökkent a tengerekben. Steven Spielberg nemrég vallotta be, hogy a mai napig bűntudatot érez emiatt, de az alapregényt író Peter Benchley is a tengervédelem szószólójává vált pályája későbbi szakaszában, vezekelve azért, hogy bestsellereiben vízi szörnyetegekként démonizálta ezeket a csodás élőlényeket.

Persze Spielberg bűntudata túlzó, a cápapopulációk drámai megcsappanásáról valójában aligha a szenzációhajhász regények és filmek tehetnek, az elszomorító folyamatnak sokkal több köze van a nagyüzemi halászathoz, amely globális szinten veszélyezteti a tengerek élővilágát.

A cápafóbia ennek ellenére jövedelmező popkulturális üzletág maradt, az utóbbi évtizedben már olyan nehezen fokozható remekműveket eredményezve, mint a Sharktopus vs. Whalewolf, a Sharknado 5: Globális rajzás, illetve a mozikban frissen debütált Meg 2. – Az árok, amelyben Jason Stathamnek immár másodszor kell megküzdenie a tengeralattjáró méretű őscápákkal. A nagyobb probléma, hogy a gyorsuló irammal a dokumentumfilmek is próbálják tartani a lépést. A Discovery 1988 óta minden évben hatalmas sikerrel sugárzott műsorfolyamát, a Cápák Hetét például nem véletlenül éri egyre gyakrabban az a kritika a tudósok részéről, hogy az ismeretterjesztés helyett inkább a félelemkeltésre és a véres cápatámadásokra fókuszálnak, amivel egyáltalán nem segítik az óceánok védelmét.

Steven Spielberg és Paul McCartney együtt moziztak, lehet tippelni, melyik filmet nézték meg

Steven Spielberg és Paul McCartney régi jó barátok, és a hét elején úgy döntöttek, együtt elmennek moziba. Az utóbbi idők egyik legjobban várt és legsikeresebb filmjét nézték meg.

Akik arra tippeltek, hogy a Greta Gerwig által rendezett Barbie-ra vettek jegyet, azok rosszul tették, a duó ugyanis Christopher Nolan Oppenheimer című drámájának egyik vetítésére ült be egy hamptonsi filmszínházban.

A róluk lőtt képeket a Daily Mail osztotta meg cikkében.

Indiana Jones már nagyon nyugdíjba menne, de a nácik nem hagyják

Jobb ő, mint James Bond – vázolta fel George Lucas a fejében már évek óta körvonalazódó kalandor figuráját Steven Spielbergnek még a hetvenes évek végén egy maui-i nyaraláson, ahová a Star Wars-őrület közepette menekült. Spielberg ugyanis épp azt fontolgatta, hogy karrierje következő filmje egy Bond-film lenne, alkotótársa ötlete azonban arra késztette, hogy félretegye a Walther PPK-t és inkább egy ostorban kezdjen gondolkodni. Fantáziájuk igencsak megszaladt, a Paramounttal 1979-ben ugyanis ötfilmes szerződést kötöttek, amelynek utolsó darabja majdnem negyvenöt évvel később ugyan, de végül elkészült – igaz, nem a Paramountnál, amely azóta eladta a forgalmazási és marketingjogokat a Disney-nek.

Az első három film szinte rögtön klasszikussá érett, sokak gyerekkorát határozta meg a vagány régészprofesszor. Spielberg Lucassal karöltve olyan igazi popcornmozikat csinált, amelyen generációk nőhettek fel, John Williams győzelmi indulóra hajazó témája pedig a mai napig előcsalogatja a jóleső nosztalgiát. Nem mellesleg újabb ikonikus karaktert adott Harrison Fordnak, aki esetleg Han Solo laza félmosolyába nem esett azonnal bele, azt Indiana Jonesként mindenképp meggyőzte arról, hogy tegyen így. És bár Lucasban már a kilencvenes évek elején felmerült egy idősebb Jones és a földönkívüliek ötlete, akkor még sem Spielbergnél, sem Fordnál nem aratott sikert a tervvel. Végül mégis megkapta, amit akart, igaz, tizenöt évvel később, az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságán érthető módon óriási volt a nyomás, végül koppant. Bár a rajongók egyöntetűen utálták, másfél évtized távlatában újranézve vélhetően ez inkább szólt annak, hogy az irreálisan magas elvárásokhoz képest nem sikerült maradéktalanul szállítania az Indiana-életérzést, ráadásul a földönkívüli szál az addigiakhoz képest is erős elrugaszkodás volt. De hogy ne rossz szájízzel záruljon a Ford-féle korszak, már a negyedik rész bemutatójának évében tervezni kezdték a folytatást, amely ugyancsak nem volt rövid folyamat, sőt, nem is úgy zárult, ahogyan azt 2008-ban még Lucasék hitték.

Némi aggodalomra adhatott okot, hogy a franchise nagy öregjei közül leginkább csak Ford és a hallójáratokból azóta is kitörölhetetlen dallamokat szerző Williams maradt, Spielberg 2020-ban visszaadta a rendezői széket, Lucas pedig még korábban távozott, igaz, mindketten producerként a projektnél maradtak. A rendezéssel megbízott James Mangoldnak ugyan két Oscar-jelölése már volt a Logan – Farkasért és Az aszfalt királyaiért, az Indy-franchise-ban viszonylag új arc volt, igaz, az biztató jel volt, hogy a széria leggyengébbikének tartott részt, az Indiana Jones és a kristálykoponya királyságát egy nyilatkozatában kritizálta, mondván, hogy fogalma sincs, miről szólt az a film. Az ötödik rész már nem követhette el ezt a hibát, igaz, az is nyilvánvaló volt, miről kell szólnia a filmnek: Indiana Jones búcsújáról a kalandoktól, a kalaptól és az ostortól, Ford ugyanis kerek-perec kijelentette, hogy ez lesz az utolsó Indy-film, amiben eljátssza a szerepet.

A Jurassic Park 30 éve szabadította ránk a dínóőrületet és a CGI-t

A mai napig tisztán fel tudom idézni a sóvárgást: nyolcéves vagyok, és suli után nem hazafelé veszem az irányt, hanem futólépésben elzarándokolok a közeli játékbolthoz, hogy csendes áhítattal adózhassak az új, fenséges jövevény előtt. Arcomat az üvegnek nyomom, és közben elönt a bizonyosság, hogy ha valahogy megkaphatnám a kirakatot uraló, hatalmas T. Rexet, soha többé semmi problémám nem lenne az életben. A hipotézist sajnos nem volt alkalmam empirikus úton tesztelni, mert a szüleimet hidegen hagyta a vaslogikával levezetett érvelés az őshüllők és az örök boldogság kapcsolatáról.

Tragédiám persze a legkevésbé sem egyedi, hiszen akkoriban gyerekek milliói sóvárogtak fröccsöntött műanyag dinoszauruszok után. Ez csak egyik leágazása volt a Jurassic Park-láznak, ami végigsöpört a világon Steven Spielberg 1993 júniusában – Magyarországon szeptemberében – bemutatott sikerfilmje nyomán, új szintre emelve az amúgy is meglévő dínómániát. A Jurassic Park ugyanis jóval több volt egynyári kasszasikernél. A popkultúrára gyakorolt hatása mai napig lépten-nyomon felfedezhető, és messze túlmutat az elmúlt harminc évben készült folytatásokon és spin-offokon. A két trilógia és a több milliárd dolláros bevétel eltörpül amellett, hogy rabul ejtette a kollektív tudatot, megoldásai beépültek a hollywoodi sikerfilmek DNS-ébe, és generációk számára tette szexivé a paleontológiát.

Archives du 7eme Art / Photo12 / AFP Steven Spielberg és Kathleen Kennedy egy animatronikus Triceratopsszal a Jurassic Park forgatásán.

Steven Spielberg tehetetlenül nézte, ahogy Drew Barrymore-t gyerekként tönkreteszi a hírnév

Ő az egyetlen apafigura az életemben

– mondta Steven Spielbergről Drew Barrymoore, amelyet a Vulture idézett. Barrymore hét éves volt, amikor az E.T., a földönkívüli letarolta a mozikat, onnantól kezdve ő lett az ügyeletes gyereksztár, a hírnevet pedig nehezen viselte – tízévesen már marihuánát szívott, tizenkét évesen kokainozott először, és még abban az évben elvonóra is került. Segítséget otthon sem kapott, sőt, ott is inkább csak káros mintát látott: édesapja, a szintén színész John Drew Barrymore alkohol- és drogfüggő volt.

Spielberg tisztában volt vele, hogy egy gyerek számára a hírnév és forgatások kemény világa nehéz lehet, így minél jobban igyekezett megkönnyíteni a sorsát, ám úgy érezte, meg van kötve a keze.